Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Oroszország szárnyait letörték

Elemzések2022. okt. 17.D.J.

Az orosz légitársaságoknál a dolgozók jó részét kirendelték az ukrán frontra.

Jó lenne, ha a pilóták szerelőkké válnának és megtanulnák, hogy miként kell karbantartani a repülőgépeket – ezzel a sajátos ötlettel az orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes Oleg Bocsarov állt elő. A kissé abszurd elképzelés egy újabb jele annak, hogy komoly problémák övezik az orosz légiipart.

A légitársaságok koporsójába a mozgósítás elrendelése már csak egy újabb szöget jelentett. Ezentúl a 18 és 65 év közötti férfiaknak csak külön engedéllyel lehet jegyet eladni. Ráadásul a légitársaságok beosztottjait is elérte a sorozás.

A helyi nemzeti légitársaság az Aeroflot az alkalmazottainak úgy a feléről kell lemondjon a mozgósítás miatt – írta meg a Kommerszant.

De olyan piaci szereplők is vannak, ahol a becslések alapján a dolgozóknak akár a 80 százaléka is kikerülhet a frontra.

Több társaság is összeállított már egy listát azokról az alkalmazottakról, akik szerintük mentesülnek a sorozás alól, de nem teljesen világos, hogy az ügyvédeknek hova kell küldeniük a mentességi kérelmeket.

A légiipar először februárban került jókora gödörbe, miután az ukrán invázió megindulása után az orosz gépeket kitiltotta a légteréből az Európai Unió és több más nyugati ország is. A piac 40 százalékát uraló Aeroflot  a tiltások után a belföldi forgalomra koncentrált. Moszkva és Szentpétervár között például naponta 45 járatot indítottak a korábbi 31 helyett. De az utasszámuk még így is 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly a COVID-időszak idején.

A járvány előtti állapotokhoz képest pedig több mint 20 százalékkal kisebb a forgalom.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a gépeiket nem tudják menetrendszerűen karbantartani a nyugati szankciók miatt. Az Aeroflot gépparkjának a 80 százalékát amerikai Boeing és uniós Airbus gépek adták. Az olyan új modelleknél, mint az A350 vagy a Boeing 737 MAX pedig rendszeresen kell frissíteni a technológiát.

Jobb megoldás híján elkezdték kannibalizálni a gépparkjukat. Néhány repülőt szétszerelnek és a jó alkatrészeiket beépítik a többi gépbe. Ezzel a megoldással a repülők két-harmada úgy 2025-ig használható marad. Emellett bevezettek egy sor intézkedést, amely mellett ritkábban kell szerelni a gépeket.

A pilótáknak például kiadták: használják visszafogottabban a fékberendezéseket.

Azért, hogy az Aeroflot működése ne kerüljön veszélybe az állam nekik ítélt egy 3 milliárd dolláros segítséget. Az összeg nagy részét az Orosz Nemzeti Vagyonalaptól kapja a társaság. Ebből a pénzből orosz-gyártmányú gépeket fognak vásárolni. Például az állami Rosztec-hez tartozó Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorciumtól.  

Szergej Csemezov, a Rosztec vezetője szerint a nyugati repülőgépgyártók "soha többé" nem fognak repülőgépeket szállítani Oroszországba.

Moszkva szeretné, ha teljesen függetlenné válna az orosz légiipar: a tervek szerint több mint ezer sajátgyártású gépet fognak legyártani a következő egy évtizedben. Csak az Aeroflot 339 repülőre adott le rendelést.

Kérdés, hogy az ambiciózus tervek miként tudnak beérni, ha a légitársaságoknál az alkalmazottak jó része az ukrán háborúban fog harcolni.