Öt területen kell fejleszteni a versenyképességünket a kanyarban előzéshez
ElemzésekAlapjaiban kell átalakítani a hazai gazdaságot, hogy képes legyen felvenni a versenyt a világ vezető gazdaságaival, mert a hatékonyságot tekintve még a régiós versenytársaktól is lemaradunk. Erre pedig csak úgy lehetünk képesek, ha alkalmazkodunk az új, a digitális világhoz, és fenntartható módon, a klímacélok szem előtt tartásával fejlesztjük szűkebb és tágabb környezetünket – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság „Versenyképesség és fenntartható felzárkózás a Covid után” című konferenciáján.
A versenyképességnek sokféle mutatója van, amelyek időnként egymásnak ellentmondanak. A kompozit mutató sokszor félrevezető értéket mutat: néha egyik évről a másikra hatalmas ugrás, ami kétséget ébreszt a mutató hitelességével kapcsolatosan – mondta Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, az MKT Versenyképességi, valamint Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja.
Csath Magdolna szerint manapság sok hír jelenik meg arról, hogy Magyarországon kifejezetten alacsonyak a termelés költségei, így a társasági és személyi jövedelemadó, valamint a munkabérköltségek, illetve hogy ezt nem szabadna feladni, mert ez a mi versenyképességünk. A professzor-asszony szerint azt is kell nézni, hogy azok az országok, amelyek előttünk járnak – például a V4 országok – merre keresik a járvány utáni fejlődési lehetőségeket. Kiemelte:
a tudással, a nagyobb értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kell keresni a vevők kedvét, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek.
Abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy mennyire hatékonyan bánunk a rendelkezésre álló erőforrásokkal, a tőkével, az emberi erőforrással. Ezek ugyanis mind versenyképesség befolyásoló tényezők.
A jövő mindenképpen a tudásalapú társadalom, ezért
hangsúlyosan kell arra figyelni, hogy itthon maradjon a tudás, azaz a képzett emberfő, mert hatalmas versenyfutás indult a tudásért.
Ha ebben lemaradunk, akkor nem tudjuk elkerülni a fejlettségi csapdát. Ezért van nagy szerepe manapság az átképző központoknak, amelyekben egy-egy új feladatra képezik át az embereket. Azt is fel kell ismerni, hogy sok esetben nem használjuk ki az adott munkaerő összes képességét. Fontos lenne lehetőséget adni az ilyesfajta kiteljesedésre, mert ebben biztosan nagyon sok tartaléka van az országnak.
A legismertebb versenyképességi rangsor, az IMD a versenyképességi mutató kialakításakor többek között méri az állami és a vállalati hatékonyságot, de hogy mit ért pontosan hatékonyság alatt, azt nem definiálják.
A hatékonysági mutatót 64 százalékban adatok, 36 százalékban pedig vélemények alapján alakítják ki.
Hogy nem igazán jó a mutató kiszámításának módszere, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy hazánk 2021-ben, mindössze egy év alatt öt helyet javítva a 42. helyre került, Lengyelország pedig nyolc helyet rontott.
Vagy hogy Magyarország a gazdaság sikerességét tekintve a nyolcadik a hatvannégy ország közül, például azért, mert nagyon laza a munkatörvénykönyv szabályozása, amely kifejezetten jó a cégeknek, a képzett munkaerő szempontjából viszont nem igazán hasznos. A kormányzati hatékonyság tekintetében a negyvenedik helyen vagyunk, a vállalati hatékonyságot vizsgálva viszont csak ötvenhatodikak. Mindezek ismeretében fel lehet tenni a kérdést, vajon mennyire jó az a mutatórendszer, amelyben a gazdasági hatékonyság tekintetében a nyolcadik, a céges hatékonyság vonatkozásában viszont az ötvenhatodik helyen állunk.
Ennél azonban sokkal többet mond az országok innovációs rangsora, ahol sajnos az utolsó negyedben áll Magyarország, 22. a 27 tagországból,
és évek óta nem tud előbbre kerülni. Amennyiben idősorban vizsgálódunk arra kell rájönni, hogy a 2014 és 2021 között a magyar innovációs teljesítmény romlott az uniós átlaghoz viszonyítva.
A mutató hibáját jelzi az is, hogy amíg
a high tech termékek exportját tekintve a 10., addig az innovatív cégeket tekintve a 22., az innovatív cégekben való foglalkoztatást tekintve a 25., az intellektuális vagyont tekintve a 25. helyen állunk.
Erre csak az a magyarázat, hogy a high tech export mutató azért félrevezető, mert nem azt méri, mi került bele itthon a termékbe, hanem hogy milyen termék hagyta el az országot.
Csath Magdolna arról is beszélt, hogy szeretjük Ausztriához hasonlítani magunkat. Az innovációs mutatókban sajnos nagyon le vagyunk maradva tőlük. Amíg a legkülönbözőbb mutatóink az uniós átlag harmadát, negyedét éri el, ugyanezen mutatók nyugati szomszédunknál 110-150 százalék közötti értéket mutatnak, azaz igen jelentős a lemaradásunk.
Az is rontja a versenyképességet, hogy az innovációs fejlődés nagyon egyenlőtlen hazánkban.
Ebben Budapest és valamelyest Pest megye mutat valamiféle értékelhető teljesítményt, az ország többi része viszont nem nagyon.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, a Versenyképességi Szakosztály elnökségi tagja a jelenlegi helyzetet elemezve elmondta, a recesszió ellenére sikerült megőrizni relatív fejlettségi szintünket az uniós átlaghoz viszonyítva, illetve hogy a helyreállási ütemünk az unió élmezőnyében lesz. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a régiós vetélytársak között vannak, akik jobban teljesítettek.
Változik a világ, ehhez kell igazítani a fejlődési modellünket.
Jelenleg a középmezőnyben szereplünk, amelyből csak egy továbbfejlesztett növekedési modellel tudunk kitörni.
A tőkeintenzív és a minőségi jellemzőkre kell helyezni a hangsúlyt, a tudás egyre inkább felértékelődik, előtérbe kerülnek a zöld és a digitális technológiák.
A koronavírus-járvány a világ minden országát válságba taszította. A magyar gazdaság vissza esett ugyan, de ennek ellenére csaknem két százalékponttal közelített Ausztria fejlettségéhez, a régiós országok viszont gyorsabban fejlődtek mint mi. Ezzel együtt a polarizáció tovább nőtt, az északi országok előnye tovább nőtt, a déli országok viszont egyre jobban leszakadnak.
Az viszont jó hír, hogy gyorsabb lesz a magyar felzárkózás, mint 2008 után, mert stabilabb volt a magyar gazdaság a mostani válság előtt, mint tíz évvel ezelőtt.
Ehhez hozzájárult, hogy megőriztük hitelezési erőnket, továbbra is az uniós élcsapatba tartozunk.
A munkanélküliség is csak mérsékelten nőtt, a beruházási kép viszont már korántsem ilyen egyértelmű. A mennyiségét tekintve nincs gond, viszont amíg nálunk jellemzően épületekbe és gépekbe fektettünk, immateriális javakba, azaz tudásintenzív ágazatokba nagyon keveset. A fejlett világban ennek éppen ellenkezője figyelhető meg. Ezen mindenképpen változtatni kell, mert ez a növekedési képesség alapja.
A Covid utáni világban központi szerepet kap a zöld gazdaság, a geopolitikai tér jelentősége tovább nő, fontos például, hogy miként alakul az amerikai-kínai hidegháború. De kiemelt szerepet kap a tudás is, átalakul a pénzügyi világ a digitális valuták jelentőségének emelkedésével.
A jegybank új növekedési indexet alakít ki, amely az előremutató trendeket ragadja meg.
Az öt pillérbe – az egészségügyi, a digitális, az ökológiai és munkaügyi felkészültség, valamint az értékláncok átalakulás – és 16 alpillérbe sorolt 85 mutató felöleli az egész nemzetgazdaság összes fontos jellemzőjét.
Jelenleg ezen mutatók alkotta rangsorban az unió második harmadának végén, a 18.helyen állunk, tehát van még bőven teendőnk. A részletek azt mutatják, hogy az infrastruktúra területén egészen jól állunk, az új technológiák felhasználását, a társadalom egészségügyi állapotát tekintve viszont komoly lemaradásban vagyunk.
A home office nem átmeneti, hanem tartós tendencia, a munkáltatók és a munkavállalók is úgy vélik, ez elkerülhetetlen. A digitális infrastruktúra kiépítettsége kedvező, kihasználtsága azonban alacsony lakossági és vállalati oldalon egyaránt. El kell kerülni, hogy duális gazdaság alakuljon ki, azaz ne legyenek nagyon lemaradó vállalkozások és társadalmi rétegek, hanem a lehető legtöbben használják a rendelkezésre álló digitális struktúrát, mert ellenkező esetben menthetetlenül lemaradunk.
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a globalizáció fordulóponthoz érkezett. Lesznek szektorok, például a szolgáltatások, amelyek globalizációja most indul meg, mások, például az autógyártás, a mikroelektronika, ahol marad a széthúzott hagyományos értéklánc, és lesznek olyanok is, ahol a regionalizáció és a patriotizmus, azaz az önellátás kerül előtérbe.
Ide sorolható a gyógyszer-, élelmiszer- vagy a védelmi ipar.
Fontos, hogy meg kell újítani a hazai adatbázisokat, hiszen adat nélkül elképzelhetetlen a korszerű gazdaság. Ebben a tekintetben a lemaradók között vagyunk az unióban. A megújuló energia használatában szintén hátul kullogunk, az e-mobiltásban viszont már jobban állunk.
Az MNB zöld stratégiájának lényege, hogy zöld irányba szeretné átalakítani a pénzügyi támogatási rendszert. Azaz fenntartható módon, a klímacélok szem előtt tartásával finanszírozni a fejlesztéseket.
A teljes rendezvény megtekinthető az alábbi videóban:
(A cikkben szereplő diák Virág Barnabás MNB alelnök előadásában szerepeltek.)
