Tudta, hogy Japán és Oroszország még mindig hadban áll?

Elemzések2019. feb 10.Dunai Péter

Nem lenne itt az ideje lezárni a második világháborút a Távol-Keleten? Oroszország és Japán ugyanis nemzetközi jogilag 2019 elején még hadiállapotban állt.

Ha megegyeznének a Kuril-szigetekről, legalábbis a legdélebbre fekvő négy nagyobb szigetről, aláírhatnák az orosz-japán békeszerződést. Az orosz atomtengeralattjárók számára nagy a Kuril-szigetek katonai-stratégiai jelentősége. Az amerikaiaknak pedig az orosz és észak-koreai ballisztikus rakéták elfogása miatt lenne fontos a japán jelenlét a Kuril-szigeteken. Emiatt is roppant nehéz lesz megállapodnia Tokiónak és Moszkvának.

A Kuril-kérdés mindhárom kulcsszereplője, Japán és Oroszország és az Egyesült Államok, Japán biztonságának legfőbb szavatolója, ragaszkodik saját katonai-stratégiai érdekei érvényesítéséhez.

Japán a kínai, észak-koreai, iráni és orosz nagy hatótávolságú, esetleg atom-robbanófejes, ballisztikus rakéták elleni védelmet illetően az USA legszorosabb szövetségese, technológiai partnere. A talán legfontosabb amerikai rakétavédelmi rendszer, a tengerre és a szárazföldre egyaránt telepíthető Aegis mindkét változatából Japán több rendszert vásárolt.

Két év múlva összesen 8 olyan hadihajója lesz, amely az Aegis tengeri változatával van felszerelve. Tokió emellett két szárazföldi Aegist vásárolt az USA-tól Ennek a rendszernek jelenleg egyetlen működő példánya van: a romániai Deveseluban.

Míg japán szempontból elsősorban a Kína, kisebb mértékben az Észak-Korea, felől érkező rakétatámadások kivédése a fontos, addig az Egyesült Államokat a Japántól északnyugatra, az Ohotszki tengeren szolgálatot teljesítő orosz tengeralattjárókról az USA irányába elindított ballisztikus rakéták elfogása érdekli.

Ez utóbbira a Kuril-szigetek ideális lehetőséget kínálnak.

Tokiói elemzők rámutatnak, a Csendes-óceán térségében az amerikai hadiflotta a meghatározó erő. Az orosz tengeralattjárók – a katonai-stratégiai nukleáris elrettentés talán legfontosabb, mert a legnehezebben felderíthető, komponensei - ezért kevésbé merészkednek ki a Csendes-óceánra, inkább a szomszédos, biztonságosabb Ohotszki tengerről indíthatnak rakétákat az Egyesült Államok irányába. Ezek elfogására a Kurili-szigetlánc jó lehetőséget kínál.

Oroszországnak a szigetek hatalmas védőpajzsot jelentenek. Míg a térségben a legnagyobb orosz haditengerészeti bázis, Vlagyivosztok körül gyakran félévig kitart a tengeren a jégpáncél, addig az Ohotszki tenger keleti, a szigetekhez közeli szakasza télen sem fagy be, ami fontos a tengeralattjárókról való rakétaindításokhoz.

Legalább tucatnyi alkalommal kísérelte meg mindkét ország, az Orosz Föderáció és elődje, a Szovjetunió idején, hogy békeszerződést kössenek – mindeddig sikertelenül. Most ismét nekifutnak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Biskekben a minap üzent a japánoknak:

Szeretnénk, ha japán szomszédaink megerősítenék, elismernék a második világháború következményeit, beleértve a Kuril-szigetek felett az Orosz Föderáció teljes szuverenitásának elismerését és tiszteletben tartását. E nélkül nem lehet szó semmiféle tárgyalásokról.

A tét hatalmas. Japánnak nagy szüksége van a globális és regionális nagyhatalmakkal való kiegyensúlyozott kapcsolatépítésre. Az amerikaiaknak a Csendes-óceáni Partnerség Megállapodásból (TPP) való kilépése bizonyos tekintetben egyedül hagyta a szigetországot, tavaly a világ harmadik legjelentősebb GDP-jét előállító gazdasági nagyhatalmat.

Ezzel ugyan Tokió a TPP meghatározó, legerősebb partnerországává vált, de jól jönne neki a megállapodásban az amerikai támogató partner. Japánnak az Egyesült Államokkal 1960 januárjában kötött kétoldalú biztonsági együttműködési szerződése viszont máig érvényes. (Az 1648-as -, az európai hatalmak között aláírt vesztfáliai békeszerződések aláírása, a modern nemzetközi jogrendszer egyik pillére óta nem jött létre ilyen hosszú ideig érvényben maradó államközi szerződés).

Japán, amely vonakodik elismerni az orosz szuverenitást a Kurili-szigetek felett nemcsak az oroszokkal, hanem a kínaiakkal is területi vitában áll.

Mégpedig ez esetben sokkal rizikósabb a szembenállás. Két évvel ezelőtt a japánul Szenkaku, kínaiul Diaujü parányi szigetcsoportnál közvetlen katonai összecsapással fenyegető helyzet alakult ki. Mintegy 300 kínai halászhajó, hadihajók kíséretében egy hétig cirkált a szigetek mentén, miközben a japán hadihajók katonái látótávolságból figyelték a fejleményeket. A kis szigetcsoport jelentőségét a nemzetközi hajózási útvonalak közelsége, a halban gazdag területi vizek és a tengeralatti olaj-, földgáz-mezők adják meg.

A harmadik területi vita Japán és Dél-Korea között 300 éve tart, a Dokdo-sziklák, japánul Takesima szigetek, hovatartozását vitatják. Dél-Korea az amerikaiakra is orrol, hiszen 1948-ban egy rosszul tervezett-kivitelezett amerikai hadgyakorlat során a Dokdo-szigeteknél véletlenül dél-koreai halászokat öltek meg az amerikai bombák.

Így Japán érdekelt az oroszokkal való kiegyezésben, a három területi vita legalább egyikének a lezárásában. Japánnak a szigetek ugyancsak stratégiai és gazdasági okból kellenek. Amennyiben egy „barátságos” megegyezés létrejön Tokió és Moszkva között, a japánokat az oroszok befektetőként és technológiai partnerként szívesen és még jobban belevonnák a Szahalin szigete körüli tengeralatti olaj- gázlelőhelyek kiaknázásába – és több olajat adnának el nekik.

2017-ben Oroszország mintegy tízmillió tonnával Japán ötödik legnagyobb olajszállítója, míg negyedik legnagyobb földgáz-szállítója volt. És Moszkvának nagy szüksége lenne Kelet-Szibériában japán beruházásokra, hogy e téren a nyomasztó kínai fölény csökkenjen. Emellett van egy érzelmi szál is: az őslakosok a Kuril-szigeteken lévő sírjait a japán Hokkaidon élő leszármazottaik látogatni, gondozni akarják.

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.