Nem akar emelni az Európai Központi Bank – a lakosság fizetheti meg az árát
ElemzésekAz Európai Központi Bank nem emelt kamatot a mai kamatdöntő ülésén, illetve megerősítette a korábbi előremutató üzeneteit. A piac szigorúbb hangvételt várt a jegybanktól, aminek tükrében gyengüléssel reagált az euró. A késlekedésnek és a szigorítás halogatásának magasabb infláció lehet az eredménye. Az elmaradó kamatemelések az EKB részéről ugyanakkor csökkentik a leértékelődési nyomást a régiós devizákon, így a forinton is. Az MNB-nek sem kell így akkora ütemmel emelnie.
Az Európai Központi Bank elnöke a jegybank kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta, a következő hónapokban is magas lesz az infláció az eurózónában. Ez elsősorban a drasztikusan emelkedő energiaárakkal magyarázható.
Christine Lagarde rámutatott, hogy a termékek széles kategóriája drágulni fog.
Emellett az eurózóna gazdasága továbbra is törékeny. A megemelkedő alapanyagköltségek, energiaköltségek további áremelésekhez vezetnek az üzletekben. A magasabb infláció pedig gyengíti a lakosság vásárlóerejét.
A háború és a bizonytalan környezet érdemben rontja a fogyasztói bizalmat, illetve fékezi a vállalati beruházásokat az euróövezetben.
Első kamatemelés
Az Európai Központi Bank (EKB) nem változtatott a kamatlábakon a mai kamatdöntő ülésén. A fontosabb előremutató üzenetek sem változtak. Az EKB csak az eszközvásárlási program kivezetése után emel kamatot, amire pedig legkorábban a harmadik negyedévben kerülhet sor.
Az eszközvásárlási program (APP) havi nettó vásárlásai áprilisban 40, májusban 30, míg júniusban 20 milliárd eurót tesznek majd ki. A program jövőjéről a harmadik negyedévben döntenek a kilátások tükrében.
A piac jelenleg 0,7 százázalékpontos kamatemelést áraz a jelenleg -0,5 százalékon álló betéti kamatlábak esetében. Erre egyértelmű jelzést azonban még egy jegybankár sem adott.
Hazai vonatkozások
Az elmaradó kamatemelések az EKB részéről csökkentik a leértékelődési nyomást a régiós devizákon, így a forinton is. Emiatt a Magyar Nemzeti Banknak és a régiós jegybankoknak sem kell olyan ütemben kamatot emelni a devizák stabilizálása és az importált infláció leszorítása érdekében.
Inflációs körkép
Az orosz-ukrán háború és a szankciós politikák következtében 7,5 százalékra ugrott márciusban az infláció az eurózónában. Ezzel párhuzamosan az inflációs várakozások és az államkötvényhozamok is meredeken emelkednek.
Az infláció és az inflációs várakozások mérséklése céljából az Európai Központi Bankon egyre nagyobb a nyomás, hogy kamatemelési ciklust indítson.
A szigorítási ciklust Németország is siettetheti, hiszen Európa legerősebb gazdaságában 7,6 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme.