Tudta, hogy Japán és Oroszország még mindig hadban áll?

Elemzések2019. feb 10.Dunai Péter

Nem lenne itt az ideje lezárni a második világháborút a Távol-Keleten? Oroszország és Japán ugyanis nemzetközi jogilag 2019 elején még hadiállapotban állt.

Ha megegyeznének a Kuril-szigetekről, legalábbis a legdélebbre fekvő négy nagyobb szigetről, aláírhatnák az orosz-japán békeszerződést. Az orosz atomtengeralattjárók számára nagy a Kuril-szigetek katonai-stratégiai jelentősége. Az amerikaiaknak pedig az orosz és észak-koreai ballisztikus rakéták elfogása miatt lenne fontos a japán jelenlét a Kuril-szigeteken. Emiatt is roppant nehéz lesz megállapodnia Tokiónak és Moszkvának.

A Kuril-kérdés mindhárom kulcsszereplője, Japán és Oroszország és az Egyesült Államok, Japán biztonságának legfőbb szavatolója, ragaszkodik saját katonai-stratégiai érdekei érvényesítéséhez.

Japán a kínai, észak-koreai, iráni és orosz nagy hatótávolságú, esetleg atom-robbanófejes, ballisztikus rakéták elleni védelmet illetően az USA legszorosabb szövetségese, technológiai partnere. A talán legfontosabb amerikai rakétavédelmi rendszer, a tengerre és a szárazföldre egyaránt telepíthető Aegis mindkét változatából Japán több rendszert vásárolt.

Két év múlva összesen 8 olyan hadihajója lesz, amely az Aegis tengeri változatával van felszerelve. Tokió emellett két szárazföldi Aegist vásárolt az USA-tól Ennek a rendszernek jelenleg egyetlen működő példánya van: a romániai Deveseluban.

Míg japán szempontból elsősorban a Kína, kisebb mértékben az Észak-Korea, felől érkező rakétatámadások kivédése a fontos, addig az Egyesült Államokat a Japántól északnyugatra, az Ohotszki tengeren szolgálatot teljesítő orosz tengeralattjárókról az USA irányába elindított ballisztikus rakéták elfogása érdekli.

Ez utóbbira a Kuril-szigetek ideális lehetőséget kínálnak.

Tokiói elemzők rámutatnak, a Csendes-óceán térségében az amerikai hadiflotta a meghatározó erő. Az orosz tengeralattjárók – a katonai-stratégiai nukleáris elrettentés talán legfontosabb, mert a legnehezebben felderíthető, komponensei - ezért kevésbé merészkednek ki a Csendes-óceánra, inkább a szomszédos, biztonságosabb Ohotszki tengerről indíthatnak rakétákat az Egyesült Államok irányába. Ezek elfogására a Kurili-szigetlánc jó lehetőséget kínál.

Oroszországnak a szigetek hatalmas védőpajzsot jelentenek. Míg a térségben a legnagyobb orosz haditengerészeti bázis, Vlagyivosztok körül gyakran félévig kitart a tengeren a jégpáncél, addig az Ohotszki tenger keleti, a szigetekhez közeli szakasza télen sem fagy be, ami fontos a tengeralattjárókról való rakétaindításokhoz.

Legalább tucatnyi alkalommal kísérelte meg mindkét ország, az Orosz Föderáció és elődje, a Szovjetunió idején, hogy békeszerződést kössenek – mindeddig sikertelenül. Most ismét nekifutnak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Biskekben a minap üzent a japánoknak:

Szeretnénk, ha japán szomszédaink megerősítenék, elismernék a második világháború következményeit, beleértve a Kuril-szigetek felett az Orosz Föderáció teljes szuverenitásának elismerését és tiszteletben tartását. E nélkül nem lehet szó semmiféle tárgyalásokról.

A tét hatalmas. Japánnak nagy szüksége van a globális és regionális nagyhatalmakkal való kiegyensúlyozott kapcsolatépítésre. Az amerikaiaknak a Csendes-óceáni Partnerség Megállapodásból (TPP) való kilépése bizonyos tekintetben egyedül hagyta a szigetországot, tavaly a világ harmadik legjelentősebb GDP-jét előállító gazdasági nagyhatalmat.

Ezzel ugyan Tokió a TPP meghatározó, legerősebb partnerországává vált, de jól jönne neki a megállapodásban az amerikai támogató partner. Japánnak az Egyesült Államokkal 1960 januárjában kötött kétoldalú biztonsági együttműködési szerződése viszont máig érvényes. (Az 1648-as -, az európai hatalmak között aláírt vesztfáliai békeszerződések aláírása, a modern nemzetközi jogrendszer egyik pillére óta nem jött létre ilyen hosszú ideig érvényben maradó államközi szerződés).

Japán, amely vonakodik elismerni az orosz szuverenitást a Kurili-szigetek felett nemcsak az oroszokkal, hanem a kínaiakkal is területi vitában áll.

Mégpedig ez esetben sokkal rizikósabb a szembenállás. Két évvel ezelőtt a japánul Szenkaku, kínaiul Diaujü parányi szigetcsoportnál közvetlen katonai összecsapással fenyegető helyzet alakult ki. Mintegy 300 kínai halászhajó, hadihajók kíséretében egy hétig cirkált a szigetek mentén, miközben a japán hadihajók katonái látótávolságból figyelték a fejleményeket. A kis szigetcsoport jelentőségét a nemzetközi hajózási útvonalak közelsége, a halban gazdag területi vizek és a tengeralatti olaj-, földgáz-mezők adják meg.

A harmadik területi vita Japán és Dél-Korea között 300 éve tart, a Dokdo-sziklák, japánul Takesima szigetek, hovatartozását vitatják. Dél-Korea az amerikaiakra is orrol, hiszen 1948-ban egy rosszul tervezett-kivitelezett amerikai hadgyakorlat során a Dokdo-szigeteknél véletlenül dél-koreai halászokat öltek meg az amerikai bombák.

Így Japán érdekelt az oroszokkal való kiegyezésben, a három területi vita legalább egyikének a lezárásában. Japánnak a szigetek ugyancsak stratégiai és gazdasági okból kellenek. Amennyiben egy „barátságos” megegyezés létrejön Tokió és Moszkva között, a japánokat az oroszok befektetőként és technológiai partnerként szívesen és még jobban belevonnák a Szahalin szigete körüli tengeralatti olaj- gázlelőhelyek kiaknázásába – és több olajat adnának el nekik.

2017-ben Oroszország mintegy tízmillió tonnával Japán ötödik legnagyobb olajszállítója, míg negyedik legnagyobb földgáz-szállítója volt. És Moszkvának nagy szüksége lenne Kelet-Szibériában japán beruházásokra, hogy e téren a nyomasztó kínai fölény csökkenjen. Emellett van egy érzelmi szál is: az őslakosok a Kuril-szigeteken lévő sírjait a japán Hokkaidon élő leszármazottaik látogatni, gondozni akarják.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.