Most már nem csak a rossz hiteleken ülő olasz bankszektor és az instabil kormányzat, hanem az adósságban úszó Olaszország költségvetési túlköltekezése aggasztja a befektetőket, miután az országot leminősítette a Moody's. Megnéztük, mindez mennyiben járulhat hozzá a pénzpiaci félelmek kiújulásához.
Ismét estek a tőzsdék, az amerikai Nasdaq 2011 óta nem látott csökkenést produkált, míg az SandP 500-on gyakorlatilag elúszott az idei egész emelkedés. Az utóbbi hetekben látványosan ingadoznak a tőzsdék, a legutóbbi csökkenések legfőbb okait gyűjtöttük össze.
A Centre for Economic and Business Research (CEBR) minap megjelent tanulmánya szerint
annak esélye, hogy az elkövetkező két évben válság tör ki, az egy évvel ezelőtti egyötödről egyharmadra nőtt.
A kutatás rámutat, hogy nem csupán a nagyjából tízévente esedékes ciklikus visszaesésről van szó, de a kereskedelmi konfliktusok, az eurózóna problémái, illetve a feltörekvő piacok nehézségei is a válság irányába mutatnak.
Ráadásul a magas eladósodottság és a strukturális problémák – amelyek az előző hatalmas recesszióhoz vezettek – még mindig léteznek, így viszont nehezebb fellépni a várható újabb válság ellen.
1. Vita az EU és Olaszország között
Egyre erőteljesebbé válik az eurózóna államai és az olasz kormánykoalíció közötti vita is. Az olasz kormány várakozása szerint az elkövetkező három évben az államháztartási hiány 2,4 százalékos lesz, ami a CEBR (Centre for Economics and Business Research) szakemberei szerint túlzottan optimista forgatókönyv. Azonban még ha elfogadjuk is ezt a számot, az is csak stabilizálja a 132 százalékos GDP-arányos államadósságot. Reális értékelés szerint azonban inkább emelkedni fog ez az érték, többek között ezzel is indokolta a Moody's hitelminősítő az ország adósságának leminősítését. A bejelentést követően a 10 éves olasz és német kötvények hozamai között különbség több, mint 300 bázispontra emelkedett, részben annak köszönhetően, hogy az Európai Központi Bank (ECB) lassabb ütemben vásárolta az olasz papírokat, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon az olasz kabinetre. A CEBR elemzői úgy gondolják, hogy Brüsszel és Olaszország között komoly összecsapás várható, de csak jövőre, vagy az azt követő évben. Kedden az Európai Bizottság mindenesetre visszadobta az olasz költségvetést, és alacsonyabb hiánnyal kalkulált új büdzsé tervezetet kért.
2. Amerikai-kínai kereskedelmi háború
A világ jelenlegi két vezető gazdasága – az Egyesült Államok és Kína – az év eleje óta folyamatos pengeváltásban van, amely idén ősszel új lendületet kapott. A két fél vitához való hozzáállását jól mutatja, hogy Jack Ma, az Alibaba alapítója a közelmúltban arról beszélt, az ellentétek, illetve a háború akár két évtizedig is eltarthat, mert egyik fél sem hajlandó meghátrálni, illetve engedni álláspontjából. Miután a vámtarifák alig néhány hete léptek életbe, azok hatását még nem, lehet tanulmányozni. Néhány mutató – például a Caixin Manufacturing Purchasing Manager Index – változása azonban a kínai termelő szektor problémáira utal, s a CEBR elemzői attól tartanak, ennek káros hatása lehet az egész világgazdaságra.
3. Túlárazott tőzsdék
A nemzetközi tőkepiacok nagyon túlárazottak, ami előrevetíti a zuhanást, ez pedig hatással lehet a nemzetközi bizalomra, illetve visszavághatja a költekezéseket.
4. Csökkenő ütemű pénzkínálat
A monetáris adatok azt mutatják, hogy a növekvő kamatlábakkal szemben a világ pénzkínálata egyre szűkül. Az Egyesült Államokban egy év alatt csak 3,9 százalékkal nőtt a forgalomban lévő készpénzmennyiség, Kínában a készpénz valamint a lekötött betétek állománya júniusban mindössze 6,6 százalékkal bővült, ami a fele az egy évvel korábbi adatnak. Az eurózóna esetében pedig 4 százalékos volt a szűkebb értelemben vett pénzkínálat bővülése, miközben 2016-ban és 2017-ben ez az ütem még 5 százalék volt.
5. Gondok a feltörekvő piacokkal
A feltörekvő piacok világszerte komoly gondokkal küszködnek, részben a szigorodó amerikai monetáris politikának és az erős dollárnak köszönhetően. Az idei év elején a CEBR mindössze négy országban – Venezuelában, Puerto Ricóban, Egyenlítői Guineában és Észak-Koreában – számított gazdasági visszaesésre. Ma viszont már úgy tűnik, hogy Dél-Afrika, Irán és Argentína is csatlakozik hozzájuk, miközben a török gazdaság is a stagnálás irányába halad. Az Iránnal szemben elrendelt embargó hatására az olajár 80 dollár fölé emelkedett, ami megnehezíti az olajimportőr országok helyzetét.