Ybl-díjas építész: Ami a Balaton partján építkezés címén folyik, az katasztrófa

Interjú2021. szept. 22.Haiman Éva

Alapvetően ízlés és nem pénz kérdése, hogy egy lakóház képes-e az otthonosság érzetét kelteni, márpedig ez a legfontosabb egy épületnél – mondta a növekedés.hu-nak Noll Tamás. Az Ybl-díjas építészmérnök, az Év háza pályázat zsűrijének elnöke arról is beszélt, hogy ma az építeszek többsége sablonokban gondolkodik, ezért van annyi fehér kocka ház.

Eddig sem volt olcsó építkezni, de idén tovább drágult minden. Mennyiből jön most ki reálisan a családi házak egy négyzetmétere?

Csak megközelítő árat merek mondani, mert nincs konkrét piaci ismeretem, de 500 ezer forintból illik egy négyzetmétert kihozni.

Egy 100 négyzetméteres ház nagyjából 50 millió forintra jön ki.

Ez ön szerint elegendő ez egy négyfős családnak? Mintha manapság nem tudnánk betelni a méretekkel…

Nem attól lesz kényelmes egy ház, hogy belakhatatlanul nagy. Láttam pályakezdő építészeket, akik 40 négyzetméteren is csodákat műveltek. Nagyon jó házat lehet építeni egy négyfős családnak 100 négyzetméteren.

Az Év háza pályázatra, amelynek az eredményhirdetését ma tartják, nyilván sok jó házat neveztek. Mit értékel a zsűri egy ilyen versenyen?

A zsűritagok különféle szakmai szervezeteket képviselnek, így eléggé különbözőek a szempontok, amiket figyelembe veszünk. De mivel ez alapvetően egy családi házas pályázat, végeredményben mindenki azt nézi, melyik házban lakna legszívesebben. Hol találná meg azokat az apró, egyedi vonásokat, amitől egy ház otthon lesz.

Egy kertes ház funkcióját tekintve nem bonyolult épület, az egyediségét viszont nehéz megteremteni.

Alapvetően fontos a szakmai színvonal, a kivitelezés minősége is, de ezek másodlagosak, mert ha a ház nem engedi belakni magát, akkor már nagy baj van.

Mennyire számít a fenntarthatóság, lényegesek-e a környezetbarát megoldások?

Ha egy épület jól megtervezett és megépített, akkor fenntartható, és ma már megvannak azok a technikák, amelyekkel növelni lehet az üzemeltetés gazdaságosságát, legyen szó napelemekről vagy geotermikus energiáról. Azonban ezek a megoldások is csak akkor jók, ha egyben esztétikusan integrálódnak az épülethez.

Miközben meg akarunk szabadulni a szocialista kockaházaktól, ha körbe nézünk, egyre több minimál stílusban épült modern kockát látunk, még a Balatonnál is. Ez lenne a jövő?

Ami a Balaton partján építkezés címén folyik, az katasztrófa. De sajnos másutt is azt látjuk, hogy

nagyon sok családi háznál ugyanazokat a sablonokat alkalmazzák egyes építészirodák. Az egyszerű vonalvezetés látszólag a modernista stílusra hajaz, ám míg ott ezzel emberközeli épületek születtek, most sokszor hatalmas, belakhatatlan, hideg terek jönnek létre. A pályázatra is sok ilyen jellegtelen és személytelen épületet neveztek, és jóval kevesebb olyat, amelynek van valamiféle identitása, és megtaláljuk benne az otthonosság érzését.

Ez a tervezők vagy az építtetők hibája?

Nyilván kialakult egy tervezőréteg, akik ezt a stílust képviselik, és van egy megrendelői kör is, amelyik ezt elvárja. Ez egy elég átlagos színvonal, amit manapság sajnos nagyon sok ház képvisel. Természetesen nem kell bonyolítani egy családi házat, de fontos, hogy legyen egyéni karaktere. Az osztrákok például fantasztikusan értenek ehhez, nagyon szép családi házakat terveznek ezzel a minimalizmussal.

Itthon inkább a pénztárca szabja meg, vagy az ízlés, esetleg annak hiánya, hogy ki milyen házat épít?

Alapvetően az ízlés. Nagyon egyszerű anyagokkal és módon is lehet nagyon jó családi házat építeni. Sőt, azt látjuk, hogy ahol sok a pénz, ott megy a márvány, meg a drága anyagok, csak a lélek nincs sehol.

Kell egy anyagi szint, az biztos, de nem az határozza meg, kinek lesz igazán élhető családi háza.

Hogyan néz ki, hogyan kellene kinéznie építész szemmel egy korszerű, 21. századi családi háznak?

A természetes fénynek ma jóval fontosabb szerepe van, mint korábban, úgy is mondhatnám, hogy a fény korát éljük. Ezt szolgálják nem csak a nagy üvegfelületek, de a korszerű térelrendezés is, amely egyszerre biztosítja a terek folytonosságát, átláthatóságát, ugyanakkor az intimitást is. Az anyaghasználatot illetően óriási a választék. Én alapvetően a természetes anyagokat szeretem az otthonokban, a melegsége különösen fontos a steril, letisztult terek ellensúlyozására. Nagyon fontos a ház külső térrel való kapcsolata, a legnagyobb tévedés, amikor csak az épületet csak önmagában nézzük. Ezt régen a tornác biztosította, de most is megvannak azok az átmeneti terek, amelyek a nyári időszakban nagyon kellemesen tudnak működni külső-belső helyiségként. De be kell lakni a kertet is, hiszen az is része az ott lakók életterének.

Említette, hogy sok az egyen tervrajzzal dolgozó építész. De honnan lehet tudni, kivel érdemes terveztetni?

Mint minden szakmában, az építészek között is vannak jobbak és kevésbé jók, érdemes tehát alaposan utánajárni az irodának, építésznek, ha lehet, megnézni az elkészült munkákat. Nagyon nem mindegy, milyen lesz a hely, ahol évtizedeken keresztül élni szeretnénk, és az sem, mibe tesszük, mondjuk egy család teljes megtakarítását.

Akár a jövőbenit is, hiszen egy jó épületet könnyen el lehet majd adni, ha változik az élethelyzetünk. Ez a gondolkodás azonban sajnos még nem érvényesül az építtetői oldalon.

Mennyiért dolgoznak manapság az építészek? Mennyiből hozható ki például egy 100 négyzetméteres ház tervezése?

A jelenleg hatályos rendelkezés szerint

kivitelezési tervet kell készíteni, ami jóval részletesebb, mert van egy tartószerkezeti, egy elektromos és egy gépészeti része. Ez összesen mintegy 2 millió forintot jelent egy 100 négyzetméteres háznál,

ami – mint az előbb is hangsúlyoztam – igencsak megéri, mert bőségesen megtérül, ha az építtetők jó tervezőcsapatot választanak.

Mit lát, hová tart a magyar építész szakma?

Egyre több a tehetséges építész iroda, akik nagyon szép, egyedi épületeket tudnak alkotni. A hazai építészvilág egyre jobban bekapcsolódik a nemzetközi vérkeringésbe, merítenek abból, hazahoznak impulzusokat.

Ami nagyon kellene, az az, hogy a minőség felé legyen egy jelentősebb elmozdulás mind a megrendelői, mind az építészeti oldalon.

Budapest azért is olyan fantasztikus hely, mert a múlt század fordulóján és az azt követő pár évtizedben csodás épületek születtek, a megrendelők és az építészek ugyanis versengtek, kinek az épülete szebb. Világszintű volt akkor a magyar építészet – most ahhoz képest ott tart, ahol a magyar foci. Tér tehát bőven van a fejlődésre.