Nyugat-Európában még mindig tíz évvel tovább élnek

Nyugat és Kelet-Európa között még mindig óriási az eltérés a várható élettartamnál, ez az adat a nyugat-európai, 2018-ban született férfiak esetében 79, míg a nőknél 84 év.  Európa-szerte a 2018-ban született nők várható élettartama jóval magasabb, mint a férfiak esetében, derül ki az elemzésből. Tavaly Magyarországon a születéskor várható élettartam a nők esetében 79 év, a férfiak esetében 72,4 év volt. Bár a jövedelem és az élettartam nem minden esetben van összefüggésben egymással, a magasabb jövedelemmel rendelkező emberek általában könnyebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és a minőségi táplálékokhoz. Az Eurostat egy korábbi felméréséből kiderül, hogy a gazdagabb régiókban tovább élnek az emberek: 10 százalékos jövedelemnövekedés átlagosan 3 hónappal hosszabb várható élettartamot jelent. 1970 és 2013 között a várható élettartam világszerte folyamatosan nőtt, a jelenlegi tendenciák pedig arra engednek következtetni, hogy a gazdasági növekedés további emelkedést eredményezhet. 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért Új alapokra helyezné a hazai egészségügyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért című műhelymunkájában.

• A tanulmány szerzői úgy látják, ezen a területen igen sok a tennivaló, amit a magyar lakosság gyenge egészségi állapota – amely elmarad a nyugat-európai szinttől – is igazol.

• Ez versenyképességi hátrányt is jelent, a nem megfelelő egészségi állapot ugyanis csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét, a korai halálozással pedig mérséklődik a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma.

• Két példa a magyarok rossz egészségi állapotára: a 18- 64 éves korú magyar lakosság 45 százaléka szenved magas vérnyomás betegségben, és közel 14 százaléka pedig cukorbeteg.

• Először a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak arányát 28 százalékról 18 százalékra kell leszorítani, ami a visegrádi országokénál is jobb eredmény lenne.

• Emellett az egészségesen várható élettartamot 60,1 évről 63,7 évre kellene növelni.

• Minden állampolgárnak évente el kellene mennie legalább egyszer egy, számára megfelelő szűrővizsgálatra.

• A valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszerre, az eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának bővítésére, a teljesítményvolumen korlátok felülvizsgálatára, átlátható bérezésre, a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítésére, valamint a felírt gyógyszerek szükségességének szakmai felülvizsgálatára van szükség.

• Az állami ellátás javítása terén – többek között – a háziorvosi rendszer funkcióinak ellenőrzését, az egynapos aktív, valamint a rehabilitációs és hosszú távú ellátások kapacitásának növelését is javasolják.

• A lakossági egészségügyi magánkiadásokat is megfelelő keretek közé kell terelni, át kell őket irányítani a magánbiztosítás szférájába.

• Adókedvezménnyel ösztönöznék a vállalati egészségügyi csomagokat, a magán-egészségbiztosításokat, az egészségpénztári be- és kifizetéseket, valamint támogatnák a prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlákat.

• Miután az egészségügyi problémák megoldásának leghatékonyabb módszere a megelőzés, a rendszeres állapotfelmérések és szűrések támogatása mellett fejlesztenék a tömegsportot, a vállalati sportköröket és a stresszkezelési tréningeket.