Nyugdíj: amennyiben nyugodt idős évekre vágyik jobb, ha siet
ElemzésekAz öngondoskodást nem lehet elég korán kezdeni. Mégis: egy kutatás tanúsága szerint az európaiak jó része nem tesz félre a nyugdíjas éveire. A nőknek különösen kevés a megtakarításuk.
Tavaly már 35 ezernél is többen voltak Magyarországon, akik legalább fél millió forintnyi nyugdíjat kaptak minden hónapban. Nekik aligha vannak álmatlan éjszakáik a bolti árak miatt. Ám nem csak nálunk, hanem egész Európában egyetemes igazság lett: a legtöbb embernek ahhoz, hogy hasonló nyugodtsággal töltse az idős éveit, előbb takarékoskodnia kell.
Erre nem csak mi vesszük rá nehezen magunkat. A fejlett nyugat-európai országokban is komoly gondok akadnak. A kormányzati statisztikák alapján Nagy-Britanniában közel 1 millió 66 év feletti ember él nélkülözésben. Ez a szám, mióta a témában készülnek statisztikák még sose volt ilyen magas.
A világjárvány előtti időszak óta több mint harmadával nőtt a nehéz helyzetben lévő idősek száma a szigetországban – írta meg a Guardian.
Rendszerint még azok se tesznek eleget félre, akik egyébként befektetőnek számítanak. Ami azért is meglepő, mert ez a réteg jellemzően 60 évesen már le akarja tenni a munkát.
Ideje belevágni a spórolásba
A nyugdíjcélú takarékoskodást nem lehet eléggé korán kezdeni. Aki nem vágott bele és megteheti, jobb ha már holnap elkezdi.
Bár az évek során rengeteg kampány indult ezzel az üzenettel, még mindig elmondható, hogy az európaiak több mint harmada nem tesz félre semmit az idős éveire - mindez az Insurance Europe tavalyi kutatásából derült ki, amelyet 15 európai országban, köztük Magyarországon, úgy 16 ezer ember megkérdezésével készítettek.
A válaszadók csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy a mostani válságok annyira megcsapolták a pénztárcájukat, hogy a megtakarítási terveiket is át kellett hangolják.
Mindez kevésbé meglepő. Az már talán jobban, hogy az adatok alapján az egyedülállók majdnem fele nem gondoskodik a békés öregkorról. Ennek a körnek a 45 százaléka nem tesz félre nyugdíjcélból. A házasoknál ez a mutató jóval alacsonyabb: csak 32 százalék.
A nemek között is komoly szakadék tátong. Ugyanis:
- a női válaszadók csaknem fele nem tett félre semmit a nyugdíjas éveire
- a nők általában kevesebbet takarítanak meg, és arra számítanak, hogy nyugdíjas korukban az utolsó fizetésük alacsonyabb százalékát kapják meg, mint a férfiak
- a nők 27 százaléka "egyáltalán nem bízik" abban, hogy a kötelező állami és foglalkoztatói nyugdíjak alapján képes lesz fenntartani a kényelmes életszínvonalát a nyugállományba vonulás után. A férfiaknál ezaz arány 18 százalék.
Ehhez tudni kell, hogy Európában a nők átlagosan majdnem harmad annyi nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, főként a kevesebb munkában töltött idő és az alacsonyabb bérek miatt.
Sírig tartó munka?
Egyre többen számolnak le azzal az illúzióval, hogy a 60-as éveikben korai nyugdíj várja őket. Itthon a középkorúak átlagosan azzal kalkulálnak, hogy majd csak 69 évesen hagyhatják abba a napi robotot, ahogy az egy K&H kutatásból is kiderült.
A nyugdíjkorhatár nálunk pedig még nem is növekszik olyan gyorsan, mint néhány másik kelet-közép-európai országban. Ezen a téren Bulgáriáé az elsőség a kontinensen: a balkán országban 2000 és 2020 között 13,2 százalékkal nőtt a nyugdíjkorhatár,
de Észtország és Lettország se sokkal maradt le tőlük.
