Nem sokon múlt Zuckerberg karrierje – ha az apjára hallgat, ma nincs a Facebook

Hírek2019. feb 10.Növekedés.hu

Ki tudja, milyen lenne az életünk, és hogyan festene az internet világa ma, ha Mark Zuckerberg elfogadja apja ajánlatát és nem egyetemre megy, hanem nyit egy McDonald’s éttermet. Tizenöt éve indult a Facebook, amely mára a közösségi média korlátlan urává vált.

Érdekes adalék került napvilágra a Facebook indulásának kulisszatitkairól a közösségi óriás 15 éves születésnapján (az oldal hivatalosan 2004. február 4-én kezdte meg működését). Eszerint még mielőtt Mark Zuckerberg megkezdte volna egyetemi tanulmányait a Harvardon, édesapja azt ajánlotta neki és három lánytestvérének, hogy

továbbtanulás helyett inkább McDonald’s éttermet üzemeltessenek

– erről az egyik testvér, Randi Zuckerberg – aki ma a Zuckerberg Media vezérigazgatója – beszélt a CNN-nek.

Az már mondhatni történelem, hogy Mark Zuckerberg az egyetemet választotta, amelynek egyik kollégiumi szobájából elindította a Thefacebook nevű oldalát, amelyen egyetemisták jelölhették be egymást ismerősnek, és üzengethettek. A programnak akkora sikere lett, hogy használóinak száma a százezret is meghaladta. A honlap népszerűségének hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch programot, amely aztán a Facebook létrehozásához vezetett. Zuckerberg 2005-ben hagyta ott a Harvardot, hogy minden energiáját a közösségi oldalra összpontosíthassa. Döntését vegyes érzelmekkel fogadták akkoriban a Zuckerberg-szülők, s bár mindenben támogatták, felmerült bennük a gondolat: lehet, hogy jobb lett volna a McDonald’s-féle franchise-ra költeni a pénzt.

Azóta a világ vezető technológiai vállalatává vált a Facebook, amelynek segítségével  havonta 2,3 milliárdan kommunikálnak a másikkal, tesznek közzé fotókat és videókat az életük meghatározó eseményeiről, kötnek vagy szakítanak meg barátságokat.

A közösségi óriás a tavaly szeptembertől decemberig terjedő negyedévben 16,9 milliárd dollár bevételt szerzett, Mark Zuckerberg vagyonát pedig 65,3 milliárd dollárra becsülik.  

Ugyanakkor a Facebooknak manapság olyan problémákkal kell szembenéznie, mint az adatbiztonság, a választások befolyásolása, vagy a hamis információk terjesztése. Mindebben igen nagy a felelőssége, hiszen a világtörténelemben még soha senkinek nem volt ekkora elérése vagy hatalma az emberek élete fölött illetve információhoz juttatásuk terén. Márpedig az utóbbi időben a cég botrányról botrányra bukdácsol: az eddigi legnagyobb ahhoz fűződik, hogy több mint 50 millió Facebook-felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a Cambridge Analytica elemzőcég a 2016-os amerikai választásokhoz. A tavaly kirobbant botrány hatására az amerikai és a brit törvényhozás is vizsgálatot indított, az Európai Parlament is meghallgatta Mark Zuckerberget ez ügyben, miközben a Facebook-részvények árfolyama rendesen megzuhant.

A legújabb felzúdulást az váltotta ki, hogy (a Project Atlas nevű program keretében)

a Facebook Research alkalmazás – havi 10-20 dolláros utalványért cserébe – részletes adatokat gyűjtött a 13-35 éves felhasználókról, hogy elemezze a szokásaikat. 

Az Apple ezen annyira kiakadt, hogy már ki is tiltotta alkalmazásboltjából a Facebook appját és felszólította a vállalatot, hogy fejezze be az adatgyűjtéseket. Elsőre még ki is dobta a Facebookot a fejlesztői programjából, igaz, két nappal később visszaengedte.

De még a 2016-ban indított Facebook Live is belefutott abba a problémába, hogy olyasmire is használják, amire eredetileg nem gondoltak: a videószolgáltatás ugyanis nemcsak koncertek vagy az otthoni főzőcskézés felvételére alkalmas, hanem öngyilkosságok, sőt, gyilkosságok közvetítésére is. Randi Zuckerberg azzal igyekezett menteni a mundér becsületét, hogy szerinte fiatalok és idealisták voltak akkoriban, és

csupán az volt a fontos számukra, hogy olyan eszközt adjanak az emberek kezébe, amely demokratizálja a médiát és annak tartalmát,

amellyel mindenki élhet. Természetesen eszükbe jutott, hogy ezt rosszra is lehet használni, de a technológiai világ annyira a mában él, hogy nem igazán számoltak a hosszabb távú következményekkel – tette hozzá Randi. Szakértők mindenesetre úgy látják, ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiséget gyűjt és arra építi tevékenységét, akkor az adatokat előbb-utóbb illetéktelenek is fel fogják használni támadásra, szivvárogtatásra, profilozásra, vélemény-befolyásolásra.

Mindenesetre Mark Zuckerberg tavaly olyan fogadalmat tett, helyrehozza a Facebookot. Igaz, azóta már el kellett ismernie, hogy ez nem sikerült, és még legalább három évbe telik a közösségi oldal hibáinak kijavítása. Idén könnyebben teljesíthető fogadalommal rukkolt elő az alapító: azt ígérte, hogy több nyilvános beszédet tart a technológia jövőjéről a társadalomban.