Nem lesz hosszú távon ilyen magas az állampapírok kamata

Szokatlan helyzet

Minden korábbihoz képest eltér most a helyzet az értékpapírpiacokon, de tulajdonképpen a makrogazdaságban is, legalábbis a fejlett országokban. Pallag Róbert szerint az alacsony infláció és az alacsony munkanélküliség tartós egyidejű fennállása egy új jelenség, amire még a monetáris politika sem találta meg a választ, ezért a legnagyobb jegybankok egyelőre igen laza monetáris kondíciókat alkalmaznak.

Különösen jelentős az eszközvásárlási programok során a piacra került több mint 10 ezermilliárd dolláros összeg hatása, pláne, hogy most az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vélhetően leállítja a pénz visszavonását, így mérlegének csökkenés 3700 milliárd dolláron megáll.

Részvénypiac

A többletlikviditás a részvénypiacokat tartósan magasan tartja, ugyanakkor azok nem különösebben túlértékeltek, így egy viszonylag szokatlan piaci helyzet adódik, a magasban kevésbé mozgékony árfolyamokkal, legalábbis a tavaly év végi esést követő év eleji emelkedés óta. Az év hátralévő része így nehezebbnek ígérkezik, a befektetők ezzel együtt nemigen találnak más lehetőséget, minthogy a részvénypiacon keressenek hozamot, miután a kamatkörnyezet továbbra is igen alacsony.

Hazai helyzet

Az itthoni helyzet ugyanakkor némiképpen eltér ettől. Egyrészt a gyorsan növekvő bérek és a hitelállomány növekedése erős belföldi fogyasztást eredményez, ami a laza monetáris kondíciókkal együtt inflációs nyomást vált ki. Az infláció már a 3 százalékos jegybanki cél fölé került, de még nem látszik, ezt mennyire hűtheti a jegybank monetáris politikája. Így az intézmények számára erősen negatív reálkamat alakult ki, ami nyomást gyakorolhat a forint árfolyamára.

Magas lakossági kamat

A lakosság ezzel szemben nominálisan igen magas, sőt reálértékben is pozitív kamatot kap az általa most megvásárolható állampapírokra. A Növekedés.hu kérdésére, miszerint ez nem nehezíti-e meg a befektetési alapok helyzetét, azt a választ kaptuk, hogy sok befektető nem akar mindent feltenni a magyar állampapírra: fontosnak tartják a diverzifikációt, euróban, sőt dollárban is mérik hozamukat, és ezt biztosítva szeretnék látni a forint esetleges leértékelődése esetén is.

A lakossági állampapírok igen magas kamata azonban nem feltétlenül maradhat fenn sokáig, mivel az államnak csak annyira van szüksége ebből a drága finanszírozási formából, amennyivel leépítheti a fennmaradó devizaadósságot. Ez persze nem kis összeg (20 milliárd euróval számolva 6500 milliárd forint), de mivel nincs alternatívája, hamar összejöhet, és akkor óhatatlanul lecsökkenthetik a kamatot egy olyan egyensúlyi szintre, ahol már nem növekszik tovább az állomány.