Óriási változások előtt áll a globális gazdaság, alapvetően átalakultak a fejlődés irányát megszabó innovációk és trendek. Mutatjuk, melyik az a nyolc tényező, amelyről már most jól látható, hogy a legerősebben hatnak a világgazdaság jövőjére.
A világ egyre inkább a globális hálózatok rendszerévé válik, ahol napról napra születnek új közösségi kapcsolatok, technológiai megoldások, miközben változnak az értékrendek, s nő a politikai bizonytalanság.
-
Technológiai térhódítás
Korábban a gazdaság úttörői – mint Henry Ford vagy Thomas Alva Edison – ipari találmányokkal indultak, majd jelentős tőkét befektetve hatalmas gyárakat építettek, ahol munkások ezreit foglalkoztatták. Az IBM, a U.S. Steel, a General Electric, a Walmart vagy a Ford is ezzel módszerrel fejlődött világcéggé. Ma azonban gyökeresen más helyzetben kell helytállniuk a vállalkozásoknak, hiszen a bájtok világát éljük, ahol az információ sokkal nagyobb értéket jelent, mint a fizikai értelemben vett termék.
A hagyományos módon felépített vállalkozások már nem vehetik fel a versenyt a hálózati kapcsolatok, a mesterséges intelligencia és egyéb digitális megoldások jelentette technológiai áradattal.
Utóbbi behatolt a kereskedelem, a reklám, az egészségügy, az oktatás és a pénzügy világába is. Gondoljunk csak arra, hogy a ma vezető tőzsdei cégek mind technológiai vállalatok. Az Apple (851 milliárd dollár), az Alphabet (717 milliárd dollár), a Microsoft (703 milliárd dollár), az Amazon (701 milliárd dollár) és a kínai Tencent (508 milliárd dollár) piaci értéke pedig két-háromszorosa a hagyományos struktúrában létrehozott vállalatokénak. Utóbbiak közül a 2013 első negyedévében második helyen lévő Exxon olajipari cég piaci kapitalizációja még “csak” 404 milliárd dollár volt, az ötödik helyezett Walmart 246 milliárd dolláros értéket képviselt.
Érdekesség: Becslések szerint a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatása 2030-ra eléri a 15,7 ezer milliárd dollárt.
-
A pénz átalakulása
A pénz az emberiség egyik legfontosabb találmánya, amelynek szerepe és formája az első érmék megjelenésétől kezdve folyamatosan változóban van. A modern világban ez az átalakulás is nagyon felgyorsult, és a pénz fogalma képlékenyebb mint valaha. Elég, ha arra gondolunk, hogy a központi bankok dollárok milliárdjait teremtik folyamatosan, ugyanakkor ma már szinte bárki létrehozhat saját kriptovalutát a blokklánc technológia felhasználásával.
Mindeközben a világ rekordmértékben adósodik el.
A globális hitelállomány 247 ezer milliárd dollárra rúg, amelyből 63 ezer milliárd dollárt a központi kormányzatok hoztak össze.
Az Egyesült Államok 31,8, Japán 18,8, Kína pedig 7,9 százalékát adja a globális adósságállománynak. A hatalmas hitelállomány azonban csak az egyik szokatlan jellemzője a jelenlegi pénzügyi világnak. A pénzhasználat változását mutatják a következő jelenségek: Venezuelában a hiperinfláció gyakorlatilag felemésztette a deviza teljes értékét, eközben a svéd, a svájci és a japán központi bankok negatív kamaton helyeznek ki összegeket és a kriptovaluták – mint a bitcoin – együttes értéke eléri a 200 milliárd dollárt. A pénz szerepének ilyen jellegű változása jelentős hatással lesz a világgazdaság jövőjére.
Érdekesség: A tavalyi év végére 680 olyan kriptovalutát tartottak számon, melynek piaci értéke meghaladta az 1 millió dollárt.
-
Vagyon és gazdagság
A vagyon illetve a gazdagság sem mondható állandónak, nézőpont kérdése, hogy egy adott pillanatban miként értékeljük a jólétet. Mindenesetre a mai értelemben vett gazdagságot az jelképezi, hogy az Amazon és az Apple összértéke meghaladja az ezer milliárd dollárt és Jeff Bezosnak, az Amazon vezérének több mint 100 milliárd dolláros vagyona van. A jelenlegi tőzsdei fellendülési szakasz már tíz éve tart, ami a leghosszabb a modern történelemben. Kérdés azonban, hogy meddig tartható ez a trend.
A Világbank ugyan jelentős reál GDP-növekedéssel (Kína és az USA ennek 35,2 illetve 17,9 százalékát adja) számol az idei évben és jövőre, sokan mégis aggódnak, hiszen az elmúlt nyolcvan évben számos olyan háború, terrortámadás, politikai változás következett be, amelyek jelentősen befolyásolták a világgazdaságot. Amikor Németország 1940-ben lerohanta Franciaországot, az S&P 500 amerikai tőzsdeindex 25,8 százalékot zuhant. Az 1973-as arab-izraeli háború és az olajembargó 17,1 százalékos zuhanást idézett elő a tőzsdeindexben. A 2001 szeptember 11-i terrortámadás miatt 11,6 százalékkal csökkent az index, a brexit-népszavazás 5,6 százalékos esést hozott. Van miért aggódniuk most is az ultragazdagoknak: ilyen az infláció visszatérése vagy a geopolitikai bizonytalanságok szaporodása. Ráadásul a jólét fogalma is átalakuláson megy keresztül, az új nemzedékek számára a befektetés fokmérője már nem pusztán a várható nyereség, hanem a fenntarthatóság is.
A világ 50 leggazdagabb emberéből 12-en a technológiai szektorban szerezték a vagyonukat, és 18 évvel fiatalabbak az átlagnál.
-
A Kelet ígérete
A kínai gazdaság évtizedek óta tartó dinamikus növekedése előrevetíti, mire is számíthatunk a jövőben. Persze a kínai népesség és gazdaság olyan léptéket képvisel, hogy nehéz jól felmérni a fejlődését, de lehet, hogy még annál is jobban meglepnek bennünket, mint gondoltuk. A távol-keleti ország már jelenleg is több mint száz, igen fejlett technológiával termelő, és több mint egymilliós népességű nagyvárossal rendelkezik, amelyek fejlettebbek, mint egy-egy ország teljes gazdasága.
A Sencsen által előállított bruttó hazai termék (GDP) a svéd gazdaság teljesítményével vetekszik, a Csingtao városa által előállított GDP (266 milliárd dollár) pedig csaknem kétszerese a magyar gazdaságénak (tavaly 140 milliárd dollár).
A Jangce folyó deltájában – ahol olyan nagyvárosok találhatók, mint Sanghaj, Szucsou, Hangcsou, Vuhszi, Nantong, Ningbo, Nanking és Csangcsou – pedig 2,6 ezer milliárd dollárnyi GDP-t állítanak elő, ami meghaladja Olaszország bruttó hazai termékét.
A kínai középosztályba tartozók száma 2029-re meghaladhatja az Egyesült Államok teljes lakosságát (jelenleg mintegy 326 millió).
-
Felgyorsult technológiai fejlődés
Az elmúlt évek digitális világának felgyorsult fejlődése azt mutatja, évről évre egyre több az innováció, új, korábban elképzelhetetlen technológiák jelennek meg és válnak hétköznapivá. Ezt kutatók úgy írják le, hogy a növekedés exponenciális üteművé vált, ami jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez, innovációk sokaságához vezet. Amint ugyanis egy technológia megközelíti a lehetőségei határait, egy új technológia jelenik meg, ami lehetővé teszi a folyamatosan gyorsuló fejlődést. De nemcsak arról van szó, hogy állandóan új technológiák jelennek meg, hanem arról is, hogy egyre több vállalat képes azokat beépíteni folyamataiba, vagyis a piacok is gyorsabban alkalmazkodnak.
Az új termékek néhány hónap alatt felhasználók millióit képesek elérni. Jó példája ennek a Pokémon Go játék, amely 19 nap alatt 50 millió felhasználóhoz jutott el.
A gépkocsik, a telefon vagy a hitelkártya esetében 62, 50, illetve 28 évre volt szükség hasonló fejlődés eléréséhez. Nem túlzás ezek után azt állítani, hogy az új technológiai megoldások gyorsuló ütemű elterjedése a jövőben akár nyaktörő sebességig is emelkedhet.
Ray Kurzweil jövőkutató szerint 2045-re következik be a technológiai szingularitás. Az ezután következő eseményeket már nem tudjuk előrejelezni a jelenlegi jövőmodelljeinkkel, vagyis olyan változások várhatók, amelyeket a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megjósolni.
-
A zöld forradalom
Nem titok, hogy civilizációnknak minden korábbinál nagyobb szüksége van a megújuló energiaforrásokra. Érdemes megnézni az Egyesült Államok energiafogyasztását 1776-tól, ebben ugyanis ugrásszerű változások láthatók. Az európai ipari forradalmat követően, 1850-től drámai mértékben nőtt a szén iránti kereslet, 1908 után, vagyis a Ford T modell autó megjelenésével pedig a földgázfogyasztás nőtt meg. A 2000-es évektől kezdve lehetünk szemtanúi a megújuló energiaforrások iránti igény növekedésének. Figyelembe kell venni azonban, hogy a felgyorsult fejlődés energiaigénye is sokkal nagyobb, mint a korábbi időszakokban volt, ezért az előrejelzések a megújuló energia arányának jelentős emelkedését mutatják: 2040-ig 10,2 ezer milliárd dollárt fektethetnek ebbe az ágazatba.
Két évtizeden belül a teljes elektromos energiafelhasználás felét szél- és napenergiából fogják fedezni. A Morgan Stanley várakozásai szerint 2047-re egymilliárd elektromos autó gurul az utakon.
-
Demográfiai változások
A Föld lakossága ugyan folyamatosan növekszik, de eloszlásában jelentős változások várhatók, ami jelentős hatással lesz a világ gazdaságára. Nyugat-Európában és Kínában nagyjából stabilizálódik a lakosságszám, de Afrikában és Ázsia többi részében népességrobbanás várható. Ezzel párhuzamosan erősödik az urbanizáció, és akár 50 milliós nagyvárosok kialakulása sem elképzelhetetlen. A 21. század végére csak Afrikában 13 nagyobb lélekszámú város jöhet létre – köztük lehet a nigériai Lagos, 88,3 millió fővel –, mint New York. A várakozások szerint ekkorra Észak- és Dél-Amerika, Európa és Kína egyetlen városa sem kerül be a húsz legnépesebb közé.
A Föld népessége 2050-re elérheti a 10 milliárd főt, és 70 százalékuk városi környezetben él majd.
-
A kereskedelmi paradoxon
A második világháborút követően az országok sikeresen dolgoztak azon, hogy a kölcsönös előnyök reményében lebontsák az egymás közti kereskedelem útjában álló különböző akadályokat. Semmi sem tarthat azonban örökké, s a jelek arra mutatnak, hogy a szabadkereskedelmi gondolatnak is kihívásokkal kell szembenéznie szociális és politikai okokból. Manapság gyakran tapasztalhatjuk, hogy a politikusok szavakban a szabadkereskedelem mellett érvelnek, de cselekedeteik épp az ellenkező irányba mutatnak.
A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fontosságát jól jelzi, hogy például az Egyesült Államok exportjából a legnagyobb, 18 százalékos részesedéssel Kanada rendelkezik, vagyis az északi szomszéd a legmegbízhatóbb felvevője az amerikai áruknak és szolgáltatásoknak. Ez fordítva még inkább igaz, Kanada legfontosabb kereskedelmi partnere az USA, 76 százalékos részesedéssel. Épp ezért különösen fontos, hogy október elején tető alá hozták az Egyesült Államok-Mexikó-Kanada Megállapodást (USMCA), vagyis sikerült félretenni az ellentéteket, és az eddiginél jobban próbálják kiaknázni a kereskedelemben rejlő kölcsönös előnyöket. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború azonban még javában tombol, így még évekig számolhatunk a kereskedelmi paradoxon tovább élésével.
Az 1800-as évektől kezdve épülnek le fokozatosan a világkereskedelem előtt álló akadályok, és csak a két világháború valamint az 1929-33-as világválság alatt fordult meg átmenetileg a folyamat.
Jogos a kérdés: a jelenlegi kereskedelmi háború csak átmeneti jelenség vagy egy új trend kezdete?
Facsinay Kinga