2020-ig még nem lesz ellenszer a poloskák ellen
HírekFolyamatosan terjeszkedik Magyarországon, és Budapestet is veszélyezteti az ázsiai márványpoloska, amely nyár végén-ősszel jelenik meg tömegesen. Mezőgazdasági kártétele jelentős lehet, de sok kellemetlensége okozhat azzal is, hogy telelőhelyet keresve behúzódik a lakásokba is. Egyre nagyobb területeket hódít meg Magyarországon is az ázsiai márványpoloska, amely potenciális veszélyt jelent a szántóföldi és a kiskerti növénykultúrákra. A rovar csak néhány éve bukkant fel az országban, de egyes helyeken – például Pest és Veszprém megyében – máris felszaporodott, és kifejezetten fenyegeti Budapestet is. Bár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint egy-egy nagyobb egyedszám nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott mezőgazdasági területeken vagy kiskertekben a következő évben is sok poloska lesz,
hosszabb távon a károsító terjedésére és fokozott inváziójára lehet számítani.
Ezt támasztja alá az is, hogy a rovart egyes megyékben - például Hevesben – az idén észlelték először, de máris a mostani alacsony egyedszámok gyors növekedésétől tartanak. A márványpoloska tipikusan az a faj, amely behurcolással jutott Európába, de nem közvetlenül Ázsiából, hanem valószínűleg az Egyesült Államokból. A bekerülés pontos időpontja és helye nem ismert, de a faj tulajdonképpen olyan „kereskedelmi károsítanak” tekinthető, amely nem csak élelmiszer- vagy növényszállítmányokkal terjedhet, hanem gyakorlatilag bármilyen más áruval is, illetve akár autókban is képes „potyautasként” utazni. Éppen ezért elsősorban a nagy tranzitkereskedelmi központokból és a nagyvárosokból terjed a vidéki térségek felé, nem pedig fordítva, ami mezőgazdasági gazdanövényei és kártételei miatt logikusabb lehetne. Magyarországi elszaporodásában szerepet játszik az is, hogy az itteni időjárási feltételek megfelelők a számára, és erre a Kárpát-medence klímaváltozás miatti melegedő éghajlata is rásegít. Az egyedszám-növekedéséhez az is hozzájárul,hogy nálunk hiányoznak azok a darázsfajok, amelyek Ázsiában a márványpoloska természetes ellenségei, és az itt élő rovarevő emlősök, illetve énekesmadarak sem táplálkoznak vele.A kártevőtől a mezőgazdaságban elsősorban azért tartanak, mert szélsőségesen sok tápnövénye van. Több mint száz gazdaszervezete ismert, így gyümölcs- és zöldségféléken, illetve szántóföldi és dísznövényeken is károsít. Ez az oka annak is, hogy nem csak nagyobb mezőgazdasági területeken, hanem a házi kiskertekben is komoly károkat okozhat. A Nébih-nek egyelőre nincsenek adatai arról, hogy a márványpoloska nálunk eddig mely növényeken milyen károkat okozott, de Európa más országaiban, illetve Észak-Amerikában már súlyos kártételekről érkeztek hírek.
A tapasztalatok szerint elsősorban az alma, a körte, az őszibarack, illetve a paprika és a szója tartozik a poloska kedvenc növényei közé.A rovar a növényeken június végétől kezdi meg a tömeges peterakást, amely egészen szeptember végéig eltarthat. A lerakott petékből az új nemzedék kifejlett egyedei augusztus második felére, illetve zömmel szeptemberre fejlődnek ki. Telelés szempontjából a faj előnyben részesíti a fűtött épületeket, így a kifejlett egyedek egy része a téli időjárás megpróbáltatásait nem a szabadban vészeli át, hanem beköltözik a lakóházakba. Ilyenkor nagy számban fedezhetők fel a házak falain és üvegablakain is. Mivel a márványpoloska csak növényi nedvekkel táplálkozik,
sem állat-, sem pedig humánegészségügyi szempontból nem jelent veszélyt.
Látványa és repülés közben hallható hangja viszont sokak számára zavaró lehet, illetve bűzmirigyeiből kibocsátott váladéka is rendkívül kellemetlen hatást válthat ki. A rovarok az őszi időszakban – így például most októberben is – telelőhely-keresés közben, jellemzően a nyílászárókon jutnak be az emberi tartózkodásra szolgáló épületekbe. A beköltözést az ajtók és az ablakok megfelelő szigetelésével, illetve szúnyogháló felszerelésével lehet megakadályozni, a bent talált rovarokat pedig gumikesztyűvel és műanyagzacskóval érdemes összegyűjteni, majd a lakáson kívül taposással vagy elégetéssel megsemmisíteni. A Nébih a márványpoloska ellen a háztartási rovarirtó szerek alkalmazását nem javasolja. A kártevő ellen a termesztett növénykultúrákban sincs engedélyezett rovarölő szer, de más poloskafajokra, illetve rovarokra kifejlesztett készítmények hatásosak lehetnek.Csak olyan szereket szabad azonban felhasználni, amelyek egy-egy adott növényfajra engedélyezettek.Sokszor az okozza a legnagyobb gondot, hogy a táplálkozó lárvák és kifejlett rovarok a termés érésekor jelennek meg, így a szerek alkalmazásakor fokozottan kell figyelni az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására is. A faj terjedése miatt Európában és az USA-ban is megkezdődtek a kísérletek annak érdekében, hogy új védekezési módszereket fejlesszenek ki. A kutatások egyrészt arra irányulnak, hogy a poloskát elpusztító természetes ellenséget – így például ázsiai mintára valamilyen darázsfajt - találjanak, amely a kártevő petéit és kifejlett példányait elpusztítja. Másrészt pedig a rovar úgynevezett feromonjait igyekeznek felhasználni arra, hogy rajzáskor a faj egyedeit csapdákba lehessen csalogatni. A kísérletek várhatóan hosszabb időt vesznek igénybe, mivel olyan növényvédelmi megoldásokat kell találni, amelyek más őshonos és nem károsító élőlényekre nem jelentenek veszélyt.
Az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) teste szürke alapszínű, amelyen kis fekete pontok, illetve sárga és fehéres foltok találhatók, és ezektől teste márványozottnak látszik. A nőstények a levél felszínére csomóban rakják le petéiket, amelyekből pöttyös hátú lárvák kelnek ki. A lárvák és a kifejlett egyedek a növények termőrészeit szívogatják, és ezzel okoznak jelentős mezőgazdasági kártételeket.
