Nem kell jövőre devizakötvényt kibocsátania Magyarországnak

Megerősödve érte hazánkat a vírus

A központi költségvetés 2021. évi finanszírozásáról szóló online sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés jelentősebb, mint ami 2008-as pénzügyi világválság idején tapasztalható volt.

A munkahelyek és a vállalkozások megmentése érdekében a kormány gazdaságvédelmi intézkedések sorozatát indította el, melyek együttes értéke eléri a GDP 28 százalékát.

A pénzügyminiszter kifejtette, az elmúlt évek egyensúlyjavító intézkedései nem voltak hiábavalók. A koronavírus-válság sokkal erősebb állapotában érte a magyar gazdaságot és a költségvetést.

Ennek köszönhetően Magyarország saját forrásból képes biztosítani a válságkezeléshez szükséges fedezetet. Az elmúlt években nagymértékben csökkent az államháztartás hiánya. A GDP arányos bruttó államadósság a 2010-ben látott 80 százalékos szintjéről tavaly év végére 65,4 százalékra csökkent – tette hozzá Varga Mihály.

Az állam külföld felé fennálló adóssága egy évtized alatt a GDP arányában 56 százalékról 34 százalékra mérséklődött. Ugyanezen az időtávon az államadósság devizaaránya 50 százalékról 20 százalék alá süllyedt.

Mi várható?

A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a magyar gazdaság 6,4 százalékkal zsugorodhat az idei évben a járvány hatására. A költségvetési hiány a GDP 9 százaléka körül alakulhat. A GDP arányos bruttó államadósság pedig 80 százalékra emelkedhet.

A pénzügyminiszter rámutatott, utóbbi ugyan magas érték, azonban messze elmarad Görögország 207, Olaszország 160, Portugália 135 vagy Franciaország 116 százalékos GDP arányos államadósságától.

2021-ben a költségvetés nettó finanszírozási igénye várhatóan a 3332 milliárd forint lesz Varga Mihály elmondása alapján.

Ezt az összeget két fő forrásból biztosítja az állam. Az összeg a fele a forintkötvény piacról lesz bevonva. A futamidő növelése érdekében a mostaninál gyakoribb és nagyobb volumenű csereaukciókra is sor kerül. Emellett egy új 30 éves zöld forintkötvény kibocsátása is szerepel a tervek között.

A másik jelentős rész forrása pedig a lakossági állampapírpiac lesz, elsősorban a MÁP Plusz sikerére alapozva.

Továbbra is cél, hogy 2023-ra elérjük a 11 ezermilliárd forintos összértéket a lakossági állampapír állomány esetében.

Varga Mihály szerint a jövő évi költségvetési hiány már mérséklődni fog, ami mögött 3,5 százalékos GDP növekedési várakozás húzódik. Mérséklődik jövőre továbbá az államadósság devizaaránya, és a finanszírozásban tovább erősödik a lakosság szerepe.

A magyar adósságkezelés tehát változatlanul stabil, több lábon áll és gördülékenyen működik. Ebből a szempontból a jövő év nem rejt jelentős kockázatokat – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Likviditás

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója rávilágított, hogy a 2008-as nagy gazdasági világválság óta a legnagyobb likviditási válság köszöntött be a világ pénz- és tőkepiacain. A koronavírus- válságra a monetáris és fiskális politika azonnali és nagyon jelentős választ adott. Ez így történt Magyarországon is.

A megfelelő pénzügyi mozgástér kialakítása érdekében az ÁKK számos intézkedést hozott a koronavírus első hulláma óta. Átalakult az aukciós rend, melynek keretében áprilistól hetente voltak államkötvény aukciók, leképezve a jegybanki eszközvásárlási programok gyakoriságát. Emellett az ÁKK megjelent a devizapiacon is, ezzel biztosítva a forrásbevonás több lábon állását.

Az államadósság-kezelés eredményei 2020-ban

Kurali Zoltán elmondta, a koronavírus válság kezelése miatt megnövekedett költségvetési hiány 78 százaléka a forintpiacról volt finanszírozva. Ezen belül nagyságrendileg egyharmad részben a lakossági és kétharmad részben az intézményi forintpiacra támaszkodott az Adósságkezelő. Utóbbi esetében a jegybanki programok jelentős segítséget nyújtottak.

A megnövelt nettó devizakötvény kibocsátás, valamint a 2021-es devizakötvény lejáratok előfinanszírozása ellenére a központi költségvetés adósságának devizaaránya a 20 százalékos benchmark szint alatt marad – mondta el az ÁKK vezérigazgatója.

Az államadósság átlagos hátralevő futamideje 4,2 évről várhatóan 5,4 évre nő, míg az adósság átlagos kamatköltsége várhatóan 0,2 százalékponttal csökken 2020 során. Mind a deviza, mind a forintpiacon hosszabbodott az átlagos hátralevő futamidő.

Forrás: ÁKK

A háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya pedig várhatóan 1 069 milliárd forinttal emelkedik az idén, míg az intézményi tulajdonú lakossági papírok állománya előreláthatóan 972 milliárd forinttal csökken.

Az intézményi forintkibocsátások volumene és futamideje is nőtt mérséklődő kamatköltségek mellett, míg a külföldi befektetők részesedése a forintpiacon csökkent – tette hozzá Kurali Zoltán.

Megvalósultak továbbá az első zöld kötvény kibocsátások Magyarország új Zöld Kötvény Keretprogramja alatt euróban és japán jenben.

Díjak, elismerések

Magyarország 2020-ban két kategóriában is első helyezést ért el a GlobalCapital Bond Awards  2020 szavazásán a piaci szereplők voksai alapján, amely egyúttal a környező országok elismerését is tükrözi.

A GlobalCapital az ÁKK-nak ítélte az „év legjobb adósságkezelője” és a „Közép-Kelet-Európa legjobb kibocsátója” díjakat.

Jövő évi finanszírozás

2021-ben 8600 milliárd forint értékű bruttó állampapír-kibocsátás várható a csereaukciókat is figyelembe véve.

Ez jelentősen elmarad a 13472 milliárd forintot kitevő 2020-as, illetve a 10264 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlag bruttó államadósság-kibocsátási volumentől.

Az egyes részpiacokon az alábbiak szerint néz ki a finanszírozási terv Kurali Zoltán elmondása alapján.

Intézményi forint állampapír finanszírozás

Az adósság futamidejének további növelésére törekszik az ÁKK, így 2021-ben nem tervez 3 éves fix kötvényaukciót.

A korábbi éveket jelentősen meghaladó mértékű csereaukciós program indul a jövő évben, melynek keretében rövidlejáratú kötvényeket cserél az ÁKK hosszú lejáratú kötvényekre. Ennek köszönhetően növekedni fog az államadósság futamideje.

Az Adósságkezelő szeretné tovább erősíteni a befektetői diverzifikációt is fenntarthatósági és ázsiai befektetők bevonzásával.

Ennek érdekében nemzetközi sztenderdek szerint 30 éves zöld forintkötvényt bocsát ki Magyarország 2021 második negyedévétől.

Lakossági állampapír finanszírozás

A lakossági piacot az elmúlt évek stratégiája fogja jellemezni az ÁKK vezérigazgatója szerint.

Az ÁKK 2023-ig el kívánja érni, hogy a háztartások kezében lévő lakossági állampapír állomány 11 ezermilliárd forintra növekedjen. Ez a 2018. évi állomány megduplázását jelentené.

Lehetőség szerint az Adósságkezelő folytatja a lakosság tulajdonában lévő állomány futamidejének növelését, illetve a digitális csatornákon történő értékesítés fokozását.

Devizafinanszírozás

2020-as előfinanszírozás miatt nincs szükség devizakötvények kibocsátására 2021-ben Kurali Zoltán elmondása alapján.

A lakossági eurós állampapírok (PEMÁP konstrukció) értékesítése ugyanakkor folytatódhat. A devizaarány csökkentése elsődleges prioritás, mely a devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelésével valósulhat meg.

2021-es finanszírozási terv

A 6,5 százalékos eredményszemléletű GDP arányos költségvetési hiánycél mellé 6,8 százalékos pénzforgalmi szemléletű hiány társul.

A 3332 milliárd forintos pénzforgalmi hiányból 1000 milliárd forintot fog lefedni a nettó lakossági állampapír-kibocsátás, illetve 1600 milliárdot az intézményi forintkibocsátás. Utóbbinál az MNB állampapír-vásárlásai is segítséget nyújtanak.

A maradék 732 milliárd forintot a 2020-ban felhalmozott likviditási tartalékok felhasználásával teremti elő az ÁKK.

Ezenkívül 687 milliárd forint értékben használja fel az ÁKK az idén felhalmozott deviza-likviditást - mely a novemberi devizakötvény kibocsátásból származik – lejáró devizakötvények kifizetésére és finanszírozására.

A bruttó kibocsátás összesen 7465 milliárd forintot tesz ki a jövő évben csereaukciók nélkül. Ezenfelül hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint lesz a csereaukciós programból fakadó többletkibocsátás.