Országok, ahol a legtöbbet nőtt, illetve csökkent a népesség az ezredforduló óta

Különös rekorder

Az ezredfordulón nagyjából 6 milliárd ember élt a földön, most 7,8 milliárd. Ez 30 százalékos növekedés, miközben a fejlett országok többségében alig nőtt, esetenként csökkent a népesség. Valahol tehát nagyon nagy növekedés kellett, hogy legyen, hogy kijöjjön az átlagos 30 százalék, ugyanakkor érdekes módon a rekord bővülés mutató ország nem a nagy születésszám, és még csak nem is az véglegesen letelepedő bevándorlóknak köszönheti az első helyezést.

Ez a különös ország nem más, mint az Egyesült Arab Emirátusok, ezen belül is elsősorban Dubaj városa. Az elmúlt 20 évben 4,5 millióról 9,9 millióra nőtt a lakosság, ez 120 százalék. Ha hozzátesszük, hogy 1989-ben mindössze 1,5 millió volt ez a szám, látszik, hogy egész különös folyamatról van szó.

Olaj volt, lakó alig

Az 1971-ben apró sejkségek egyesülésével létrejött országnak pár százezer arab lakosa volt. Az új, olajban gazdag ország stratégiája az lett, hogy a hatalmas olajjövedelmet nem felélik, hanem hanem fejlesztenek belőle: új iparágakat, szolgáltatásokat hoznak létre, jelentős nemzetközi szereplővé válva. Ehhez persze óriási munkaerőre volt szükség, így tárt karokkal fogadni kezdték a szükséges munkavállalókat. Eleinte főleg Ázsiából, nem kis mértékben Pakisztánból érkeztek: ők jórészt le is települtek.

Meddig tarthat?

Az utóbbi 20 évben azonban egyre több európai is elmegy dolgozni az országba, azonban nem tervezik, hogy hosszú távon maradnak: 2-3 év után hazamennek, és jönnek helyettük mások. Az utóbbi időszak népességrobbanása már ennek a folyamatnak az eredménye: a lakosságot a néhány évig ott dolgozók duzzasztották föl. Kérdés persze, hogy meddig és milyen ütemben folytatódhat a gyors növekedés: hely még mindenesetre van a sivatagban, amit elnyelhet Dubaj és néhány másik kisebb város.

Elképesztő születésszám

A következő helyezettek a legnagyobb népességnövekedésű országok listáján viszont túlnyomó többségében afrikai államok, ahol a természetes szaporodás elérte leggyorsabb szakaszát: igen sok gyerek születik, de a javuló élelmezési és egészségügyi viszonyok között gyorsan csökken a gyermekhalandóság. Az ide sorolható, szinte kizárólag a két térítő között fekvő országok többségében 55-57 százalék körüli volt a népességnövekedés 20 év alatt (többek között Nigéria, Tanzánia, Kenya, Uganda), közülük kiemelkedik Niger, ahol 70 százalék fölötti volt a növekedés. Ázsiában három ország van, ahol hasonló volt az ütem: Pakisztán, Afganisztán és Pápua-Új Guinea.

A két óriás

A Távol-Keleten általában már lényegesen kisebb az ütem, sőt, a két legfejlettebb országban, Japánban és Dél-Koreában már egyenesen csökken a lakosság. Ami a világ két legnagyobb, jóval egymilliárd fölötti lakosságú országát illeti: Kínában 1,24-ről 1,44 milliárdra nőt a népesség 20 év alatt, ami 16 százalék. Újabban gyakran vetítik előre Kína elöregedését és népességcsökkenését, egyelőre azonban erről szó sincs.

Indiában magasabb, a világátlagnak megfelelő, 32 százalékos volt az ütem, 1,04 milliárdról 1,38 milliárdra. A szám stabilan közelíti a kínai adatot, és a jelenlegi tendenciák mellett India meg is fogja előzni Kínát, mint legnépesebb ország. A mai negyedik legnépesebb ország, Indonézia lakossága 35 százalékkal bővült.

Még egy különlegesség

Végül megemlítünk egy ázsiai, bár Európa határához igen közel lévő országot, ahol a növekedés üteme nagy volt, de ebben a bevándorlás is komoly szerepet játszott, mégpedig végleges letelepedési szándékkal. Izraelről van szó, amely megalakulása óta tárt karokkal fogadta a világ zsidóságát. A bő 70 évvel ezelőtti megalakulásakor még csak egymilliós ország immár 8,6 millió főt számlál, ez az adat az ezredfordulón 6,7 millió volt: a növekedés 28 százalék.

Érdemes hozzátenni, hogy az 1989-ben még csak 4,5 millió volt a lakosságszám, az akkor következő megugrás a felbomló Szovjetunió majdnem teljes zsidó lakossága áttelepülésének köszönhető (volt olyan időszak, amikor Izrael lakosságának harmada orosz anyanyelvű volt).

Tel Aviv belvárosa

A folyamat ma már egyre lassul, ugyanakkor a fejlett országok között egyedülállóan magas a születésszám Izraelben, így most már egyre inkább ez a népességnövekedés motorja.

Európa

Európában egyetlen, pici ország van, ahol nagyot ugrott a lakosságszám: Luxemburg népessége 465-ről 625 ezerre nőtt. Itt a dubajihoz hasonló folyamatról van szó, persze kisebb mértékben: az adóparadicsomként működő kis ország munkaerőszükséglete növekszik, ugyanakkor az egy főre jutó GDP alapján a kontinens, sőt a világ leggazdagabb országáról van szó, így akad mindig, aki szívesen telepszik a városállamnál nem sokkal nagyobbnak mondható országba.

Térségünk

Ami a másik végletet, a népességcsökkenést illeti, a listavezetők egytől egyik térségünkben, a volt kommunista berendezkedésű Közép-Kelet-Európában találhatók, többségében a korábbi felbomlott szövetségi államok utódállamaiban. Itt több, a népességcsökkenést okozó jellemző tényező együttes fennállásáról van szó: magas halandóság, alacsony születésszám és kivándorlás. A folyamat különösen a rendszerváltás után volt erős, azonban ahogy zajlik a felzárkózás, minden mutatóban javulás tapasztalható.

Nagyobb népességfogyás

10 százalékot elérő népességcsökkenés volt az ezredforduló óta Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában. Románia és Bulgária esetében ráadásul ez már egy csökkenő trend, mivel a 90-es években még nagyobb népességszenvedést szenvedett el a két, a rendszerváltás után eleinte igen szegény ország. Ukrajnában az alacsony életszínvonal mellett az orosz-ukrán etnikai konfliktus is szerepet játszik a kivándorlásban, Horvátországban ugyanakkor nehezebben indokolható a folyamat az ezredforduló óta, hisz a délszláv háborúk addigra lezárultak, az ország pedig nem mondható szegénynek (nagyjából a visegrádi országokénak felel meg fejlettségi szintje).

Magasabb, 15 százalékos a csökkenés Boszniában, ez azonban teljesen érthető. A mesterségesen, nagy nehezen egyben tartott, három nemzetiségből álló országban a politikai és gazdasági helyzet egyaránt instabil, a szerbek és horvátok pedig anyaországaikban is szívesen látott betelepülők, de sokan vándorolnak gazdagabb európai országokba közülük.

Népességzuhanás, majd gazdasági csoda

Végül a két negatív rekorder: Lettország és Litvánia, két kis ország, ahol az ezredforduló óta egyaránt 21 százalékkal csökkent a lakosságszám. A két ország között van egy lényeges eltérés: a Szovjetunióból való kiválás után Lettországban a lakosság majdnem fele orosz volt, akik nem is kaptak állampolgárságot: közülük sokan még az EU-csatlakozás előtt Oroszországba települtek. Abban megegyezett a két ország, hogy a rendszerváltás és a függetlenség megszerzése után igen szegények voltak, így gazdasági okokból is sokan távoztak.

Litvánia esetében érdekesség, hogy amióta szabad a munkaerőáramlás az Unióban a 2004-ben belépő országok polgárainak, lakosságarányosan a litvánok vették igénybe a legtöbben ezt a lehetőséget.

Lettország főváros, Riga

Egy különös érdekesség ugyanakkor, hogy az utóbbi években a nemcsak a csodának nevezett Észtország, hanem Lettország és Litvánia is igen gyors fejlődésnek indult. Olyannyira, hogy az átlagjövedelem már elérte a visegrádi országok szintjét, Litvániában pedig egyenesen gazdasági növekedés volt tavaly a járvány ellenére, Európában egyedülálló módon. Ha ezek a kedvező folyamatok fennmaradnak, vélhetően a következő években lelassul, esetleg megáll a népességcsökkenés.