Nem várt tényező akadályozza a gazdaság fejlődését 

Elemzések2024. júl. 17.Prof.dr.Németh Erzsébet

A túlzott és indokolatlan kockázatkerülésnek társadalmi költségei is lehetnek. A hazai kutatások a nemzetközi kutatásokkal szemben, arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyarok kockázatvállalási hajlandósága rendkívül alacsony és nem függ sem a pénzügyi-gazdasági ismereteik szintjétől, sem attól, hogy az egyén miképpen értékeli saját pénzügyi tudását.

A kockázatok minden áron való és minden körülmények közötti elkerülése akadályozhatja a pénzügyi lehetőségek kihasználását, és tömeges jelenséggé válva a nemzetgazdaság fejlődésének egyik komoly gátja, akadálya lehet.

Reális önismereten alapuló önbizalomra van szükség ahhoz, hogy a fiatalok képesek legyenek vállalkozni, és ezzel felívelő pályára állítani a magyar gazdaságot.

Kockázatkerülés mindenáron

A hazai kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy

Magyarországon a kockázatkerülő magatartás gyakran olyan esetekben is jellemző, ahol az egyének pénzügyi műveltsége és önbizalma az átlagnál jóval magasabb,

így képesek lennének belátni pénzügyi döntéseik előnyeit és kockázatait. Béres és munkatársai 2012-13-ban végzett, majd 2020-ban megismételt felmérése a felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi kultúráját, pénzügyi tudását, kockázatvállalási hajlandóságát, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket vizsgálta.

A kutatók feltételezték, hogy a tájékozottság a pénzügyi gazdasági területen, valamint a tájékozottságról alkotott énkép együttesen meghatározhatja azt, hogy az adott személy mennyire kockázatvállaló.

A kutatás eredményei azonban azt mutatták, hogy a hallgatók tervei, céljai között kisebb mértékben jelenik meg a vállalkozásalapítás, valamint

a hallgatók mintegy háromnegyede kockázatkerülő.

Meglepő emellett, hogy kockázatvállalási hajlandóságuk nem függött sem a pénzügyi-gazdasági ismereteik szintjétől, sem attól, hogy miképpen értékelik saját pénzügyi tudásukat, jártasságukat.

Kik és mit oktatnak?

A felsőoktatásban tanuló fiatalok gyakran túlzott kockázatkerülő magatartása ráirányította a figyelmet a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésre.

E felmérések eredményei azt mutatták (Németh, Vargha és Domokos, 2020), hogy képzési programok legjellemzőbb céljai a „pénzügyi ismeretek átadása”, a „célcsoportok pénzügyi kultúrájának fejlesztése”, a „felelős pénzügyi döntések segítése”. Ezzel szemben

a vállalkozói ismeretek vagy a pénzügyi kockázatok kezelése alig jelent meg a képzési célok között. 

A pedagógusoknak multiplikátor szerepük van, közvetlenül és közvetve is hatást gyakorolnak a felnövekvő generációk pénzügyi tudatosságára és kompetenciáira. kockázatérzékenységére.

Tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése arra hívja fel a figyelmet (Németh és mtsi. 2022), hogy bár a pedagógusok pénzügyi tájékozottsága még az egyetemi hallgatókénál is jobb, ráadásul saját pénzügyi tudásukat is magasra értékelik, rendkívül kockázatkerülőek.

Akik pedig részt vettek pénzügyi-gazdasági továbbképzésen, meglepő módon még kockázatkerülőbbek voltak, mint azok, akik ilyen képzésen nem vettek részt.

A pedagógusok kockázatkerülő attitűdje miatt a kutatók feltételezik, hogy a vállalkozási ismeretekhez szükséges kockázatvállalási minta átadása nem megfelelő.

Nemzetközi tapasztalatok

Az, hogy a Magyarországon a magasabb pénzügyi tudás, nem jár magasabb szintű kockázattoleranciával a nemzetközi kutatások fényében különösen meglepő.

A nemzetközi kutatások általában pozitív korrelációt találtak a pénzügyi tudás, érdeklődés, belső kontroll attitűd és számos szocio-ökonomiai tényezők között.

Az említett kutatások közül kiemelkedő Hermansson és Jonsson (2021) vizsgálata. A szerzők egy egyedülálló, 12156 svéd banki ügyfélből álló mintán vizsgálták a pénzügyi kultúra és a pénzügyi érdeklődés kockázattűrő képességre gyakorolt hatásait.

A tanulmány feltételezése szerint

azok az egyének, akik jobban értenek a pénzügyekhez, illetve nagyobb az érdeklődésük a pénzügyi kérdések iránt, nagyobb kockázatot vállalnak befektetéseik során.

A kutatás adatforrása egy svéd bank ügyfélbázisa, amely lehetővé teszi az egyének pénzügyi vagyonának pontos meghatározását. Az adatok tartalmazzák az egyének demográfiai és szocio-ökonómiai jellemzőit, valamint pénzügyi viselkedésüket. Fontos, hogy a kockázattűrés mérése két szempont alapján történt: szubjektív önértékelés és objektív pénzügyi adatok alapján.

A tanulmány megállapításai szerint

mind a pénzügyi műveltség, mind a pénzügyi érdeklődés pozitívan befolyásolja a kockázattűrést.

Azonban a pénzügyi érdeklődés hatása jelentősebbnek bizonyult. A pénzügyi műveltség leginkább az alacsonyabb kockázattűrésű egyéneknél játszik szerepet, míg a pénzügyi érdeklődés nagyobb hatással van a közepes és magas kockázattűrésű egyénekre.

Az objektív kockázattűrés vizsgálata során is hasonló eredmények születtek: a pénzügyi érdeklődés nagyobb hatással volt az egyének kockázattűrésére, mint a pénzügyi műveltség. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi érdeklődés, mint belső motivációs tényező, különösen fontos a pozitív pénzügyi viselkedés kialakításában.

Következtetések

A kutatás eredményei a hazai pénzügyi oktatás szempontjából is fontos tanulságokkal szolgálnak: a pénzügyi oktatási programoknak nemcsak a pénzügyi ismeretek bővítésére kell fókuszálniuk, hanem

az érdeklődés és belső motiváció fejlesztésére is.

A pénzügyi érdeklődés növelése érdekében javasolt olyan oktatási módszerek bevezetése, amelyek interaktívak és gyakorlati példákra épülnek.

A tanulmány arra is rávilágít arra, hogy a pénzügyi tanácsadás hatékonyabb lehet, ha az egyének maguk keresik az információkat, szemben az automatikusan nyújtott tanácsokkal.

A jövőbeni kutatások során érdemes lenne vizsgálni, hogy a különböző pénzügyi oktatási stratégiák hogyan befolyásolják az egyének pénzügyi döntéshozatalát és kockázattűrését hosszú távon.

A szerző a Metropolitan Egyetem professzora.