Óriási az áremelkedés, közel 10 százalék az infláció! – Mutatjuk, mi drágult legjobban

A fogyasztói árak áprilisban átlagosan 9,5 százalékkal nőttek éves alapon hazánkban. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A ciklikus tényezőket kiszűrő maginflációs mutató 10,3 százalékra ugrott.

Mi mennyivel drágult?

Az alábbiakban mutatjuk, mennyivel drágultak az egyes termékkörök.

Forrás: KSH, növekedés.hu

Régiós kitekintő

Márciusban tovább nőttek az árak az uniós országokban. A balti államokban volt a legnagyobb a pénzromlás üteme, de Csehországban, Hollandiában, Bulgáriában és Lengyelországban is kétszámjegyű volt az infláció.

Hazánkban az árstop intézkedések közel 5 százalékponttal mérsékelték az inflációt, vagyis az árstopok nélkül másfélszer ekkora lenne az áremelkedés.

Infláció éves változása 2022 márciusában, százalék

Forrás: Eurostat

Mi várható?

Az MNB és a kereskedelmi bankok várakozásai alapján az idei év egészében 9 százalék körül alakulhat az infláció. A felfelé mutató kockázatok azonban számottevők.

Az orosz gázszállítások folytonossága alapvetően befolyásolja a feldolgozóipari árakat és az importált inflációt. A háborúnak a hossza, mélysége és a szankciós politikák érdemben befolyásolják az alapanyagköltségeket és az ellátási láncok helyreállásának a sebességét.

Háború

Vlagyimir Putin, Oroszország elnöke a győzelmi napi parádén nem jelentett be semmilyen lényeges újdonságot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Egyelőre tehát maradhatnak a geopolitikai kockázatok és a szankciók, amelyek magasan tartják az energiaárakat, illetve a nyersanyagok árát.

Rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés fenntarthatósága is nagyban függ attól, hogy miként alakulnak a jövőben a nemzetközi gázárak.

Meg nem erősített piaci becslések szerint több mint 1200 milliárd forintos többletkiadást jelentene az államháztartásnak, ha a mostani extrém magas szinten maradnának a nemzetközi gázárak.

Ha tehát nem csökkennek, vagy akár tovább emelkednek a gázárak, az megkérdőjelezheti a rögzített lakossági gázárak fenntarthatóságát. Az intézkedés eltörlése jelentős többlet inflációt okozna.

Az Oroszországtól megvásárolt gáz árának meghatározásához használt képlet titkos, ezért pontos becslés nem adható a tényleges költségvetési hatásokról.

Árstop intézkedések

A Pénzügyminisztérium számításai alapján a rögzített rezsiárak közel 3 százalékponttal mérséklik a fogyasztói árindexet. Az üzemanyagárstop pedig további 1,5 százalékponttal, míg az élelmiszerárstop 0,5 százalékponttal mérsékli az inflációt.

Egy liter benzin például 480 forint helyett akár 600 forintnál is többe kerülhetne, ha nem lennének befagyasztva az üzemanyagárak.

Összességében tehát megközelítőleg 5 százalékponttal mérséklik az árstop intézkedések és a rögzített rezsidíjak a hazai inflációs mutatót. Ez a fő oka, hogy Magyarország pozitív értelemben visszacsúszott a középmezőnybe az uniós inflációs rangsorban.

MNB

A jelenlegi árdinamika jó 70 százalékban külső okokra vezethető vissza, amely jól látszik az Európa-szerte elszálló inflációs mutatókon.

A másik nagyságrendileg 30 százalék az erősödő munkaerőhiánnyal, a magas foglalkoztatottsággal és a kétszámjegyű átlagbéremelkedéssel magyarázható, melyek felfűtik a belső keresletet. Erre válaszul az MNB kamatemelési ciklust folytat.

A kereskedelmi banki várakozások alapján a nyári hónapok vége felé 7 százalék felett tetőzhet az irányadó ráta, vagyis az egyhetes betéti kamatláb. A szigorúbb pénzpolitika a későbbiekben hozzájárul a fogyasztói árak mérséklődéséhez.