Németországban és Ausztriában arányaiban több a depressziós, mint Magyarországon

Az Európai Unióban több mint 30 millió ember szenved krónikus depressziótól. Vagyis az EU-nak úgy a 7,2 százalékát érinti ez a súlyos lelki probléma - derül ki az Eurostat friss kutatásából, amely a 2019-es állapotokat mérte fel.

Szlovéniában a legrosszabb a helyzet, ahol a tartós depressziósok aránya 15 százaléknál is nagyobb. De Horvátországban, Svédországban, Németországban és Portugáliában is több mint a lakosság tizedét érinti a taglalt mentális betegség.

Magyarország viszont a lista végén áll: egész pontosan a 22-dik helyen. Nálunk a lakosság 4 százaléka számít krónikus depressziósnak.

Igen ám, csakhogy ezek az adatok csalókák lehetnek. Hisz a statisztikába értelemszerűen csak a bejelentett esetek kerültek be. Így azok az országok, ahol az emberek ritkábban keresik fel a lelki problémáikkal az orvosokat, jobban szerepelhettek az összeállításban mint azok, ahol az esetek túlnyomó részét feltárták a szakemberek.

A Psychiatria Hungarica tudományos folyóiratnak idén jelent meg egy különszáma, amely a súlyos depresszió okozta egyéni és társadalmi-gazdasági problémákat tette nagyító alá. Az összeállításból pedig egyebek mellett az is kiderült, hogy

a súlyos depresszió itthon évente úgy 600-700 ezer embert érint, a betegeknek pedig kevesebb mint a fele áll orvosi kezelés alatt.

Mindez azért is komoly probléma, mert aki nem kapja meg a szükséges segítséget az rendszerint, ahogy telik az idő egyre nehezebb helyzetbe kerül. A kezeletlen súlyos depressziós betegek 15-19 százaléka végez magával. Mint azt a folyóirat jegyzi:

Magyarországon a súlyos depresszió miatt a társadalomra nehezedő közvetett és közvetlen teher megközelítőleg a teljes éves gyógyszerkassza nagyságával egyenértékű, évente 362 milliárd forintra tehető. A major depresszió okozta legnagyobb indirekt teher a betegek munkanapkiesése és produktivitás-csökkenése.

Az elhúzódó koronavírus-járvány csak ronthat a helyzeten. A szakemberek arra számítanak, hogy a pandémia miatt a depressziós betegek száma és akár az öngyilkosságoké is növekedhet – minderről a növekedés.hu-nak még az év elején beszélt Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, az ELTE Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára.