Ma már a 2,5 millió forintos fizetés sem ritka

Mekkorát emelkedtek idén a bérek az egyes kategóriákban?

Az egyértelműen látható, hogy Magyarországon nőnek a bérek. A dinamikus gazdasági bővülés és a munkaerőhiány mellett a béremelkedést az is támogatja, hogy a kormány júliustól 2 százalékponttal mérsékelte a munkáltatói járulékokat (szocho). Ezt a többletet a vállalatok nagy része ugyan idén még nem adta oda a munkavállalóknak, de a jövő évi béremelésekbe fokozatosan beépülhet.

Az alsóbb kategóriákban – különös tekintettel a kékgalléros, fizikai munkavállalókra – idén 10 és 20 százalék közötti a béremelkedést látunk.

A felsőbb kategóriákban a menedzseri fizetések ugyanakkor legfeljebb 5 százalékkal nőnek.

A pályakezdők és az értelmiségi pozíciók esetében pedig 5 és 10 százalék közötti béremelkedés tapasztalható országos szinten, de hatalmas eltérések vannak Budapest és az egyes régiók között.

Az IT-szektorban a folyamatos szakember-képzések ellenére továbbra is átlag felett nőnek a fizetések. A mérnöki pozíciók tekintetében szintén az átlagot meghaladó volt a béremelkedés. Jelenleg nagy kérdés, hogy a német autóipar szűkülése mennyire veti vissza a feldolgozóipari szegmenst. Nagy visszaesésre azonban nem számítunk a mérnöki területen, ugyanis továbbra is hatalmas a hiány a mérnöki végzettséggel rendelkezőkből.

A pedagógusok tekintetében is érződik a munkaerőhiány. Esetükben a helyzetet súlyosbítja, hogy jellemzően még mindig garantált bérminimum közelében, 190 000 forintért próbálnak az iskolák tanárokat felvenni és alkalmazni.

Előretekintve, az elkövetkezendő években folytatódnia kell a dinamikus béremelkedésnek, mivel egyre kevesebb ember lép be a piacra, azaz a cégek harcolni fognak a dolgozókért.

Jó úton halad tehát a bérfelzárkózás a nyugati országokhoz viszonyítva?

Tavaly Németországban 3 százalékkal nőttek a bérek. Ebben az időszakban Magyarországon 10 százalék körüli volt a növekedés mértéke. Ha viszont nominálisan nézzük, akkor ez Németország és Magyarország esetében is 100 eurót jelentett átlagosan. Azaz egyelőre nem kerültünk közelebb a német bérekhez. Túl magas még a bázis Németországban, ezért hosszabb időre van szükség a felzárkózáshoz.

A termelékenység szempontjából is van még tennivaló, aminek a növekedése nagyobb mértékű béremelkedést tenne lehetővé. Hazánkban óránként átlagosan 28 eurót termel egy átlagos munkavállaló, míg Ausztriában 48 eurónyi értéket állít elő egy fő. Németországban ez a szám 54 euró. A nyugati országok magasabb egy főre jutó GDP-je nagyrészt az automatizáció és digitalizáció fejlettebb szintjével magyarázható.

Hogyan alakulnak a fizetések az egyes szegmensekben?

Egy kereskedelmi vagy pénzügyi igazgató bruttó 2–2,5 millió forintot is megkereshet, míg az informatikusok 1 millió körüli bruttóval térnek haza. A közgazdász pozíciók 7–800 ezer forintos bruttó szintek körül mozognak,

de nagyon sok múlik azon, hogy milyen területről és mekkora munkatapasztalatról beszélünk. Egy közgazdász munkavállaló esetében például az is meghatározó, hogy mennyi idegen nyelvet beszél. Ha az angol mellett ismer valaki még egy nyelvet, akkor azt a munkavállalót gyakorlatilag elkapkodják a piacról.

Az alábbi linken elérhető a Randstad fizetési kalkulátora, ahol az egyes szakmák esetében láthatók a minimális, maximális és átlagos bruttó keresetek.

Általában hány havi prémiumot szoktak fizetni a cégek?

Ez rettenetesen változó, nagyon nagy a szórás. Van ahol semmit, van ahol kötelező a 13. havi prémium, illetve bizonyos esetekben – főleg menedzsment szinten – a fizetést megduplázzák a prémiumokkal. Átlagosan a prémiumok az egész éves fizetés valamivel több mint 10 százalékát teszik ki.

Jelenleg a mezőgazdasági, és a feldolgozóipari állásokat lehetne kiemelni, melyek esetében kiugróan magasok a prémiumok.

Milyen gyakran váltanak munkahelyet a magyarok?

A Randstad adatai alapján 4 évente vált munkát egy átlagos magyar munkavállaló. Tavaly például a dolgozók 24 százaléka állást váltott. 4 év után pedig általában 1 havi végkielégítést fizetnek a vállalatok. Érdekesség továbbá, hogy háromból egy munkavállaló azt fontolgatja, hogy munkahelyet vált.

Melyek a legnagyobb hiányszakmák, milyen területeken tudnak a munkáltatók legnehezebben munkavállalót találni?

Napjainkban gyakorlatilag minden területen munkaerőhiánnyal szembesülünk. Nincs már olyan terület, ahol könnyű embert találni.

Egyedül felsővezetőket könnyű keresni, mivel ők helyezkednek el a piramis tetején.

Nincs elég IT szakember, nincs elég mérnök, közgazdász, pedagógus, kék galléros mesterember, de már jogászból is kevés van. Hatalmas a munkaerőhiány például a kiskereskedelemben és a gyártó cégeknél is.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a következő 3 évben mintegy 450 ezer ember megy nyugdíjba. 16, 17, 18 éves fiatalból ellenben csupán 291 ezer van. Vagyis nagyságrendileg 150 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a munkaerőpiacra. Demográfiai okok miatt tehát a munkaerőhiány a későbbiekben csak súlyosbodni fog.

Érdekes tendencia, hogy évről évre tágul a munkáltatók toleranciasávja. Napjainkban már nagyobb arányban felvesznek szülés előtti nőket, 40 év felettieket és csökkent munkaképességűeket is.

Munkaerő tartalékok jelenleg az idősebb korosztályoknál azonosíthatók, miután az aktivitási ráta az 55 éves korosztálytól sajnálatos módon látványosan leesik. Pedig ha a cégek felvennének egy 55 éves munkavállalót, akkor arra még 10 évig lehetne számítani.

Milyen csatornákon keresztül keresnek munkát az emberek a tapasztalataik alapján?

A legtöbben a személyes kapcsolatokon keresztül keresnek és találnak munkát. Ezt követően jönnek a sorban az állásportálok, a Facebook, az egyes cégek karrier oldalai, a Google, valamint a HR cégek. A lista végén az állásbörzék, a LinkedIn és a Twitter találhatók.

Mennyi ideig tart ma állást találnia egy munkavállalónak?

Ez alapvetően a szinttől és a régiótól függ. A nagy többség, ha nagyon akar, akkor akár két nap alatt el tud helyezkedni. A kék galléros munkavállalók gyakorlatilag 4 óra alatt találnak munkát. A felsővezetőknek ugyanez eltarthat akár több hónapig is.

Jelenleg néhány nap alatt el tud helyezkedni egy idegen nyelvet beszélő közgazdász. Ezzel szemben, ha két idegen nyelvet is beszél az illető, akkor gyakorlatilag azonnal felszívja a piac.

Érdekesség, hogy a munkavállalók 77 százaléka nem keres aktívan munkát, azaz sokan várják, hogy felkínáljanak számukra egy kedvező munkalehetőséget. Őket meg kell találni.

Inkább a friss diplomások körében tapasztalható nagyobb fokú álláskeresés.

Érzékelik-e a vállalatok a külső lassulást, illetve a német gazdasági visszaesést?

Nagyon sok feldolgozóipari vállalat létszám stopot vezetett be, sőt elkezdtek leépíteni. Ha a német autóipar hanyatlik, miközben majdnem minden motort, alkatrészt Magyarországon gyártanak, akkor ennek idővel hozzánk is begyűrűzik a hatása. 

Idehaza azonban számottevő a munkaerőhiány, így ha a feldolgozóiparban leépít néhány vállalat, akkor a piac gyorsan felszívja a felszabaduló munkaerőt. Makrogazdasági szinten tehát várhatóan korlátozott lesz a német lassulás hatása.

A Magyarországon működő német beszállító és gyártó vállalatok, és az ehhez kapcsolódó iparágak esetében a bérdinamika nagyban függ a német ipar jövőbeni teljesítményétől.

Melyek lesznek középtávon a legkeresettebb szakmák, illetve ilyen szakmák tűnhetnek el 10 éves időtávon az automatizáció és a robotizáció miatt?

A barátaimnak azt szoktam ajánlani, hogy könyvelőnek, raktárosnak vagy kamionsofőrnek már ne küldjék el a gyereküket. Mérnökből, adatbányászból, IT szakemberből viszont hatalmas lesz a hiány. Ugyanez igaz a digitalizációhoz köthető szakmákra, valamint a műszaki, digitális berendezéseket telepíteni képes mesteremberekre.