Ők a legboldogabb magyar férfiak

Kétszámjegyű béremelkedés

2018-ban a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem egy év alatt 10,4 százalékkal 1 millió 815 ezer forintra emelkedett. Az egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelem 1 millió 432 ezer forintot tett ki. A kiegyensúlyozott, 3 százalék körüli inflációnak köszönhetően pedig a reáljövedelem 7,2 százalékkal nőtt 2017-hez képest.

Forrás: KSH

Kifejezetten kedvező fejlemény, hogy a tavalyi évben a legnagyobb mértékben (13 százalékkal) a gyermekes háztartások jövedelme emelkedett.

Egészséges folyamatok

A jövedelmek egyre nagyobb hányada származik munkából. 2010 óta folyamatosan javul a háztartások jövedelemszerkezete, 2010-ben a munkajövedelem aránya 65,3, 2017-ben 72,0, 2018-ban pedig már 73,7 százalékot tett ki.

A társadalmi jövedelmek részaránya 32,5 százalékról 24,7 százalékra csökkent 2010 óta, miközben az egyéb jövedelmek részesedése nem változott 2018-hoz képest.

A háztartások jövedelmét három fő típusra szokás osztani: munka-, társadalmi és egyéb jövedelemre.

Forrás: KSH

Boldogság index

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 óta méri, hogy miként élik meg az emberek az életkörülményeikben bekövetkezett változásokat.

A 16 évnél idősebb válaszadóknak 0-tól 10-ig terjedő skálán kell értékelniük az élettel való általános, valamint az egyes életkörülményekkel kapcsolatos elégedettségüket.

2013 és 2017 között a mutató átlagértéke 6,10 körül stagnált, majd tavaly 6,51-re ugrott az index. Ezt követően idén 6,33 százalékra süllyedt a „boldogság index”, ami azonban továbbra is a hosszú távú átlag feletti érték.

Fontosabb megállapítások

Nagy különbségek figyelhetők meg a boldogság index tekintetében az egyes társadalmi csoportokban.

A felsőfokú végzettséggel és a magasabb jövedelemmel rendelkezők elégedettebbek az élettel, mint az alacsonyabb végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek.

Nemek szerinti bontás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben tovább nőtt a különbség a férfiak és a nők elégedettsége között: a férfiak elégedettebbek (6,40), mint a nők (6,27).

Korcsoport szerint vizsgálva a korábban is megfigyelhető életkori lejtő nem változott. A 16-24 év közöttiek a leginkább (7,36), a 75 éves és annál idősebbek a legkevésbé (5,41) elégedettek életükkel.

A legmagasabb befejezett iskolai végzettség és az életelégedettség között is igen erős az összefüggés. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 5,56-ra, az érettségizett emberek 6,59-ra, a felsőfokú végzettségűek pedig 7,09-ra értékelték átlagosan az élettel való elégedettségüket.

Régiós bontásban is jelentős különbségek vannak. A legkevésbé az Észak-Magyarországon élők (5,83) elégedettek, a legelégedettebbek pedig a dél-alföldiek (6,55). A településtípustól sem független az elégedettség mértéke: a fővárosi lakosok elégedettsége (6,46) szinte megegyezik a kisebb városokban élőkével (6,48), náluk kevésbé elégedettek a megyei jogú városban élők (6,32), a legkisebb érték pedig a községben élők körében figyelhető meg (6,09).

A KSH által készített alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen tényezők növelik vagy csökkentik a boldogság index értékét.

Forrás: KSH

Ennek alapján elmondható, hogy a legelégedettebbek a 25 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező budapesti férfiak.