Kevés a tartalék, de konzervatív tervezés jellemzi a költségvetést
InterjúKönnyen elpárologhat a 300 milliárd forint költségvetési tartalék, ha az energiaárak tovább emelkednek - mondta a K&H Bank vezető elemzője a növekedés.hu-nak. Németh Dávid szerint összességében konzervatív tervezés jellemzi az új büdzsét, a 2,4 százalékos gazdasági növekedés teljesíthető. A kockázatok miatt azonban indokolt lett volna nagyobb biztonsági tartalékot képezni.
Az interjú főbb megállapításai:
- A 2027-es költségvetés alapvetően konzervatív tervezésű, de a magas energiaárak, a geopolitikai bizonytalanságok és a szűkös tartalékok miatt jelentős kockázatok övezik, ezért indokolt lett volna nagyobb biztonsági tartalékot képezni.
- A minimálbér- és szja-intézkedések növelhetik a lakossági fogyasztást és az áfabevételeket, ugyanakkor az erősödő kereslet és a globális élelmiszerár-emelkedés inflációs nyomást okozhat, miközben a vagyonadóból várt bevétel elmaradása önmagában nem veszélyeztetné a büdzsét.
- A beruházásokban az uniós források hozhatnak fordulatot, a munkaerőpiac helyzete pedig javulhat, de a gazdasági kilátások nagyban függnek a külső környezettől és a fejlesztések tényleges megvalósulásától.
Mennyire reális a 2027-es költségvetés?
Azt gondolom, hogy alapvetően konzervatív szemléletben készült el a büdzsé tervezete, a kilátásokat tekintve a 2,4 százalékos éves gazdaságnövekedés legalábbis ezt tükrözi. Kockázatok persze vannak: ha a magas hozamkörnyezet kitart, az bizonyára kedvezőtlen a magyar gazdaság szempontjából. Ugyanakkor a magas energiaárak hatása a legnagyobb kockázat, itt a legtöbb a bizonytalanság, ezt a legnehezebb előre jelezni. Természetesen ez befolyásolja az inflációt, a 3 százalékos prognózis teljesülése szerintem döntően az energiaáraktól függ. Ami látszik, hogy ha a mostani, magas energiaárak tartósan megmaradnak, akkor a kormány által várt 3 százalék fölé is ugorhat a drágulás üteme. Kedvezőnek látom, hogy a minimálbér, és az alacsonyabb jövedelmeket terhelő személyi-jövedelemadó csökken, ez a fogyasztást pörgetheti, így az áfa bevételek nőhetnek, ami a költségvetés fontos lába.
Hamár a bevételi oldalt hozta szóba, mi a véleménye a vagyonadóról? Sok szakértő szerint nagy kérdés, hogy a várt 200 milliárd forint befolyik-e ebből?
A 200 milliárdos várakozás a GDP 0,2 százalékát jelenti. Ha csak a várt fele folyik be, akkor sem borul meg a költségvetés. Az egyéb hatásairól persze lehet beszélni, de ha kizárólag költségvetési szempontból nézzük, nincs nagy tétje. A büdzsét 300 milliárd forint tartalékkal tervezték, tehát ezzel ki lehet pótolni, ha a vagyonadóból remélt bevétel elmaradna a várttól. Ha a másik oldalról nézzük, ezt a tartalékot érzem egy kicsit kevésnek, sok kockázatot látok, például a kiadások tervezett csökkentésének egy része még bizonytalan, nem is beszélve a geopolitikai kockázatokról, háborúkról. Összességében azt gondolom, indokolt lett volna egy kicsit nagyobb tartalékkal tervezni a büdzsét.
Mire számít, a minimálbér kétszereséig történő SZJA-csökkentés hogyan hat a céges bértárgyalásokra?
Igen, ez egy nehéz kérdés, hogy hogyan állapodnak majd meg a szakszervezetekkel a cégek. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy ekkora adócsökkentés mellett kettő-, vagy éppen hat százalékkal emelik fel a béreket. Ez ugyanis döntően befolyásolja a fogyasztást, illetve az inflációra is hat. A költségvetésben 5,5 százalékos bruttó bérnövekedést láttam, ami arra utal, hogy 5 százalék környéki lehet a minimálbér-emelés. Általában egyébként a minimálbér emelés mértéke az iránytű az összes bérfejlesztésre, pontosan a bérfeszültség elkerülése érdekében. Mindebből az következik, hogy az alacsony jövedelműek akár kétszámjegyű nettó bérnövekedést is tapasztalhatnak. Kedvező, hogy nő az életszínvonaluk, de ennek lehet inflációs vonzata.
Mi történhet a beruházásokkal? A KSH szerint a II. negyedévben több mint 9 százalékkal esett a beruházások szintje, negyedéves alapon is 4 százalék feletti a mínusz. Eljöhet a fordulat? A pénzügyminiszter optimista ebből a szempontból, Kármán András az uniós forrásokra hivatkozott. Mit vár ezen a téren?
Eljöhet a fordulat azt gondolom, az EU-s forrásoknak ebben valóban döntő szerepe lehet. Látni kell, hogy csak a legnagyobb cégek adóterhe nő, míg sok uniós forrást be lehet csatornázni a kisvállalkozásokhoz. Enyhe növekedést biztosan várok, a kormány 5 százalék körülivel számol. Itt kockázatot jelent, hogy valójában milyen gyorsan jut el egy fejlesztés a megvalósítás fázisába. Először ki kell írni egy projektet, aztán elbírálni – és ez mind időbe telik. Alapvetően optimista vagyok ezen a téren, de azért itt is hozzá kell tenni, egy kedvezőtlen külső környezetben a hazai cégek is óvatosabbá válnak, ez is egy kockázat.
Eljöhet a fordulat a munkanélküliség területén is?
Igen, már látjuk a kedvező jeleket, az iparban a kapacitások kihasználtsága emelkedik. A romló munkaerőpiaci helyzet mindenképpen megállhat, de 3-4 éven belül akár a munkaerőhiány is visszatérhet.
Említette a költségvetési szférában létrejövő széleskörű béremelést, ami fogyasztásba fordulhat át igen hamar, miközben az árrésstopokat is kivezetik. Mennyire lódulhat meg az infláció?
Nehéz előre jelezni az élelmiszer-inflációt. Globálisan elindult az élelmiszerárak emelkedése, ami amúgy is nyomja fel az itthoni árakat is. Valószínűsíthetjük, hogy alacsony keresetű rétegek többletjövedelme jelentős részben az élelmiszerpiacra kerül. Ha pedig nagyobb a kereslet, a kereskedők bátrabban hárítják át az emelkedő árakat a fogyasztókra, ugyanakkor a piacon nagy a verseny, aminek árkorlátozó hatása is van. Összességében nem gondolom, hogy az árréstopok kivezetésének akkora hatása lenne, mint a korábbi bevezetésüknek. Érdemes felidézni, akkor 0,5 - 0,6 százalékkal csökkentették az inflációt, most ennél jelentősen kisebb pluszt várok.
Összességében: a 2027-es költségvetés megvalósíthatósága és a gazdasági növekedés fenntarthatósága azon múlik, hogy sikerül-e élénkíteni a beruházásokat és a fogyasztást, miközben a kormány az energiaárak, az infláció és a geopolitikai bizonytalanságok mellett is képes megőrizni a költségvetés egyensúlyát.