Óraállítás: szükségszerűség vagy fölösleges kellemetlenség?

Elemzések2018. márc. 25.Növekedés.hu

Mostanában sokszor felmerül, hogy jó-e a téli és a nyári időszámítás, kell-e a kettő, vagy egyszerűen meg kéne szüntetni, az eredeti okkal, az energiatakarékossággal nem foglalkozni, és akkor gond sincs vele. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű: Magyarországon nagyon rosszul járnánk, ha a nyári óraállítás megszűnne, valamivel jobban, ha a téli, de az más gondokat vetne fel.

Az eredeti helyzet

Miután a Föld gömb alakú és forog, valahogy meg kellett határozni, hol, hány óra legyen, hisz értelemszerűen minden földrajzi szélességen más a tényleges idő. Logikusan felosztották a Földet 24 időzónára, meghatároztak egy kezdőpontot a londoni Greenwichben, az lett egy időzóna közepe, és ahhoz képest határozták meg a többit. Időzónák a világtérképen

Ha egy időzóna szabályos, akkor a közepén pont a nap legmagasabb állásakor van dél, és a nap ugyanannyival nyugszik éjfél előtt, mint amennyivel utána kel. A legegyszerűbb példa a napéjegyenlőség: reggel 6-kor felkel a nap, este 6-kor lemegy. Az időzóna keleti végén fél 6-kor kel, fél 12-kor delel, és este fél 6-kor nyugszik, a zóna nyugati szélén mindez fél 7, illetve fél 1.

Két eltérés

Ez idáig rendben is lenne, de két tényező van, ami bonyolítja a helyzetet. Az egyik az, hogy mi, emberek eltértünk az ebből adódó biológiai természetességtől: nem annyival fekszünk le éjfél előtt, amennyivel utána kelünk, hanem jóval későbbre tolódik alvásunk, gyakran éjfélkor kezdődik csak. Így többet vagyunk ébren sötétben, miközben többet alszunk világosban, mint egykor őseink. A sötétséget viszont utáljuk, a világosban alvásért sem rajonganak a legtöbben, így máris lenne egy kis ok az óraállításra. A másik tényező a nappalok hosszának változása az év során, ennek jelentősége az Egyenlítőtől távolodva egyre nagyobb, nálunk már egész nagy, hisz télen alig több mint 8 órás a nappal, nyáron viszont majdnem 16 órás. Így aztán évszaktól függően még jobban el tudnak tolódni a dolgok: télen, de még tavasszal és ősszel is túl korán sötétedik, miközben november végétől január végéig még sötétben kell kelni annak, aki korán kezdi a munkát, vagy iskolába viszi gyerekét (meg persze a gyerekeknek).

Nem véletlen

A nyári időszámítást nem véletlenül találták ki: olyankor reggel igen korán világosodik, amikor lényegében mindenki alszik (kevesen kelnek már a tyúkokkal), viszont este hosszan vagyunk sötétben. A 70-es években az ok az energiatakarékosság volt: egy órával kevesebbet világítunk. Ez ma már valamivel kisebb érv, hisz állunk át a megújulókra, na meg sokkal energiatakarékosabb lámpákat használunk, viszont ettől még érvényes az, hogy utálunk sötétben lenni villanyfénynél. Ha most nem ugrana az óra, továbbra is 6-kor sötétedne 7 helyett, júniusban 8-kor 9 helyett, októberben közepén meg 5-kor 6 helyett. Lássuk be, rettenetes lenne. Igen ám, de nem mindenkinek olyan rossz, mint nekünk. Magyarország a greenwichitől eggyel keletre fekvő időzóna keleti felén van, vagyis nálunk eleve korábban van napkelte, napnyugta és dél, mint mondjuk az osztrákoknál, németeknél, cseheknél. Ráadásul a franciák is a mi időzónánkban maradtak, pedig a greenwichi vonal majdnem országuk közepén húzódik, tehát egy zónával arrébb kéne lenniük. A spanyolok még durvábbak: ők is a mi zónánkban vannak, pedig az már a greenwichinek is a nyugati széle.

Sokat vesztenénk

Mi adódik ebből? A franciáknál több mint egy órával később van napkelte, napnyugta és dél, mint nálunk, a spanyoloknál ez már átlagosan másfél óra. Így aztán ők könnyen lemondanának a nyári időről, hisz amikor nálunk háromnegyed 9-kor van naplemente a leghosszabb nyári napon, Párizsban 10-kor. Persze az is számít, mennyire van északon Európán belül egy ország: a skandinávoknál télen alig van nappal, nyáron meg alig van éjjel, ott tehát teljesen mindegy, állítanak órát, vagy sem.
Ki lenne tehát a nyári időszámítás megszüntetésének nagy vesztese, legalábbis Európában? Mi magunk, valamint a szlovákok, és a lengyelek, legalábbis az országuk keleti felén élők, továbbá a szerbek és a macedónok.
Mindenki másnak egy kicsit könnyebb lenne, a spanyoloknak és a franciáknak talán még jól is jönne.

Más megoldás

Felmerül viszont a gondolat, hogy ha így van, akkor ne a nyárihoz nyúljunk, hanem a téli óraállítást szüntessük meg. Ennek két következménye lenne: télen meg kéne barátkoznunk a reggel 8 utáni világosodással, vagyis a tanóra az iskolákban még sötétben kezdődne. A másik, hogy ezzel átkerülnénk a kelet-európai időzónába, ami önmagában nem baj, ha jönne velünk Szlovákia és Lengyelország is az EU tagok közül. Ha csak egyedül mennénk, nagyon kilógnánk, és majdnem minden irányban órát kellene állítani, ha kimozdulunk az országból, míg most csak Románia és Szerbia irányában van eltérés. A változtatás tehát nem olyan egyszerű, több tényezőt kell mérlegelni, ráadásul érdemes lenne konzultálni a velünk egy földrajzi hosszúságon fekvő közeli országokkal.