Öt dolog, amit Matolcsynak köszönhetünk

1. Az alapkamat és az állampapírhozamok lecsökkenése

Magyarországon hosszú ideig indokolatlanul magas volt az alapkamat, olyannyira, hogy a forintban való hitelezés lehetősége sokáig fel sem merült, egyúttal az állampapírokat is csak igen magas hozammal lehetett kibocsátani, óriási terhet róva ezzel a költségvetésre.  A 10 évvel ezelőtti válság után átmenetileg lecsökkent a jegybanki alapkamat 5,25 százalékra, azonban onnan újra megemelték 7 százalékig 2011 végére, miközben a cseh és lengyel alapkamat már jóval alacsonyabb szinteken volt.

Az újabb csökkentési ciklus csak 2012 augusztusában kezdődött meg, a monetáris tanács onnantól kezdve minden kamatdöntő ülésen csökkentett 25 bázisponttal, így a szint 5,25 százalék volt, amikor Matolcsy György átvette a jegybank irányítását 2013. március 3-án. Innen a kamatcsökkentési ciklus megállás nélkül folytatódott 2014 nyaráig, amikorra mindössze 2,10 százalék lett az alapkamat, immár szinkronba kerülve a régiós szintekkel.

A terv az volt, hogy hosszabb időn át ez lesz a szint, de amikor látszott, hogy az Európai Központi Bank is tovább lazít monetáris politikáján, 2015 márciusában az MNB ismét csökkenteni kezdett, így 2016 májusára az alapkamat elérte a 0,9 százalékos szintet. Végül megkezdődött a nem konvencionális eszközök alkalmazása a monetáris lazításban, és így előállt az a páratlan helyzet, hogy a rövidtávú kamat gyakorlatilag 0 lett.

Ez a megtakarítóknak kedvezőtlen volt ugyan, de a lakossági állampapírokra ennél magasabb kamatot fizettek. A fix kamatozású állampapírokkal ma is elérhető az infláció szintjének megfelelő hozam, az inflációkövető kötvényekkel lényegesen magasabb is. Az államnak ugyanakkor ez sokkal kisebb terhet jelent, mint korábban: míg 2010-2012 között átlagosan 7-8 százalék volt a 10 éves államkötvény hozama, 2013-tól fokozatosan 3 százalékig csökkent.

2. Hitelezés, NHP

Az alacsonyabb alapkamat és piaci kamatszint egyúttal lehetővé tette az alacsony, megfizethető hitelkamatokat is a lakosság számára, így ismét fellendült a válság után befagyott ingatlanhitelezés és a személyi kölcsönök piaca is. A cégek irányában azonban nehezen indult meg a hitelezés, ezért az MNB bevezette az NHP-t, a Növekedési Hitelprogramot, több szakaszban. Ennek lényege, hogy a cégek maximum 2,5 százalékos kamat mellett jutnak hitelhez, az ehhez szükséges forrást az MNB biztosítja a bankoknak.

3. Menekülés a svájci frank hitelekből

A 2008-as válság előtti években, amikor a forintkamatok olyan magasak voltak, hogy fel sem merült a hitelezés, gyorsan elterjedtek a svájci frank hitelek, melyek kamata ugyan kedvező volt, azonban kevesen számoltak komolyan az árfolyamkockázattal. Nos, ennek meg is lett a böjtje: míg hosszú ideig 150-170 forint között volt a svájci frank árfolyama, a válság után emelkedni kezdett, és eljutott 250 forintig. Ekkor döntött úgy a kormány és az MNB, hogy forintra váltják a svájci frank alapú lakáshiteleket, hogy ne terhelje a hitelfelvevőket a további kockázat, hisz ez beláthatatlan következményekkel járt volna.

A dologra épp időben került sor, a legrosszabbtól sikerült megmenekülni: a svájci jegybank nem sokkal később megszüntette a svájci frank addig alkalmazott euróhoz képesti árfolyamkorlátját, és ekkor az árfolyam elszállt: hosszú ideig 300 forint lett.

4. A devizaadósság, és így az ország sérülékenységének lecsökkentése

Az MNB egyik fő törekvése az volt, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya lecsökkenjen, egyúttal a hazai megtakarítók finanszírozzák az adósságot minél nagyobb mértékben, ezzel az adósság finanszírozása sokkal kevésbé függjön az árfolyammozgásoktól, valamint az egyes piacokat illető szélsőséges befektetői hangulatváltozásoktól. Ennek eredményeképpen a korábban 50 százalékos devizaarány 20 százalék alá csökkent az államadósságon belül.

5. A Felügyelet integrálása az MNB-be

Korábban a bankok és befektetési szolgáltatók felügyeletét egy külön szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) végezte. 2013-ban a különálló szervezet megszűnt, jogkörét  Magyar Nemzeti Bank vette át, így a tevékenység lényegesen hatékonyabbá válhatott. Egyúttal létrejött az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, amely a PSZÁF korábbi feladatainak egy részét vette át.