Bankholding: Ősszel tetőzhet 14 százalékon az infláció, 16 százalékos béremelkedés jöhet

A Magyar Bankholding elemzői sajtótájékoztatót tartottak, melynek témája a második negyedéves makrogazdasági kitekintő volt.

A rezsicsökkentési politika módosítása miatt enyhén lefelé módosították a Magyar Bankholding elemzői az idei GDP növekedési számokat, mintegy 5,7 százalékra.

Magyarország továbbra is az élmezőnyben maradhat uniós szinten a gazdasági növekedés terén – mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A háztartások fogyasztása 6,8 százalékkal bővülhet, de a rezsicsökkentés módosítása előtt még bőven 7 százalék feletti növekedést lehetett valószínűsíteni.

Az orosz-ukrán háború a fogyasztói bizalmat jelentősen rombolja.

Infláció

Az inflációs várakozásait radikálisan felemelte a Magyar Bankholding. A fogyasztói árindex az idén 11,7 százalékkal emelkedhet átlagosan.

Az őszi hónapokban pedig 14 százalék körül tetőzhet az infláció. Október után kezdhet újra mérséklődni az árdinamika.

2023-ban 7,6 százalékos lehet a pénzromlás üteme, amely 2024-re 3,3 százalékra lassulhat. Az energiaválság súlyosbodása és egy esetleges európai szintű gázhiány viszont még gyorsabb inflációhoz és gyengébb gazdasági teljesítményhez vezetne.

Az ársapkák fennmaradásának kérdése szintén érdemben átírhatja az inflációs pályát. Az árstop intézkedések nélkül akár 18-20 százalékra is gyorsulhat a fogyasztói árindex – fejtette ki Suppan Gergely.

Komoly gondot okoz, hogy az ipari termelői árak és a mezőgazdasági árak egyszerre robbannak be.

Munkaerőpiac

A bruttó bérek az idén 16,1 százalékkal emelkedhetnek, aminek fényében bő 4 százalékos reálbéremelkedés valósulhat meg.

A munkanélküliségi ráta a 2021-es 4,1 százalékról 3,3 százalékra mérséklődhet az idén. Ezt az előrejelzést azonban az energiaválság alakulása érdemben befolyásolja.

Beruházások

A beruházások az idén 7,2 százalékkal bővülhetnek, míg jövőre lényegesen lassabban, 2,1 százalékkal növekedhetnek. Ez utóbbi többek között a hitelkamatok emelkedésének és a bizonytalan környezetnek az eredménye.

Az önerőből vagy külföldi tőkéből finanszírozott beruházásokra azonban nincs hatással a kamatkörnyezet emelkedése, illetve jelentős a folyamatban lévő beruházások volumene is.

Gazdasági kilátások

Elkerülhetetlen, hogy a magyar gazdaság lassuljon. Ez egyrészről a magas idei bázis eredménye. A mélypont az évforduló környékén jöhet el. A fűtési szezon elmúltával ugyanakkor fellélegezhetnek az európai gazdaságok – véli Suppan Gergely.

A magyar GDP jövőre 2,7 százalékkal bővülhet. A robosztus mennyiségű működőtőke beáramlásnak és a gyárépítéseknek köszönhetően ugyanakkor 2024-re újra 4,4 százalékra gyorsul a növekedés.

Ágazatok

Az építőipar volt hazánkban a húzóágazat, mely az idén 11 százalékkal növekedhet. Ez azért szembetűnő, mert más országokban még a pandémia előtti szintet sem érte el az ágazat teljesítménye – mondta el Suppan Gergely.

Az építőipari kilátásokat beárnyékolja az alapanyaghiány, az áremelések és a hitelkamatok emelkedése. Emiatt a lakáspiac határozottan lassulni fog, bár ez még az építési engedélyek szintjén nem látszik.

Emellett a pénzügyi, biztosítás ágazat és mindenekelőtt az információkommunikáció ágazat növekedett a legjobban. Ezzel szemben a mezőgazdasági szektor szűkült a legjobban.

Ipar

Óriási kockázat, hogy a legnagyobb külkereskedelmi partnerünknél, azaz Németországnál lesz-e gázhiány, amely a német ipar nagy részének leállásához vezetne. Ez mind az export mind az import számainkra nézve hatalmas veszélyt jelentene.

Ha nem súlyosbodik érdemben az energiaválság, abban az esetben 5,7 százalékkal nőhet a magyar ipar az idén. Amennyiben nem lenne chiphiány, az ipar további 5 százalékponttal és végeredményben a GDP 1 százalékponttal jobban növekedhetett volna.

A járműgyártóknál 30 százalékkal magasabb a megrendelésállomány, mint egy éve. Akkora a kereslet, hogy gyakorlatilag másfél évig teljes kapacitással működhetnének az autógyártók.

A chiphiány egyszer véget fog érni, amely rejtett tartalékot jelent a magyar gazdaság számára. A chiphiány oldódása a folyó fizetési mérlegünk egyenlegére is erős jótékony hatást fejt majd ki.

Kiskereskedelem

Az ukrán menekültek Magyarországra érkezése és a turizmus felpörgése kedvezően hat a kiskereskedelmi forgalomra. Az ágazat az idén 8,8 százalékkal bővülhet.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom esetében jelentős a bizonytalanság. Két év bezártság után jelenleg hatalmas a kereslet, ugyanakkor az energiaválság súlyosbodása meggyengítheti a fizetőképes keresletet a későbbiekben.

Forint

Az euró/forint árfolyam 400 forint körül alakulhat az idén. A forintárfolyamot érdemben befolyásolja az energiaválság alakulása és az uniós megállapodás sorsa. Az előrejelzéseket hatalmas bizonytalanság övezi.

Sikeres uniós megállapodás esetén 370 forintig visszasüllyedhetne az euró/forint árfolyam.

Külső finanszírozási képesség

Az unióval való megállapodás érdemben javítaná a tőkemérlegünk egyenlegét, amely kedvezően hatna a külső finanszírozási képességünkre. Mindez kompenzálná az átmenetileg hiányos folyó fizetési mérlegünket.

Hiány

A költségvetési hiány az idén -4,6 százalék, jövőre -3,5 százalék lehet. Ennek fényében a GDP arányos bruttó államadósság 2022-ben 72,8 százalékra, 2023-ra 70,4 százalékra mérséklődhet. 2023-ra pedig újra 70 százalék alá, 67,8 százalékra eshet a mutató.

Kockázatként többek között az energiaárak alakulását, az uniós megállapodást, és az MNB eredményének alakulását lehet megemlíteni.

MNB

A jegybank várhatóan 11,75 százalékig emeli az alapkamatot az év végéig – világított rá Suppan Gergely. A kamatemelések mindaddig folytatódnak, ameddig nem látszik az inflációs pálya mérséklődése. A piac ezzel szemben 14 százalékos kamatcsúcsot áraz.

Az energiaválság lefolyása és az árstop intézkedések érvényességének ideje érdemben befolyásolja az inflációs képet és ezáltal a jegybanki alapkamat pályáját.