Az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető Magyarországon és az első számú exportpartner az Európán kívüli országok között - mondta Bársony Farkas az Amerikai Kereskedelmi Kamara Hungary (AmCham) elnöke a növekedés.hu-nak. Jelenleg 18 milliárd eurónál tartunk.
Fotó: Vémi Zoltán
Mennyire erős hazánkban az amerikai cégek jelenléte?
Miután a kormány is stratégiai partnernek tekint bennünket, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének köszönhetően az Egyesült Államok már a második legnagyobb befektető Magyarországon Németország után, és az első számú exportpartner az Európán kívüli országok között. Ha pedig a befektetett összeget vesszük figyelembe, akkor közelítünk a németekhez, az amerikai cégek összesen majdnem százezer munkavállalót alkalmaznak Magyarországon.
Ez számokban kifejezve mit jelent?
A német vállalatok befektetései együttesen 21 milliárd eurót tesznek ki, míg az Egyesült Államok nagy cégeinek, vállalkozásainak befektetései 18 milliárd euróra rúgnak.
Az 50 legnagyobb amerikai multinacionális vállalatból 40 megtalálható Magyarországon. Nyugodtan kijelenthetem, szeretnek az amerikai vállalatok bennünket.
A vállalatok mely iparágban képviseltetik magukat a legerősebben?
Most biztosan arra gondol, hogy az autóipart helyezem az első helyre, ám ki kell ábrándítanom: nem ezé a szektoré a toplista legfelső dobogója, noha itthon is szép számmal vannak a járműiparhoz kapcsolódóan amerikai vállalatok. Természetesen ha a Német Kereskedelmi Kamara elnökével készítene interjút (készítettünk – a szerk.), akkor ő biztosan ezt nevezné meg. Amerikai cégek Magyarországon az elektronikai gyártáshoz kapcsolódóan vannak a legnagyobb arányban jelen, de a szolgáltatóiparban is sokan tevékenykednek. Örvendetesnek tartom, hogy jelentősen megugrott az amerikai SSC, azaz a szolgáltató központokban foglalkoztatottak száma hazánkban. Így Budapest ezen a téren a régió központjává vált. Az is biztos, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség, azaz a HIPA szakszerű működése sok külföldi vállalkozást csábít az országba, az újra befektetéshez azonban ez nem feltétlenül elegendő. Ahhoz, hogy egy már itt lévő vállalat újra Magyarországon fektessen be, arra van szükség, hogy folyamatosan elégedett legyen a hazai viszonyokkal.
Ha már említette a befektetőket, lényeges kérdés, hogy ezek az amerikai cégek a profitot Magyarországon kamatoztatják tovább, vagy netán kiviszik az országból.
Miután két évtizeden át egy amerikai multinacionális cégnél dolgoztam, a nyilvánosan is elérhető adatokból is megerősíthetően, volt olyan időszak, amikor a profitot nem vitték ki, nem történt osztalék fizetés, hanem az eredményt újra befektették, Magyarországon. Persze olyan is volt, hogy az itt keletkezett profit visszavándorolt Amerikába. Ez például erősen függ az Amerikai Egyesült Államok adópolitikájától is, amely szintén változik, ez pedig szintén befolyásolja, hogy a pénz Magyarországon marad-e avagy hazaviszik. Ez egyáltalán nem annyira egyszerű kérdés, mint ahogyan gondolják, hanem a szabályzói és a gazdasági környezet is erőteljesen befolyásoló tényező.
Az említettek miatt, mennyire népszerű célpont most Magyarország az amerikai vállalatok szemében?
Nyugodtan kijelenthetem: abszolút. Természetesen van tennivaló és azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy a régióban is hasonlóak a problémák, például a munkaerőhiány, vagy a versenyképesség területén. Így van tennivaló, hiszen vannak további elvárások, akár a befektetői oldalról is.
Például?
Az adózás terén mindenképpen. Az elszámoláshoz kapcsolódó bürokráciát sok befektető kifogásolja. Ennek a csökkentésére való igény nyilván nem csak az amerikai cégek részéről mutatkozik meg. Sok időbe telik az adóbevallás elkészítése is, de nem öt perc egy vámügyi eljárás kivitelezése sem. Például még több olyan szolgáltatást is szeretnének, amely elektronikus úton intézhető. E téren tehát van mit bepótolni, ezért is van jelentősége ezeknek a bürokráciacsökkentő és versenyképesség növelő kezdeményezéseknek. Tudom, hogy a kormányzat dolgozik azon, hogy a cégek élete könnyebbé és egyszerűbbé váljon ezen a téren is, ám mielőbb szükség lenne a gyakorlatba történő átültetésre is.