Nem sokon múlt Zuckerberg karrierje – ha az apjára hallgat, ma nincs a Facebook

Érdekes adalék került napvilágra a Facebook indulásának kulisszatitkairól a közösségi óriás 15 éves születésnapján (az oldal hivatalosan 2004. február 4-én kezdte meg működését). Eszerint még mielőtt Mark Zuckerberg megkezdte volna egyetemi tanulmányait a Harvardon, édesapja azt ajánlotta neki és három lánytestvérének, hogy

továbbtanulás helyett inkább McDonald’s éttermet üzemeltessenek

– erről az egyik testvér, Randi Zuckerberg – aki ma a Zuckerberg Media vezérigazgatója – beszélt a CNN-nek.

Az már mondhatni történelem, hogy Mark Zuckerberg az egyetemet választotta, amelynek egyik kollégiumi szobájából elindította a Thefacebook nevű oldalát, amelyen egyetemisták jelölhették be egymást ismerősnek, és üzengethettek. A programnak akkora sikere lett, hogy használóinak száma a százezret is meghaladta. A honlap népszerűségének hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch programot, amely aztán a Facebook létrehozásához vezetett. Zuckerberg 2005-ben hagyta ott a Harvardot, hogy minden energiáját a közösségi oldalra összpontosíthassa. Döntését vegyes érzelmekkel fogadták akkoriban a Zuckerberg-szülők, s bár mindenben támogatták, felmerült bennük a gondolat: lehet, hogy jobb lett volna a McDonald’s-féle franchise-ra költeni a pénzt.

Azóta a világ vezető technológiai vállalatává vált a Facebook, amelynek segítségével  havonta 2,3 milliárdan kommunikálnak a másikkal, tesznek közzé fotókat és videókat az életük meghatározó eseményeiről, kötnek vagy szakítanak meg barátságokat.

A közösségi óriás a tavaly szeptembertől decemberig terjedő negyedévben 16,9 milliárd dollár bevételt szerzett, Mark Zuckerberg vagyonát pedig 65,3 milliárd dollárra becsülik.  

Ugyanakkor a Facebooknak manapság olyan problémákkal kell szembenéznie, mint az adatbiztonság, a választások befolyásolása, vagy a hamis információk terjesztése. Mindebben igen nagy a felelőssége, hiszen a világtörténelemben még soha senkinek nem volt ekkora elérése vagy hatalma az emberek élete fölött illetve információhoz juttatásuk terén. Márpedig az utóbbi időben a cég botrányról botrányra bukdácsol: az eddigi legnagyobb ahhoz fűződik, hogy több mint 50 millió Facebook-felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a Cambridge Analytica elemzőcég a 2016-os amerikai választásokhoz. A tavaly kirobbant botrány hatására az amerikai és a brit törvényhozás is vizsgálatot indított, az Európai Parlament is meghallgatta Mark Zuckerberget ez ügyben, miközben a Facebook-részvények árfolyama rendesen megzuhant.

A legújabb felzúdulást az váltotta ki, hogy (a Project Atlas nevű program keretében)

a Facebook Research alkalmazás – havi 10-20 dolláros utalványért cserébe – részletes adatokat gyűjtött a 13-35 éves felhasználókról, hogy elemezze a szokásaikat. 

Az Apple ezen annyira kiakadt, hogy már ki is tiltotta alkalmazásboltjából a Facebook appját és felszólította a vállalatot, hogy fejezze be az adatgyűjtéseket. Elsőre még ki is dobta a Facebookot a fejlesztői programjából, igaz, két nappal később visszaengedte.

De még a 2016-ban indított Facebook Live is belefutott abba a problémába, hogy olyasmire is használják, amire eredetileg nem gondoltak: a videószolgáltatás ugyanis nemcsak koncertek vagy az otthoni főzőcskézés felvételére alkalmas, hanem öngyilkosságok, sőt, gyilkosságok közvetítésére is. Randi Zuckerberg azzal igyekezett menteni a mundér becsületét, hogy szerinte fiatalok és idealisták voltak akkoriban, és

csupán az volt a fontos számukra, hogy olyan eszközt adjanak az emberek kezébe, amely demokratizálja a médiát és annak tartalmát,

amellyel mindenki élhet. Természetesen eszükbe jutott, hogy ezt rosszra is lehet használni, de a technológiai világ annyira a mában él, hogy nem igazán számoltak a hosszabb távú következményekkel – tette hozzá Randi. Szakértők mindenesetre úgy látják, ha egy cég megfigyelésre is alkalmas, masszív adatmennyiséget gyűjt és arra építi tevékenységét, akkor az adatokat előbb-utóbb illetéktelenek is fel fogják használni támadásra, szivvárogtatásra, profilozásra, vélemény-befolyásolásra.

Mindenesetre Mark Zuckerberg tavaly olyan fogadalmat tett, helyrehozza a Facebookot. Igaz, azóta már el kellett ismernie, hogy ez nem sikerült, és még legalább három évbe telik a közösségi oldal hibáinak kijavítása. Idén könnyebben teljesíthető fogadalommal rukkolt elő az alapító: azt ígérte, hogy több nyilvános beszédet tart a technológia jövőjéről a társadalomban.