Matolcsy György, az MNB Elnöke a Monetáris Tanács tagjai előtt jelentette be, hogy nagy mennyiségű aranyat vásárolt a jegybank. Külön köszönetet mondott Pleschinger Gyula, Monetáris Tanács tagnak, Nagy Márton, Alelnöknek, Fömötör Barna, Főigazgatónak és Hergár Eszter Ügyvezető igazgatónak a programban végzett szerepéért.

Jelenleg 1,24 milliárd dollárt ér Magyarország aranytartaléka. A nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euróövezeti közép-kelet-európai országok átlagának. A legnagyobb aranytartalék felhalmozók az utóbbi években Kína és Oroszország, ők 2000 tonnáig emelték aranytartalékukat.

De hagyományosan a legnagyobb aranytartaléka az Egyesült Államoknak van 8000 tonnával.

A régióban sokáig Romániának volt a legnagyobb aranytartaléka, 104 tonnával de az utóbbi hónapokban Lengyelország jelentős mennyiséget vásárolt fel,  és 9 tonnával megemelőzték Romániát. Így már náluk van a legtöbb nemesfém ebben a térségben. A teljes tartalék arányában Romániában még mindig a legjelentősebb az arany szerepe, 10 százalékot ért el a tartalékon belüli arány, Magyarországon a megemelt mennyiséggel ez az arány 4,4 százalékot tesz ki – mindezt már Nagy Márton, a Jegybank alelnöke mondta el az aranyvásárlást bejelentő ünnepélyes eseményen.

Ilyen aranytömböket vásárolt az MNB. Egy aranytömb értéke 100 millió forint. Rendkívül nehezek. Egy súlya körülbelül olyan, mintha másfél karton tele vizet emelnénk fel. 

De nézzük, miért is olyan fontos, hogy legyen aranytartalékunk!

Történelmi szerep

Az arany története több ezer évre nyúlik vissza, és a modern időkben szerepe változó volt a világ pénzügyi rendszerében, valaha gyakorlatilag az első egyike volt. Már az ókorban érméket készítettek belőle, melyeket pénzként használtak, később megjelentek a bankjegyek, de ezek kezdetben lényegében aranyra vagy ezüstre (a képen "érczpénzre") szóló ígérvények voltak. Ezt követően még sokáig kapcsolódott az aranyhoz a nemzetközi pénzügyi rendszer, legutóbb az 1945-ben Bretton Woodsban kialakított módon, ez azonban 1971-ben megszűnt. A jegybankok egy darabig még jelentős aranytartalékokat tartottak fenn, de később úgy gondolták, hogy ennek nem sok értelme van, sokkal jobbnak gondolták, ha különböző országok államkötvényeit veszik helyette, így megkezdődött a devizatartalékok lecsökkentése.

Újragondolták

A 10 évvel ezelőtti pénzügyi válság azonban megváltoztatta a jegybankok hozzáállását. Rájöttek, hogy az aranynak tartósan fennmarad az értéke, stabil szerepe, amit nem befolyásolnak gazdasági ciklusok, esetleg egyes kormányok vagy jegybankok hibás intézkedései. Aranytartalékaikat ismét növelni kezdték, és kialakult egy nagyjából optimálisnak tartott arány a devizatartalékokon belül.

Most jött el az ideje, hogy az MNB is megtegye ezt a lépést. Miután hazakerült a korábbi aranykészlet (ugyancsak a nemzetközi trendeknek megfelelően), a monetáris tanács döntést hozott, hogy megtízszerezi az addigi aranytartalékot. Az ügyletre a közelmúltban, október során került sor, eredményeképpen 31,5 tonna aranyunk van, ami a devizatartalék 4,4 százaléka, annyi, mint az eurózónán kívüli európai országok, és egyben régiónk átlaga.

Hazai tárolás

Az újonnan vásárolt aranytartalék hazakerült, itthon fogjuk tárolni, hisz a feltételek ehhez biztosítottak, ugyanakkor szimbolikus jelentősége is van annak, ha egy ország otthon tartja nemesfém tartalékait, pláne, hogy ez az egyetlen befektetési eszköz, ami fizikai formában létezik (sőt, ez adja értékét), minden más már elektronikus jel, a készpénz is már csak egy kicsi, és egyre csökkenő hányadát jelenti a teljes pénzmennyiségnek.

Mitől különleges?

De miért is ilyen különleges az arany, mit tud, amikor semmilyen jogot vagy követelést nem testesít meg? Nos, az arany egyedülálló fém, mégpedig két dologban: fizikai tulajdonságaiban és véges mennyisége által. Ellenálló, nem oxidálódó, nem oldódó, tűzálló fém igen magas olvadásponttal: szinte mindent kibír, és évezredekig változatlan formában marad. Emellett remekül megmunkálható, jól nyújtható, alakítható, és ami még igen fontos: esztétikus, színe és csillogása az ékszerek ideális anyagává teszi.

A történelem kezdete, pontosabban az arany felfedezése óta összesen nagyjából 187 ezer tonnát bányásztak ki, ami azt mutatja, hogy meglehetősen kevés van belőle a földkéregben, a meglévő mennyiség nehezen növelhető. Tavalyelőtt 3222 tonnát bányásztak, ami az eddigi kitermelt mennyiség 1,7 százaléka, miközben az idők során fogyott is az aranyból (tenger mélyére süllyedt, sírokba került).

Masszív kereslet

Az összes mennyiség tehát lassan növekszik, miközben az igény folyamatos a nemesfém iránt. Pénzfunkciója ugyan visszaesett, de megtakarítási, tőkepiaci szerepe stabil, sőt most épp növekszik, és van egy alapvető szerep, ami alsó korlátot szab az árának, vagyis ahol szinte végtelenné válik iránta a kereslet. Ékszerként rendkívül keresett, és adott áron a jelenleg 7 és fél milliárdos emberiség jelentős hányada vásárolna aranyat ékszerként, és eben a tekintetben 187 ezer tonna nem egy nagy mennyiség. Ráadásul az emberiség jelentős részének vásárlóereje növekszik, így olyan országok lakossága, mint India vagy Kína, egyre növekvő keresletet generál.

Egyedi és helyettesíthetetlen

Sokan pont az aranyat hozták fel példának arra, hogy miért lehetnek működőképesek a kriptodevizák. Elvileg ugyanúgy függetlenek, azaz nincs kibocsátójuk, sőt az első sorozat, a bitcoin esetében még úgy is tűnt, hogy végesek. Igen ám, de egy óriási eltérés volt: az aranyat fizikai tulajdonságai teszik rendkívül értékessé, míg a mesterségesen létrehozott kiptodevizák ilyen tulajdonsággal nem rendelkeznek, sőt, semmilyen belső értékük nincs. Az arany egyedi és helyettesíthetetlen (azóta ráadásul már több mint 2000 kriptodevizát hozták létre, tehát a végesség elmélete is megdőlt).

Az arany szerepe a jövőben is jelentős lesz, ez már nem képezi vita tárgyát. Ára természetesen ingadozik különböző valutákban, vagy ha úgy tetszik, akár árukban és szolgáltatásokban mérve, hosszú, akár több száz éves távon azonban értéke stabil maradt. Természetesen az emelkedő szakaszok kihasználásárra spekulatívan is veszik, esésre számítva shortolják, mint minden más tőkepiaci terméket, hisz az arany maga az egyik legjelentősebb befektetési eszköz. Áralakulását kiemelt figyelem övezi, a részvényindexek, kötvényhozamok, valutaárfolyamok mellett mindig megemlítik az újságok befektetési rovatai.

Magyar történelmi szerep

Az aranynak magyar szempontból különleges múltbeli szerepe is van, legalábbis európai szinten. A középkorban Magyarországon voltak a kontinens legjelentősebb aranybányái, így a 13. század második felétől meredeken nőtt a kitermelés, évente egy tonnával az európai termelés legalább öthatodát, a világtermelés egyharmadát adtuk. Ez a mennyiség később tovább növekedett 2,5 tonnáig. 1325-ben megszületett a magyar aranyforint, ami egész Európában nagy becsben állt, ez volt lényegében a kontinens „konvertibilis valutája”.

Ez az ideális állapot nagyjából a török hódoltságig állt fenn, amikor nem csak az ország három részre szakadása vetette vissza a bányászatot, hanem addigra maguk a bányák könnyen elérhető tartalékai is kimerültek. Mária Terézia idején azonban nagyot fejlődött a bányászati iparág, így újra fellendült a kitermelés. A 19. század végére a kitermelés ismét elérte a középkori csúcsot évi 2-3 tonnára, azonban a Felvidéken és az Erdélyi-érchegységben lévő lelőhelyek Trianon után a szomszédos országokhoz kerültek.

Mentőakció

Az önálló Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, és kezdettől fogva tartott aranytartalékot. Ennek mennyisége a 2. világháború idejére 30 tonnára növekedett (lényegében a mai, új mennyiség), de akkor a háborús helyzetben veszélybe került, így biztonságba kellett helyezni. Az MNB először Svájcba szerette volna menekíteni azt, hogy a megszálló hadseregek ne orozzák el, de időközben sor került az ország német megszállására, így csak egy tonnát sikerült útra indítani.

Ezek után az MNB minden eszközzel azt próbálta elérni, hogy a megszálló hitleri Németország ne szállítsa magához a magyar aranytartalékot. Végül nehezen, de sikerült elérni, hogy az MNB tulajdonában maradhasson, és maga az MNB is kitelepült az ausztriai Spital am Fyrn községbe a kincsekkel együtt. Oda 1945. május 7-én érkeztek meg az amerikai csapatok, az aranyat Frankfurtba szállították az amerikai főhadiszállásra, és az MNB dolgozói biztosították róla, hogy a békeszerződés aláírása után az ország akkori kormányának visszaadják.

A forint alapja lett

Erre 1946 augusztusában sor is került, az elpusztult gazdaságú ország kormánya pedig, tudván előre az időpontot, tudatosan teljesen elértéktelenítette az akkori pénzt, a pengőt, hogy az aranytartalék visszaérkezésekor olyan valutát bocsáthasson ki, amelynek egy egysége többet ér, mint a réiből forgalomban lévő teljes mennyiség, ezzel biztosítva az új pénz, a forint értékállóságát.