Nincs infláció a világ harmadik legnagyobb gazdaságában

Miközben Európa számos országa technikai recessziótól szenved a világ túlsó felén van egy ország amelyik 2018 óta nem látott növekedést produkált. Az előzetes várakozásokat messze felülmúlva 2023 első negyedévében 2,7 százalékkal bővült a japán bruttó nemzeti össztermék, olvasható a CNBC hírportál online hasábjain.

Japán a világ harmadik legnagyobb és egyben egyik legfejlettebb gazdasága. A távol keleti ország GDP-jén belül rendkívül magas a szolgáltatószektor, a technológiai és IT szektor, illetve a magas hozzáadott értékű termékeket előállító ipar jelentősége.

Alacsony kamatszint, szárnyaló tőzsde

A járvány lecsengése óta szárnyra kapott a japán gazdaság és minden várakozást felülmúlóan teljesít. A gazdasági fejlemények alapján már sejthető volt, hogy erős első negyedévet zár a szigetország 2023-ban.

A Reuters előzetes elemzői konszenzusa 1,9 százalékos bővülésre számított az előző év azonos időszakához képest, valamint 0,5 százalékos emelkedésre 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva.

Érdemes megjegyezni, hogy a Reuters prognózisában eredetileg 1,6 százalékos éves emelkedést szerepelt, viszont az egyre kedvezőbb makrogazdasági folyamatok következtében felfelé módosították 1,9 százalékra.

A valóság azonban még a megemelt várakozásokat is felülmúlta, hiszen éves alapon 2,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal bővült a kelet-ázsiai ország bruttó nemzeti összterméke.

(Ehhez képest az uniós gazdaság 1 százalékos növekedést ért el az első negyedévben éves összehasonlításban.)

Tehát egy olyan fejlett gazdaság esetében, mint Japán ez rendkívül jelentős növekedésnek tekinthető, semmiképpen sem szabad összevetni kevésbé fejlett, esetleg feltörekvő országok GDP adataival.

Mi áll a japán gazdaság szárnyalása mögött: miközben Kína gazdasága lassabban tér magához, mint amire előzetesen számítottak?

Alacsony infláció

A japán ’’csoda’’ több okra visszavezethető.

Keresleti oldalról egyértelműen az amúgy rendkívül jelentős belső piac generálta kereslet mozgatja a növekedés motorját.

Az áru- és szolgáltatásexport 4,2 százalékkal mérséklődött. Utóbbin tehát egyértelműen tetten érhető a globális keresletcsökkenés. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az országba érkező import is csökkent a vizsgált időszakban, ám csak kisebb mértékben, 2,3 százalékkal.)

A külpiaci visszaeséssel ellentétben azonban a belső kereslet élénkült az év első három hónapjában, így 1 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a magánszektor kereslete 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a bővülést kimondottan a lakosság által generált növekvő kereslet mozgatta.

Utóbbi egy érdekes jelenségre vezethető vissza. Japánban 2015 és 2021 között szinte ismeretlen fogalom volt az infláció. Ennek következtében a bérek emelkedése sem volt jellemző. Az utóbbi két évben azonban japán mércével kissé magasabb az infláció, ami jelenleg még így csak 3,2 százalékon áll, sőt, tavaly is csak 2,5 százalék volt az elszálló energia- és szállítmányozási árak ellenére is.

Emiatt újra nőni kezdtek a japán bérek, ami emelni kezdte a lakossági költéseket.

A bérek emelkedését egyébként a vállalkozásokat célzó kormányzati intézkedések is ösztönözték. Mindemellett a háztartások kiadásai az idei év első hónapjában még elmaradtak az egy évvel korábbitól, havi alapon azonban már látszik a fordulat.

Az infláció kapcsán megjegyzendő, hogy a japán központi bank monetáris politikája eddig rendkívül laza volt, és a ’’magasabb’’ infláció ellenére isa japán alapkamat még mindig -0,1 százalékon áll.

Javuló ipari teljesítmény

Szintén a GDP növekedést támogatja az ipari teljesítmény növekedése. A koronavírus-járvány, a magas energiaárak, az ellátási láncok zavarai a japán ipart is negatívan érintették az utóbbi években. Idén azonban úgy tűnik maga mögött hagyta a problémákat a szigetország méltán híres ipari szektora és kimondottan jól teljesített az első negyedévben.

Csúcson a beruházások

Az infláció és az alacsony kamatkörnyezet útján juthatunk el a gazdasági növekedés mögött álló másik hatáshoz, a beruházások emelkedéséhez.

A japán vállalati szektor beruházásai erőteljesen nőttek az első negyedévben ezt jelentősen segíti az alacsony alapkamat. A Reuters friss előrejelzése a vállalkozások tőkekiadásainak jelentős bővülésre számít. A japán pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján a vállalatok éves alapon 11 százalékkal, tehát 2015 óta nem látott ütemben emelték meg az üzemekre és berendezésekre fordított kiadásaikat a 2023 január-márciusi időszakban.

A nem lakás célú lakossági beruházások is emelkedtek. Az előzetes 0,9 százalékos kormányzati becslésekhez képest 1,4 százalékkal.

Összességében tehát a japán gazdasági növekedés mögött az alacsony kamatkörnyezet, a növekvő belső kereslet, a javuló ipari teljesítmény és az emelkedő vállalati, illetve magán beruházások állnak.

Eközben a japán államháztartás is stabil, ugyanis a japán folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat.

Szárnyal a tőzsde

A pozitív makrogazdasági trendeket természetesen a japán jen is érzi és az utóbbi időszakban a tokiói tőzsde is szárnyra kapott.

A CNBC cikke alapján a japán jen a friss GDP adatok hatására 0,14 százalékot erősödött az amerikai dollárral szemben.

A jen mellett a tőzsde is kiválóan teljesít az idei évben. A kedvező gazdasági kilátások felkeltették a befektetők érdeklődését, így túlzás nélkül ömlik a pénz a tokiói részvénypiacra.

A japán tőzsde részvényindexe, a Nikkei 225 idén májusban az elmúlt két év legjobb hónapját élte, és a részvények az elmúlt 33 év legmagasabb szintjén zártak. 

A vezető japán tőzsdei mutató a tavasz utolsó hónapjában minden jelentősebb globális részvényindexet felülmúlt, hiszen 7 százalékos erősödést könyvelhetett el, míg az idei év egészét nézve 18 százalékkal erősödött. Így Ázsia legjobban teljesítő részvénypiaca lett. Érdekesség, hogy a tokiói részvénypiac ezzel 88 százalékkal haladta meg a 2020. márciusi mélypontot. A Topix Index, amely a piacon lévő összes részvényt követi, nem csak a 225 első helyet (mint a Nikkei 225), szintén kétszámjegyű növekedést ért el idén az első öt hónapban.