Nemzetközi Beruházási Bank: a magyar gazdaság vezetheti a régiós kilábalást

Tavaly 6,5 százalékkal zsugorodhatott a magyar gazdaság a koronavírus-járvány miatt. Idén és 2020-ben ugyanakkor már 4,3 és 4,7 százalék  lehet a növekedés üteme – véli Elliott Auckland, a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) vezető közgazdásza.

Hasonló mértékű növekedésre a régióban egyedül Szlovákia lehet képes.

A gyors gazdasági kilábalásnak köszönhetően 2022 harmadik negyedévére érheti utol a hazai GDP a 2019 végén látott szintet.

A közép- és kelet-európai országok gazdasága az EU többi tagországánál gyorsabban fog visszatérni a 2019-es szintre

Forrás: NBB

A közép-kelet-európai régióban Csehországban és Szlovákiában lehetett a legnagyobb a gazdasági visszaesés mértéke 2020 során, mely mindkét ország esetében elérhette a 7 százalékot. Uniós szinten pedig még ennél is nagyobb, 7,4 százalékos zsugorodás bontakozhatott ki a tavalyi év egészében.

Az Unióban ráadásul jóval lassabb lehet a kilábalás üteme, ami 2023 második negyedévéig is elhúzódhat. A koronavírus második hulláma körülbelül egy évvel késlelteti a gazdasági normalizációt.

Elliott Auckland szerint az uniós válságkezelés ugyanakkor sokkal hatékonyabb volt most, mint 2011 tájékán. Ma az EU-ban a munkanélküliség 7,5 százalékon áll, amely csak 1 százalékkal magasabb, mint a 2020 januárjában. 2008 és 2011 után összehasonlításképpen 4 százalékponttal ugrott meg a mutató 11 százalék közelébe.

Fordult a kocka

2020-ban a közép-kelet-európai országok átlagosan 1,5 százalékkal jobban teljesíthetnek az EU-nál, míg 2009-ben 1 százalékkal gyengébbek voltak.

Összességében megállapítható, hogy a régiós országok több költségvetési és monetáris védőintézkedést hoztak a koronavírus- válság alatt, mint bármikor. A gyors és határozott válaszlépések vállalkozások ezreit és munkahelyek százezreit mentették meg.

Az Nemzetközi Beruházási Bank tagállamai közül Csehországban vezették be a járvány hatására a legnagyobb költségvetési ösztönző intézkedéscsomagot, amely a GDP 14 százalékát tette ki, szemben a magyarországi 12 százalékkal, a szlovákiai 6 százalékkal, a bulgáriai 5 százalékkal és a romániai 4 százalékkal.

Itt azonban érdemes megjegyezni az NBB vezető közgazdásza szerint, hogy a magyar és román központi bankok kötvényvásárlási programokat is indítottak, melyek más likviditásnövelő intézkedésekkel összekapcsolva jelentősen enyhítették a pénzügyi válság kialakulásának kockázatát.

Fényes jövő

Annak ellenére, hogy Közép-Kelet-Európában nemrég fellángolt a koronavírus és újabb korlátozásokat vezettek be, a térség várhatóan túl fogja teljesíteni az EU-t 2020-ban és az azt követő fellendülési időszakban.

A régió kulcsfontosságú az európai ellátói lánc szempontjából. Erre jó példa az autóipari ágazat. A feldolgozóipar ráadásul sokkal ellenállóbb volt, mint a szolgáltató szektor. Többek között ennek köszönhető a közép-kelet-európai országok jobb teljesítménye például Spanyolországhoz és Olaszországhoz képest.

Ezenkívül kedvező, hogy a térségünk szoros gazdasági kapcsolatban van Németországgal, mely Európában szintén jobb teljesítményt nyújtott.

Van még teendő

A jövőben az egész térség tovább erősítheti feldolgozóipari pozícióját az Európai Unión belül. Emellett hangsúlyosabbá válnak a XXI. század kulcsfontosságú gazdasági ágazatai, úgymint az elektromos járművek gyártása, a pénzügyi technológia vagy az online kiskereskedelem. Ehhez azonban a beruházások fokozására, illetve szinten tartására van szükség Elliott Auckland szerint. A digitalizációs fejlesztések terén továbbra is elmarad régiónk Európa más területeitől.

A csúcstechnológiai területekre történő új beruházások nélkül a régió nehezen tudja majd tovább csökkenteni a Nyugat-Európával szemben fennálló bérszakadékot. 

Kulcsfontosságú a multinacionális szervezetek megjelenése, akik nagy beruházási költségvetéssel rendelkeznek és behozzák a fejlett technológiájukat. Erre jó példa az IBM bejelentése, miszerint magyar kormányzati támogatásokkal új informatikai központot építenek Budapest környékén.

A Nemzetközi Beruházási Bank főközgazdásza rámutatott, ha a térségünk teljes gazdasági konvergenciát kíván elérni, akkor javítani kell az üzleti környezeten.

A Világbank felmérése alapján három kulcsfontosságú területen van hátrányban a közép kelet-európai régió. Ezek a következők: vállalkozásalapítás, az építési engedélyek kezelése és a villamosenergia-beszerzés.  

Végezetül, fontos a zöld beruházásokra történő összpontosítás, mivel a szabályozók és a befektetők is egyre inkább büntetik a nem környezetbarát termelési folyamatokat. Meg kell célozni a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ezt az EU 2021–2027-es költségvetése és a „Green Deal” program is segíti.

Adósságválság?

A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) számításai szerint a megugró költségvetési hiányok miatt a globális adósság elérte a 272 ezermilliárd dollárt, mely a világgazdaság mintegy 365 százalékának felel meg.

Megnyugtató ugyanakkor, hogy a korábbihoz hasonló adósságválság jó eséllyel nem fog bekövetkezni az NBB vezető közgazdásza szerint. A jegybankok ugyanis soha nem látott kötvényvásárlási programokba kezdtek, miközben a kormányzatok a megszorítások helyett ezúttal rendkívül támogató politikát folytatnak.

Az erős jegybanki jelenlétet kiválóan mutatja, hogy a Fed és az Európai Központi Bank immár az USA és az eurózóna államadósságának 20-50 százalékát birtokolják a kötvényvásárlások eredményeképpen.

A Citigroup például kiszámította, hogy az EKB az idén több kötvényt vásárol, mint amennyit az euróövezet kormányai kibocsátanak.

Elliott Auckland szerint a központi bankok lényegében már elvesztették függetlenségüket. Ez a valódi „ára” a mostani válságnak, amely elkerülhetetlenné teszi a jövőbeni inflációt és megnehezíti annak megfékezését.