Oktatási szakértő: Akár nyolcezer pedagógus is hiányozhat már az iskolákból

Tisztában kell azzal lenni, hogy az oktatás egy komplex rendszer, ahol minden mindennel összefügg, és ezt figyelembe kell venni a változtatások tervezése során. Ennek elősegítését tűzte ki célul szervezetünk – nyilatkozta a Növekedés.hu- nak Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője. (A platform egy ernyőszervezet, amelynek célja az oktatás területén érintett szereplők együttműködésével a szükségszerű változások megtervezésének elősegítése, támogatása.)

A szakember hangsúlyozta, az tény hogy kevés a pedagógus. A 140 ezer fő nem önmagában sok vagy kevés, hanem a szükségletekhez kell viszonyítani. Pontos hiányszámot – a transzparencia hiánya miatt –, azonban nagyon nehéz mondani.

A rendelkezésre álló adatok alapján országosan 4-8 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból. - Jelenleg is igaz, hogy az iskolák harmadában vannak olyan pedagógusok, akik nem a saját szakjukat oktatják - mondta Ercse Kriszta.

- Még ennél is nagyobb az az arány, ahol végzettség nélkül tanít valaki. (ehhez a következő (tavaly megjelent) írásban szerepelnek adatok, sőt, a szakos ellátottság problémáit Nahalka István számítása alapján részletesebben is lehet látni - tette hozzá a szakértő.

- A Klébelsberg Központ vezetője szokott azzal érvelni, hogy utazó tanár is képes leadni például egy-egy kémia tanórát, de pedagógia szempontból annak hatékonysága közel sem olyan, mint egy olyan tanár esetében, aki ismeri a diákokat, tagja az iskola pedagógiai a közösségének - hangsúlyozta.

Kevés a pályakezdő

Évtizedek óta tudott, hogy öregszik a szakma, amit egyrészt demográfiai okokkal lehet magyarázni: egyre többen mennek nyugdíjba és egyre kevesebben lépnek a pedagógia pályára.

Másrészt viszont az is tény, hogy a pályakezdők száma indokolatlanul alacsony, amit a pedagógus szakma alacsony megbecsültségével lehet magyarázni. Az is tény, hogy sokan vannak, akik csak a diploma miatt lépnek a képzésbe – mert a  pedagógusi végzettség igen kurrens a hr-szakemberek körében –, de soha nem is akartak pedagógusként elhelyezkedni.

A számok azt mutatják, hogy a képzésbe megkezdő pedagógus hallgatók hatvan százaléka kap diplomát, és alig negyven százalékuk lép a pályára. A minősítéshez szükséges pedagógus-vizsgát azonban már csak a pedagógus-képzésbe belépettek 16 százaléka teszi le. A szakember téves elképzelésnek tartja, ami mostanában szóba került, nevezetesen hogy a képzés tartalmának, azaz színvonalának csökkentésével ösztönözzék a fiatalokat a pedagógushivatásra.

- Egyrészt mert így még többen lesznek, akik csak a diploma miatt végzik el az egyetemet, másrészt mert egyre gyengébb képzettséggel rendelkező tanárok kerülnek a közoktatásba, melynek következtében az oktatás színvonala, a végzettség hasznossága is csökkenni fog - fogalmazott.

Ezzel szemben fontosnak tartja az elhivatottságot, mint motivációt a pedagógusoknál, amit támogatnia kellene a rendszernek. A szakértő úgy látja, a jelenlegi rendszerben azonban ezt nem tapasztalni, a túlzott központosítás elveszi a tanuláshoz, tanításhoz szükséges mozgásteret a pedagógusoktól, és a diákoktól is. - Ma már egészen más a pedagógus szerepe és feladata, mint akárcsak néhány évtizeddel ezelőtt, a tanulás támogatásához szükséges feltételrendszert kellene megteremtenie a mindenkori oktatásirányításnak - tette hozzá.

Bérezés, adminisztráció

A pedagógushiány hátterével kapcsolatban kiemelte: gondot jelent a nemzetgazdasági átlagtól is elmaradó bérezés, a bürokratikus adminisztrációs leterheltség, ami mind az ellen hat, hogy egy fiatal a pedagógusi pályát válassza.

A pedagógusok bérezésénél a 2014-es minimálbért veszik alapul, ami akkor 101.500 forint volt A pedagógus bértábla szerint egy kezdő tanár alapfizetése főiskolai végzettséggel bruttó 219 ezer forint, egyetemi diplomával pedig bruttó 243 ezer forint.

Összehasonlításképp a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint júniusban a teljes állásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított átlagkereset bruttó 404 200 forint volt.

A koronavírus-járvány negyedik hullámával kapcsolatban Ercse Kriszta elmondta: egyrészt tisztában kell lenni azzal, hogy a tanárok közül is számosan vannak, akik még nem kaptak oltást, a közoktatásban tanuló diákoknak (12-18 évesek) pedig alig 14 százaléka vette fel a vakcinát szeptember első részében.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az idei tanévre vonatkozó miniszteri levél a maszkviselést és számos más megelőző, védelmi intézkedést már nem tart
fontosnak. Ugyancsak nehezményezte, hogy az utasítás kategorikusan kizárta hatodik osztálytól fölfelé az online oktatás lehetőségét az
idei tanévben.