Ön tudta, hogy a világ legkomolyabb hírszerzésének, a CIA-nak nő a vezetője?

Elemzések2018. jún 19.Növekedés.hu

Margaret Thatcher, Angela Merkel, Theresa May, Gina Haspel. Hogy ki? Az előző nevek szinte mindenki számára ismertek, volt és jelenleg női kormányfők. De vajon kicsoda Gina Haspel? Nem túlzás azt mondani, hogy Donald Trump, amerikai elnök forradalmi döntést hozott, amikor Mike Pompeo, a CIA korábbi vezetőjét maga mellé vette külügyminiszternek és helyettesét, Gina Haspelt jelölte a CIA élére. Egy 61 éves nő vezeti a hagyományosan férfiak által dominált CIA-t, az amerikai hírszerzés egyik csúcsszervezetét.   Teljesen átlagos amerikai családanyának néz ki, ártatlan mosollyal. Mintha éppen a helyi Walmartból tolná ki a bevásárlókocsit, készülve a hétvégi barbecue partira. Gina Haspel bevásárlókocsijában azonban nem oldalasok, grillkolbászkák, szószok és zöldségek vannak, hanem súlyos államtitkok. Vajon ki ő? Profi tikosszolga, akit a Cég hat korábbi vezetője is biztosított támogatásáról, aki egykor még Teréz anyával is összebarátkozott, egyfajta női James Bond? Vagy “a CIA történetének legsötétebb” figurája - a hogy ezt demokrata szenátorok a kinevezése előtt állították?

Szakmai előélete minden esetre lenyűgöző. Kulcsszerepet játszott a Szovjetúnió szétbomlása utána CIA műveletekben, több mint 30 “bevetésen” vett részt. 
Pályafutását 33 évvel ezelőtt kezdte Afrikában, az 1980-as években, majd Európába került az 1990-es évek elején. A Cég oroszországi műveleteiben aktívan részt vett, itt kezdett el felfelé kapaszkodni a ranglétrán. Folyékonyan beszél oroszul, spanyolul és franciául, valamint török nyelven is. Az 1980-as években, egyik első tengerentúli megbízatása során ismerkedett meg a legendás Teréz anyával. Ronald Reagan akkori amerikai elnökhöz fordult, segítségét kérte az adott ország - amelynek neve azóta is titkosnak számít - kínzó élelmiszerhiányának megoldásában. Haspel elintézett egy telefonbeszélgetést Reagan és Teréz anya között, majd az utóbbi meghívta őt egy helyi árvaházba. A gyerekeket később Haspel vendégül látta az amerikai követségen is. Karrierje során négy országban is vezette a CIA helyi kirendeltségét: ezek közül három Európában és Közép-Ázsiában és egy pedig egy azóta is titkosított helyen volt.
Az elmúlt években Haspel a CIA fedett műveleteit vezető bizottság tagja volt, titkos operációkat irányított és vezető szerepe volt a terepen történő információgyűjtés szervezésében és irányításában.
A National Resources Division helyettes vezetője is volt. Ez a szervezet adatokat gyűjt az amerikai állampolgárok külföldi útjairól, valamint külföldieket is beszervez, hogy adatokat szolgáltassanak, miután visszatértek hazájukba az Egyesült Államokból. 2001-ben, a szeptember 11-iki terrortámadások után átirányították a terrorelhárító központhoz, ennek helyettes vezetője lett.
Ő irányította azokat a CIA ügynököket, akik az elfogott gyanúsítások kihallgatását végezték. Innen ered a gyanú, amelyet a CIA hivatalosan is cáfol, hogy köze lett volna a gyanúsítottak kínzásához. 
Az egyik ilyen nyilvánosságot kapott módszer, az úgynevezett waterboarding. Ennek során az áldozatot egy megdöntött asztalhoz kötözik és vízpárát fecskendeznek az orrába és a szájába. A szerencsétlen így fulladáshoz hasonló tüneteket produkál, de csak “extrém” esetben hal meg. A CIA egyébként erről később úgy nyilatkozott, hogy szerintük ez nem kínzás, hiszen az amerikai tengerészgyalogság kiképzésében részt vevőknek is ki kell állniuk hasonló megpróbáltatásokat. Minden esetre a Cég és az amerikai igazságügyi tárca is határozottan cáfolta, hogy Haspelnek köze lett volna ilyen cselekedetekhez. A jó titkosszolgához illően egyedül élő Haspel nagy Johnny Cash rajongó, a szobájában egy óriási poszter is van a country legendás alakjáról. Magánéletéről keveset lehet tudni, de egy ilyen kaliberű CIA tisztségviselőnél ez egyáltalán nem meglepő. 1976-ban ismerkedett meg Jeff Haspellel, későbbi férjével a hadseregnél, ám 1985-ben el is váltak. Nem ment újra férjhez, gyermeke sem született. A közösségi médiát nem használja. Édesapja az amerikai légierő kötelékében szolgált, így a kis Gina a családdal együtt utazott a világ körül az egyik légitámaszpontról a másikra. A középiskolát például Nagy-Britanniában végezte el - közölte róla a hivatalos CIA életrajz, de az adott várost már nem nevezték meg. Katonai pályára készült, a West Point katonai akadémiára szeretett volna jelentkezni, de apja lebeszélte róla, mondván lányokat nem látnak ott szívesen. Így az University of Louisville-en végzett, nyelveket és újságírást tanult. Az egyetem után Massachusettsbe költözött, az amerikai hadsereg egy ottani bázisán - amelyen a különleges erők gyakorlatoztak - dolgozot, a könyvtárat és egy nyelvi labort vezetett. Itt találkozott egy fiatal katonatiszttel, Michael Vickers-szel, - aki egyébként Obama alatt az amerikai védelmi tárca helyettes államtitkára volt -, ő beszélte rá, hogy lépjen be a Céghez. Amikor megtudta, hogy nők is dolgozhatnak ott, ráadásul titkos műveletekben is részt vehetnek, azonnal kérte a felvételét. Trump elnök, aki amúgy is jó abban, hogy felrúgja a hagyományos sémákat, ezúttal is követ dobott a langyos tóba. Nem csak azért, mert egy nőt nevezett ki a CIA élére, hanem azért is, mert 40 éve nem volt példa arra, hogy olyasvalaki vezesse a Céget, aki korábban a titkos műveletek igazgatóságán dolgozott. Haspel elvállalta ezt a feladatot is, jelölése azonban akkora vihart kavart washingtoni berkekben - állítólagos részvétele miatt a kínzásokban -, hogy felajánlotta Trumpnak: önként visszalép. Több mint 100 nyugalmazott katonatiszt írt alá egy petíciót Haspel jelölése ellen. Erre válaszul több mint 50, korábbi titkosszolgálati csúcsvezető - köztük a CIA hat korábbi vezetője és két ex-miniszterhelyettes - írt alá egy jelölését támogató levelet. Legjelentősebb támogatói közé tartozik Henry Kissinger, az amerika diplomácia nagy öregje. Ellenfele volt azonban John Brennan, aki Obama elnök alatt vezette a CIA-t. Vajon honnan ered ez a megosztottság? A (volt) titkosszolgálati alkalmazottak azért támogatták, mert ezzel munkájuk, munkatársaik tevékenysége értékelődik fel. Egy külsős mindig távolságtartással, bizalmatlansággal kezdi el vezetni a Céget, idő kell neki ahhoz, hogy tájékozódjon, hogy kiismerje magát az amerikai csúcs-kémszervezet titkai és rejtélyei között. Haspel azonban belsős, töviről hegyire ismeri a CIA-t, pontosan tudja, hogy mi az, aminek rejtve kell maradnia és mi az, amit nyilvánosságra lehet hozni. Jelölését azért is támogatták - és ezért volt némileg meglepő Trump részéről -, mert az elnök hivatali idejének eddigi szakaszára jellemző volt, hogy a titkosszolgálatok vele ellenséges, demokrata befolyás alatt lévő tagjai sorra szivárogtatták ki a terhelő információkat az elnökről és a hozzá kötődő emberekről. Trump teljes joggal volt bizalmatlan a szolgálatokkal szemben. Azzal, hogy Haspelt jelölte, kifogta a szelet mindenféle ehhez hasonló összeesküvéselmélet vitorlájából. Egyben garanciát is kapott Haspel személyében arra, hogy kezelni tudja a szolgálatokat, meg tudja akadályozni azt, hogy a kémszervezetek belülről fúrják az elnök személyét és intézkedéseit. Haspelnek azért is örültek a szolgálatok, mert ő, akit a kegyetlen kihallgatási módszerekkel vádoltak, pontot is tud tenni ennek, a CIA számára roppant kellemetlen ügynek a végére. Haspel maga is ebben a szellemben nyilatkozott kongresszusi meghallgatásán, persze nagyon vigyázva arra, nehogy egy szóval is elismerje, hogy valóban történtek ilyen esetek.