Öt magyar film az elmúlt évekből, amelyet mindenképp érdemes megnézni
ElemzésekAz utóbbi időben itthon több díjnyertes film is napvilágot látott. Elég csak az Oscar-díjas Saul fiára vagy a Liza, a rókatündérre gondolni, amely többek között Brüsszelben is elnyerte a kategóriája fődíját. Összegyűjtöttünk néhány friss, magyar produkciót, amelyet ezeken túl is érdemes bepótolni.
FOMO: Megosztod és uralkodsz
Az iskolásokat érő online zaklatás itthon is égető problémává vált. A témáról pedig két éve már nálunk is készült egy remek film: a „Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)”. A FOMO látszólag nagyon hasonló. Itt is egy lány az áldozat, akiről a történet egyik pontján pikírt felvételek kerülnek fel a netre. A hangvétel azonban egészen más.
Az első 20 perc ezúttal vad tempóval nyit.
Betekintést kapunk a bulizó fiatalok mindennapjaiba. Majd ahogy a konfliktus felüti a fejét a film hirtelen lecsillapodik. Meglepő módon az áldozat teljesen partvonalra kerül. A sztori ugyanis innentől végig a zaklatókkal foglalkozik, akik próbálják megtalálni a lányt, aki épp miattuk tűnt el. A FOMO ezútán egyfajta bizarr, de emlékezetes "road movie"-vá válik.
Apró mesék
A II. világháborút követő évekkel már egy csokorra való magyar film foglalkozik. Ezúttal a történet egy szélhámosról szól, aki Budapest ostroma után egy erdőszéli vadászházban köt ki, ahol beleszeret egy magányos asszonyba. A helyzet akkor bonyolódik, amikor a nő halottnak hitt férje váratlanul felbukkan.
Bár Szász Attila remekül idézi meg a korszakot, ez a film elsősorban egy remek thriller, amely az utolsó felvonásban nem fukarkodik az izgalmas jelenetekkel.
A fekete múmia átka
Remek példa rá, hogy a jó mozihoz nem kellenek milliárdos büdzsék. Egyetlen helyszínnel is lehet emlékezeteset alkotni. A fekete múmia átkában a sztori végig egy kávézóban zajlik. A bohókás film a ponyvaregényírók, köztük Rejtő Jenő mindennapjait idézi meg. A realista megközelítés helyett, illő módon, alaposan kiszínezve elevenedik meg a 30-as évek kávéházi hangulata. Az pedig külön előnye, hogy nem kell átszerveznünk az egész esténket, ha meg akarjuk nézni: az egész film csak egy órás.
Valan, az angyalok völgye
A Valan nézése közben előfordulhat, hogy el fogunk bizonytalanodni: biztos, hogy magyar filmet nézünk? A kétségeinket táplálhatja, hogy a szereplők egy része románul beszél, a film pedig olyan hajszálpontosan veszi át a skandináv thrillerek stílusát, mintha tényleg valahol a messzi északon forgatták volna.
Pedig szó sincs erről: a film hűvös, de megkapó képei egy erdélyi sorozatgyilkosság felgöngyölítését mesélik el.
Méghozzá roppant hatásosan.
Rossz versek
Reisz Gábor első filmje a „VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan” a bemutatása után hamar kultfilmmé vált. A Rossz versek pedig olyan mintha a debütáló alkotását újra leforgatta volna, csak ezúttal több pénzből és szerethetőbb figurákkal. A főszereplő itt is keresi a helyét, na meg persze a nagy Ő-t. Csakhogy ezúttal a főhős kevésbé hebehurgya. A produkció vizuális szempontból is sokkal ötletesebb és az egész összességében jóval szórakoztatóbb.
