Nőni fog a honvédség létszáma és fejlődik a légvédelem - Mire számíthatunk az új honvédelmi miniszter szavai alapján?

Nehéz időszakban veszi át a tárcát

Magyarország honvédelmi miniszteri tisztségét az újonnan alakult kormányban Szalay-Bobrovniczky Kristóf fogja betölteni a következő négyéves ciklusban. Az új tárcavezető eddig nem töltött be miniszteri pozíciót, de nem ismeretlen számára a politika világa, 2011 óta ugyanis a Századvég Alapítvány kuratóriumának az elnökhelyettese és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa és igazgatósági tagja. Az új miniszter emellett jártas az üzleti életben és a diplomácia területén is, 2016 és 2020 között Magyarország nagykövete volt az Egyesült Királyságban. Habár nem hivatásos katona de a Honvédséghez is szorosan kötődik, korábban ugyanis a honvéd díszegységnél több éven keresztül aktív szolgálatot teljesített, a Magyar Tartalékos Szövetség elnöki posztját is betöltötte, jelenleg pedig a szervezet társadalmi elnöke.

A honvédelmi miniszteri széket egy rendkívül turbulens időszakban foglalta el. Magyarország szomszédságában Európában évtizedek óta nem látott intenzitású háború zajlik, miközben a déli határon is folyamatos a migrációs nyomás, ráadásul a Balkán is számos konfliktusforrást rejteget. Magyarországon eközben az elmúlt 30 év legjelentősebb haderőfejlesztése zajlik. Mindezen tényezők együtt komoly feladatok elé állíthatják az új tárcavezetőt.

Megnéztük mire számíthatunk a honvédelem terén a következő négy évben az Országgyűlés honvédelmi bizottsága előtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri meghallgatásán elhangzottak alapján.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterjelölt a meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országház Hazai Samu báró termében 2022. május 18-án. Forrás: MTI/Soós Lajos

A legfontosabb fenyegetések

A miniszterjelölti meghallgatáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjelölte az ország védelme szempontjából legjelentősebb kihívásokat, azaz a szomszédunkban dúló háborút, az illegális migrációt és a kiberfenyegetettséget.

Ezek közül érdemes kiemelni a kiberfenyegetettséget. Ez egy egészen új típusú 21. századi fenyegetettség. Szerte a világban egyre nagyobb problémákat okoznak a kibertámadások és látható volt, hogy az ukrajnai háborút is az ukrán állami intézmények elleni hacker támadások előzték meg. A Honvédség jelenleg is rendelkezik kibervédelmi képességekkel, de szinte biztosra vehető, hogy ennek a képességnek a fejlesztése a továbbiakban egyre fontosabb lesz.

Az illegális migrációról is érdemes szót ejteni. Jelenleg a Honvédség és a Rendőrség közösen látja el a déli határ védelmét, ahol egy jól kiépített fizikai határzár, különböző megfigyelő rendszerek, korszerű járműpark (például új Toyota Hilux platós terepjárók) segítik a katonák és a rendőrök munkáját. Korábban már felmerült, hogy külön határvédelmi erőt kéne felállítani. Ez egyelőre úgy tűnik nincs napirenden, de nem kizárt, hogy a jövőben megtörténik. A honvédelmi miniszter szavai mindenesetre azt mutatják, hogy a Honvédség a továbbiakban is részt fog venni a déli határ védelmében.

Az ukrajnai háború egyértelmű, hogy miért jelent fenyegetést. A katonai jelenlétet a keleti országrészben minden bizonnyal továbbra is fenn fogják tartani. Azonban mivel a harcok jelenleg a magyar határtól nagyon messze, Ukrajna keleti felében zajlanak így nem valószínű, hogy érdemben fokoznák a közeljövőben ezt a jelenlétet. Az elmúlt hetekben, hónapokban látható volt, hogy a keleti országrészben történt csapatösszevonások ellenére a honvédségi alakulatoknál zavartalanul zajlik a normál munkamenet. A szokásos gyakorlatokon vesznek részt a honvédek, zajlik a felkészülés az új eszközök fogadására, és a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása továbbra is változatlan.

Elrettentő erőt képviselő Honvédség

Az új honvédelmi miniszter leszögezte, hogy Magyarország védelmének és biztonságának a garantálása az egyik legfontosabb feladat a következő években és ennek érdekében erős, ütőképes Honvédséget kell építeni.

Ha Magyarország nem képes megvédeni magát, mert haditechnikáját, személyi állományát tekintve "gyenge", az célponttá teheti az országot.

-fogalmazott.

A tárcavezető kijelentése egyértelmű szakítás azzal a korábbi katonai doktrínával, ami Európában jellemző volt a korábbi évtizedekben, és ami arra épített, hogy nem kell hagyományos konvencionális háborúra készülni és elrettentő erővel bíró nemzeti hadseregeket fenntartani, hiszen Európában nem lesz háború és a NATO, valamint az Egyesült Államok garantálja majd a biztonságot. Hazánk ezt a nézetet már Benkő Tibor minisztersége alatt is teljesen maga mögött hagyta. Az országvédelem egyébként korábban is fontos téma volt a kormánypártnak. Valójában már Orbán Viktor első, 1998 és 2002 közötti miniszterelnöksége alatt is elindult a Honvédség egyfajta fejlesztése. Nem véletlen, hogy a Honvédségnek a rendszerváltás és a Zrínyi 2026 program indulása közötti egyetlen igazán jelentős fejlesztése, a Gripen vadászgépek beszerzése is az első Fidesz kabinethez köthető. 2010 után a Honvédség fejlesztése azonban nem indulhatott meg azonnal. Ennek az ország ingatag gazdasági helyzete volt az oka, azonban a kormány már akkor is nyilvánvalóvá tette, hogy a gazdaság helyreállítását követően megindul majd a Honvédség megerősítése is. Ezt az ígéretet azóta be is váltották és a 2014-2015-ös Ukrajnai események óta úgy tűnik az idő igazolja ennek az iránynak a helyességét. Az országnak valóban szüksége van egy ütőképes véderőre és mostanra szinte minden európai ország fegyverkezésbe kezdett. Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig ezt a vonalat viheti tovább és egy olyan Honvédség létrehozásán fog dolgozni, ami önmagában is képes lehet megvédeni az országot.

A túlerővel szemben is lehet védekezni

Habár Magyarország egy viszonylag kis ország, de az ukrajnai események azt mutatják, hogy ezeknek az elképzeléseknek igenis van realitása. Bármi is lesz a háború végső kimenetele, annyi tanulság egyértelműen már most levonható az eddigiekből, hogy egy az orosznál sokkal kisebb ukrán hadsereg is képes volt sikereket felmutatni a harcok során, és több fronton is feltartóztatták, lassították az orosz előretörést és három hónapja kitartanak egy atomhatalom nyomása alatt. Mindez pedig részben mindenképp a modern nyugati fegyverrendszerek hatékony alkalmazásának köszönhető. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy nem elavult tömeghadsereget, hanem egy modern high tech hadsereget kell építeni, mivel a legmodernebb, jól összeválogatott eszközökkel egy jóval nagyobb támadó sereget is fel lehet tartóztatni. A Honvédségnél pedig az eddigi beszerzések alapján épp ez történik.

Növelni fogják a katonák számát

Mindemellett nyilvánvaló, hogy van egy kritikus szint, amit el kell érnie a Honvédség létszámának, ahhoz, hogy valóban betölthesse azt az elrettentő funkciót, amit szánnak neki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a meghallgatáson is beszélt róla, hogy növelni kell a harcoló állomány számát. Ez összecseng a korábban meghatározott célokkal, amelyek alapján a Honvédség aktív katonáinak a számát 30 ezer főre, míg a tartalékos katonák számát 20 ezer főre kell növelni. Ez már önmagában is jelentős célkitűzés, hiszen a haderőfejlesztési program elindítását megelőzően tartalékos katonákkal csak mutatóban rendelkezett a Honvédség. Jelenleg körülbelül 12 ezer tartalékos katonája és 23 ezer aktív katonája lehet a Honvédségnek de pontos számokat nehéz mondani. A kérdés, hogy az új tárcavezető ennek a célnak a teljesítésére gondolt, vagy az ukrajnai háború fényében esetleg tovább emelik ezt a céllétszámot is. Az önkéntes szolgálati forma átgondolása is szóba került a meghallgatáson és a különböző szolgálati formák fejlesztése. Ez alatt minden bizonnyal olyan változtatásokat kell érteni, amelyek vonzóbbá tehetik a katonai pályát. Fontos kiemelni, hogy a sorkatonaság visszaállítását kizárta a honvédelmi tárca új vezetője.

21. századi kiképzést kapnak a honvédek

Az új honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy harcolni képes katonákra van szükség. Ezzel egyértelműen arra is gondolt, hogy a katonák minél képzettebbek, gyakorlottabbak legyenek. Az már most is látszik, hogy elmúltak azok az idők, amikor a katonáknak nem tették lehetővé egyszerű spórolásból, hogy eleget gyakorlatozzanak, hogy megfelelően felkészüljenek a rendelkezésükre álló eszközök használatára. Sorra szerzi be a Honvédség a kiképző eszközöket, kiképző repülőket, szimulátorokat és még sorolhatnánk. Mindezekkel a honvédeket olyan új 21. századi módon tudják nemsokára itthon is képezni, ami bármelyik komoly NATO országban megállná a helyét.

Hamarabb elérhetjük a 2 százalékos célt?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a védelmi költségvetés további növeléséről és a haderőfejlesztés folytatásáról is beszélt. A védelmi költségvetés növelése szintén nem újdonság. A NATO által elvárt a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szint teljesítésétől mostanra egy karnyújtásnyira került az ország. Most a háború miatt ez a folyamat felgyorsulhat. Eredetileg a tervek szerint ezt a 2 százalékos célt 2024-ben érte volna el Magyarország. Nem kizárt, hogy most ez akár hamarabb is megtörténhet. A haderőfejlesztés folytatása is egyértelműen a Benkő Tibor minisztersége alatt megkezdett folyamat továbbvitele, itt azonban sok izgalmas új bejelentésre is sor kerülhet. Nem kérdés, hogy a hazai szakemberek folyamatosan figyelik, hogy a különböző fegyvertípusok, fegyverrendszerek hogyan teljesítenek a háborúban és amennyiben úgy ítélik meg, az új fegyver beszerzések során biztosan figyelembe veszik majd az így gyűjtött tapasztalatokat. Az eddigi beszerzések egyébként most úgy tűnik nagyon is jó irányba zajlottak, olyan képességeket fejlesztett ki és állított helyre a Honvédség, amelyek az ukrajnai háborúban harcoló feleknél nagyon fontosnak bizonyulnak (például önjáró tüzérségi eszközök; páncéltörő képesség – Carl Gustaf, Spyke; éjjellátó képességek, helikopter beszerzések, MRAP, stb.).

Milyen irányba fejlődhet a légvédelem?

Most az új honvédelmi miniszter a haderőfejlesztés során legfőbb prioritásként a Honvédek egyéni harcászati felszerelésének a további modernizációját és a légvédelem fejlesztését jelölte meg. A légvédelem terén eddig két fontos fejlesztésről biztosan lehet tudni. Az egyik a NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer beszerzése. Ez egy rendkívül modern, de viszonylag költséghatékony rendszer. A NASAMS a 2K12 KUB légvédelmi komplexumokat váltja majd. Az első elemei 2023-ban érkeznek, a teljes készültséget 2025-ben éri el majd a rendszer. A másik ilyen fejlesztés az Atlas Mistral rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer modernizációja. Az Atlas Mistralok beszerzéséről még 1997-ben döntött az akkori vezetés. Maga a fegyverrendszer még ma is modernnek számít és a honvédek elégedettek az eszközökkel, a gyakorlatok során nagyon magas, 90 százalék feletti találati pontossággal dolgoznak a magyar katonák ezzel a légvédelmi rendszerrel. Az Atlas Mistralok beszerzése óta azonban a francia gyártó cég az MBDA is sokat fejlesztett ezen a fegyverrendszeren. A haderőfejlesztési programban így beszerzésre kerültek a legújabb generációs Mistral-3 rakéták, az új generációs Matis kamerarendszer, amivel így éjjellátó képességgel is kiegészült a rendszer és az MCP-SHORAR vezetési pont és lokátor fejlesztésébe is belekezdtek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf minden bizonnyal ezeken túlmutató fejlesztésekre is gondolt. Arra kicsi esély van, hogy ez alatt mondjuk Patriot rendszer beszerzését kell érteni. Sokkal reálisabb, hogy a Rheinmetall Oerlikon Skyranger légvédelmi rendszeréről lehet szó, ami kiváló védelmet nyújt drónok ellen. Emellett most Ukrajnában nagy sikereket arattak a vállról indítható légvédelmi rakéták, nem kizárt, hogy a jövőben ilyen eszközöket is beszerez a Honvédség. A honvédek személyes felszerelésénél valószínűleg folytatódik a digitális katona program és a honvédek új kézilőfegyverekkel való ellátása. Ezen a téren egyébként még számos kisebb-nagyobb fejlesztésre van tér. A haditechnikai fejlesztések során az új miniszter utalt rá, hogy Maróth Gáspár eddigi védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos továbbra is folytatja a munkáját azonban a továbbiakban a honvédelmi tárca alárendeltségében.

Fontos lehet a diplomáciai tapasztalat

Az új honvédelmi miniszter saját személyéről is szót ejtett. Kiemelte, hogy bár most polgári irányítás alá kerül a tárca, de továbbra is a katonákra, a Honvédség parancsnokságára fog támaszkodni. Ezzel arra utalt, hogy Benkő Tibor, leköszönő honvédelmi miniszter a katonai pályáról érkezett a tárca élére. Ez nyilvánvalóan elősegítette, hogy szakmailag megalapozott döntéseket hozzon, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szavai alapján azonban a továbbiakban is arra számíthatunk, hogy a katonai vezetés továbbra is beleszólást fog kapni a döntésekbe. Mindemellett a tárcavezető megemlítette diplomataként a nemzetközi kapcsolatok terén, és üzletemberként az gazdasági életben szerzett tapasztalatait is. A diplomáciai tapasztalat nem kérdés, hogy nagy segítségére lehet egy védelmi miniszternek. Olyannyira, hogy egy-egy fegyverbeszerzésnek is rendszerint komoly diplomáciai vonzatai vannak és ez nem magyar specialitás, hanem minden országra igaz. Ezen a területen a nemzetközi kapcsolatok világában való jártasság nagy előny lehet.

Emellett valójában az üzleti életben szerzett tapasztalatok is hasznosak lehetnek. A hatékony kontrolling, a hatékony gazdálkodás minden szervezetnél, így egy hadseregnél és egy honvédelmi minisztériumnál is fontos. A haderőfejlesztés eddig is annak jegyében zajlott, hogy az minél több gazdasági hasznot hajtson az országnak és minél kevésbé terhelje meg a büdzsét. Sikeres üzletemberként ezt a vonalat erősítheti Szalay-Bobrovniczky Kristóf, ami a mostani nehéz világgazdasági helyzetben fontos lehet.

A meghallgatás során a bizottság tagjai 6 igen és 2 nem ellenében elfogadták Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolóját, aki azóta át is vette elődjétől a miniszteri széket.

(Címlapi és cikkoldali kép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterjelölt a meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országház Hazai Samu báró termében 2022. május 18-án. Mellette Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. Forrás: MTI/Soós Lajos)