Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Nyolc pont, amit tudni kell a lakástakarékokról

Elemzések2018. okt. 17.Növekedés.hu

Forr a pénzügyi piac, a lakosság és a hírcsatornák,  mindenkit megmozgatott a lakás-takarékpénztárak (LTP) rendkívül gyors kivezetése a piacról. Melyek a legfontosabb tudnivalók? Mutatjuk!

1. Van még döntési helyzet? Egyáltalán lehet még LTP-t kötni?

Nem, game over. A lakás-takarékpénztárak egyaránt azt feltételezték, hogy az állami támogatásokat elvonó törvény-módosítás után a lehető leggyorsabban hatályba is lép az új szabályozás, vagyis Áder János köztársasági elnök aláírja a módosítást, amelyet ki is hirdetnek a Magyar Közlönyben. Éppen ezért utoljára október 16-án, kedden lehetett a különböző bankfiókokban elindítani a procedúrát.

2. És akinek sikerült, az most mit csináljon?

Aki még október 16-ig befért a szűk ajtón és kapott érvényes ajánlatot, annak haladéktalanul vissza kell azt küldenie a dokumentumokat. A tét nagy, hiszen a rendkívül kedvező, az éves lakossági befizetéseket 30 százaléknyi, de legfeljebb 72 ezer forint állami támogatással kiegészítő rendszerbe csak megfelelő papírokkal lehet belépni, és ezeket október 16-nál nem későbbi aláírással kell ellátni. Az LTP-k legfeljebb abban különböznek egymástól, hogy a visszaküldésre kettő, vagy három munkanapot adnak, de praktikusan a lényeg, hogy postafordultával fel kell adni az aláírt papírokat, különben nem érvényes az ajánlat elfogadása.

3. Hány embert érint a változás?

Ahogy vesszük. Azt, hogy az utolsó két napban hány embernek sikerült még LTP-t kötnie, egyelőre nem tudjuk. Ha az érintettek számát, a ma élő szerződésekből vezetjük le, akkor 1,5 millió embert érint ez a piac, de az LTP-k szerint egy szerződés azért majdnem mindig két ember lakhatását is elősegíti. A két véglet nagyjából az, ha egy négy fős családban csak a családfő kötött LTP-szerződést, akkor náluk négyszeres a szorzó, de sok családban az édesapa a feleségére és a két gyerekre is kötött, hogy ezáltal maximálisan kihasználja az állami „ingyenpénzt”. Egy ilyen családban egy szerződés csak egy emberen segít. Összességében egyébként a rendszer két évtizede alatt 3,7 millió szerződést kötöttek.

4. Mi volt a nemzetgazdasági hatása a rendszernek?

Ez összetett volt.
  • Az LTP-k valamelyest bedurrantották a lakásépítési, a lakásfelújítási, vagy akár a hiteltörlesztési piacot.
  • Alaposan átalakították a megtakarítási versenyt, hiszen a 800 milliárd forintos LTP betéti állomány már a bankok betétállományával, vagy a befektetési alapok összvolumenével játszott egy ligában. Elmaradt ugyan azoktól, de az elmaradás már nem volt nagyságrendi különbség.
  • Új szereplőként az LTP-k egyre komolyabb szeletet hasítottak ki a lakáshitelezési piacon.

5. Tényleg extraprofitot realizáltak az LTP-k?

  • A Fundamenta, vagyis a piacvezető éppen learatta a sok évi befektetés megtérülését és magas, 6 milliárdos nyeresége volt.
  • Az OTP-nél 2 milliárdos nyereség volt, de ennél az összetett csoportnál kicsit nehezebb volt megítélni, hogy a sok ügyféllel keresett nyereség hol csapódik ki.
  • Míg a kisebbek, az Erste és az Aegon még csak most építkeztek, a beruházási ciklusban milliárdos veszteségük volt.
Összességében, igen, az LTP kiszámítható és jó üzlet volt, hiszen a sok állami kedvezmény miatt nem volt nehéz megnyerni az ügyfeleket a tömeges szerződéskötésre.

6. Meddig érvényesek a régi szerződések?

Röviden úgy válaszolható meg a kérdés, hogy senkinek nem módosult semmiben a régi szerződése, de az az esély elveszett, hogy valaki új szerződést nyisson, ahogyan az is, hogy a régi lehetőségekkel élve meghosszabbítsa, kiterjessze a már meglevő szerződését.

7. Visszaéltek vele?

Természetesen, hiszen mivel nem élnek vissza Magyarországon, ahol ingyenpénz bukkan fel? Igaz, az a kérdés, hogy mit nevezünk csalásnak? A jogalkotók nem hülyék, természetesen azzal, hogy egy családban közös építési, vagy felújítási célra a szerződések összevonhatóvá váltak, a szabályalkotó nyíltan vállalta, hogy a családfő multiplikálja családtagjai nevében is a rendszert. Az már kevésbé volt a rendszerbe tudatosan belefoglalt kiskapu, ha valaki nem a családtagjait, hanem strómanokat használt a minél több állami támogatás lehívására. Összességében azért el lehet mondani, hogy a hosszú időtáv és a legfeljebb havi 20 ezer forint megtakarítás miatt a legvagyonosabbak messze elkerülték a rendszert, de a középosztály teteje „kiszélesíthette” a lehetőségeit.

8. Ki nyer, ki bukik?

Az első nyilatkozatok alapján minden LTP optimista. „Piacon maradunk, ha nem lesz támogatás, majd dolgozunk anélkül” – mondják. De ez nem valós remény. A cégek tényleg nem szűnnek meg, hiszen a meglevő szerződéseiket kezelniük kell. Ám új üzletszerzés nélkül szép csendben leépülnek, elhalnak. Bárki, bármit is mond, a rendszeres előtakarékosságot igénylő módszer csak egy elem miatt volt életképes, az állam támogatással ösztönözte a megtakarítókat, hogy LTP-vel érjék el a lakáscéljaikat. Támogatás nélkül az LTP nem lesz jó üzlet. Annak, aki csak ezzel foglalkozott (Fundamenta), annak ez óriási csapás, aki azonban pénzügyi csoportban működött (OTP) még jól is járhat, hiszen egy erős versenytárs szép lassan kiszorul a betétgyűjtési és a hitelkihelyezési piacról.