Japánban már alig születik gyerek - óriási probléma a világ egyik legnagyobb gazdaságának az öregedés

Még soha nem született olyan kevés cecsemő Japánban mint tavaly - derül ki a japán statisztikai hivatal adataiból. Míg az 1980-as évek elején még évi másfél millió újszülött jött a világra, addig tavaly 770 ezerre csökkenhetett a szám előzetes becslések szerint.

A japán nők gyermekvállalási hajlandósága a járvány miatt még inkább csökkent, jelenleg a termékenységi ráta - vagyis az egy szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma - nem éri el az 1,3-as arányt, ami kirívóan alacsony szint.

Összehasonlításképp Európában Spanyolországban és Olaszországban a legalacsonyabb (1,2, illetve 1,3) a magyar mutató 1,59 volt 2021-ben, ezzel a hazai termékenységi szám kissé meghaladja az európai átlagot. (A világon a legrosszabb mutató, 0,9 Dél-Koreában alakult ki, ahol a magas megélhetési költségek miatt egyre kevesebben vállalnak gyereket.)

Japán lakosságának változása (2012-2022, forrás: tradingeconomics)

Japánban 1973 óta csökken a születések száma, ekkor még 2,1 millióan születtek.

A folyamat mögött a családalapítás késleltetése, a megélhetési költségek emelkedése és a magánélettel összeegyeztethetetlen munkakultúra áll.

A saját otthont tulajdonlók aránya 69-ről 61 százalékra csökkent, miközben az albérletek ára jelentősen emelkedett az elmúlt 10 évben.

Dolgozó nyugdíjaskorúak

Japánban egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy nyugdíjba vonulhassanak, és ezt a kormány is támogatja. Az idősek munkavállalását azért is szorgalmazzák, mert a japán társadalom elöregedése egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre.

A társadalom régóta zajló elöregedését jól mutatja, hog jelenleg a 75 év felettiek aránya már meghaladja a népesség 15 százalékát, a 65 év felettiek aránya pedig alulról súrolja a 30 százalékot.

Az aktív dolgozók körében az idősek aránya 13,5 százalék, a 65 és 69 éves korosztály fele dolgozik.

A 60. életévüket betöltő, továbbra is dolgozni szándékozók aránya is kiemelkedő, több mint 40 százalék, ami az amerikai, német és svéd értéknél is magasabb.

Nyugdíjkorhatár a férfiak esetében (2010-2022, forrás: tradingeconomics)

Japánban 65 éves kor felett jár teljes nyudíj, bár a nyugdíjkorhatárt a legtöbb vállalat 64 évben határozza meg, ez azonban csak papírforma, a valóságban a többség továbbra is teljes állásban marad - írja a Japan Times.

A társadalombiztosítást az is megterheli, hogy relatív alacsony, 30 százalék körüli a japán nők foglalkoztatottsági szintje, ezt az úgynevezett womenomics gazdaságpolitikával próbálta emelni már Abe Sinzó korábbi kormányfő Abenomics gazdaságpolitikája.

A külföldi vendégmunkások befogadása is nehézkes, a 125 milliós országban hivatalosan hozzávetőleg egymillióan dolgoznak főleg dél-koreaiak és vietnamiak. A japánok nem tudnak jól angolul, és a japán kultúrához a külföldiek nehezebben alkalmazkodnak.

Még mindig negatív az alapkamat

A japán költségvetés legnagyobb tétele a szociális kiadás, ezért is kiemelkedően magas, 226 százalékos az ország államadósság-GDP aránya.

Japán az egyetlen olyan fejlett ország, ahol negatív maradt a jegybanki alapkamat, amely mínusz 0,1 százalék, igaz, a kamatsávot december végi ülésén kiszélesítette a Bank of Japan.

A japán jegybank alapkamat-szintje

A bank inflációs célját, két százalékot ugyan átlépte a tavaly év végén mért inflációs ütem (3,7 százalék), de ez az energiaárak csökkenésével valószínűleg mérséklődik idén már az év elős felében. Ilyen magas inflációt 41 éve nem mértek Japánban, de a volatilis energia- és élelmiszeráraktól megtisztított úgynevezett maginfláció továbbra is alacsony, 0,5 százalék körüli szinten maradt.

Idén az egész évre 1,6 százalékos inflációs ütemet becsülnek a japán jegybank elemzői.

Az infláció-defláció alakulása 1998-2022

Az inflációt a nyersanyagok áremelkedése és a jen gyengülése okozza, a japán fizetőeszköz 1990-ben volt utoljára ennyire gyenge a dollárhoz képest, igaz, a dollár erősödése ebben nagyobb mértékben játszik szerepet.

A dollár-jen árfolyamának alakulása (2018-2022)

Nincs ár-bér spirál

Sokat számít, hogy nem alakult ki ár-bér spirál, a fő szakszervezetek idén először 5 százalékos béremeléssel készülnek az új bértárgyalásokra, az utóbbi években átlagosan 2-2,3 százalékos éves béremelésekre került sor, és most is 3 százalékos növekedésre lehet számítani.

Japánban a magas megtakarítási ráta miatt nem emelnek az alapkamaton, így szeretnék a fogyasztást ösztönözni. Ezen segít a turizmus újjáéledése, a fiataloknak szánt utazásösztönző programok, és a befektetések 15 százalékos emelkedése.

Japánban a járvány alatt jelentősen csökkent a beutazók száma, és a vállalatok elhalasztották a beruházások jelentős részét, amit most pótolnak. Igy erre az évre 1,5 százalékos GDP-növekedés várható a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.