Pleschinger Gyula: A válság W alakú lesz - Podcast

Elemzések2020. dec. 18.Kamasz Melinda

A Növekedés.hu elindította podcast csatornáját, amelyben elsőként Pleschinger Gyulával a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét, az MNB Monetáris Tanácsának tagjával beszélgettünk.

Az elnök a podcastban elmondta, már 2020 márciusában látták, hogy a vírust tényleg komolyan kell venni. A közgazdasági társaság nagyon gyorsan reagált és már nagyon hamar eldöntötték, hogy az éves nagy rendezvényüket, a Közgazdász Vándorgyűlést, amelyet eredetileg Szegeden rendeztek volna, online tartják meg. 

Nagyon gyorsan átálltunk a többi rendezvény esetében is az online platformokra

mondta a podcastban Pleshinger Gyula. 

A Magyar Közgazdász Társaságnak 27 szakosztálya van. Ebben az évben alakult két újabb, az ingatlanos és egy kelet-közép európai szakosztály. 

Az online rendezvényekre talán még nagyobb is volt az érdeklődés a megszokottnál, hiszen nem kellett utazni a rendezvényekre és könnyebb volt követni a programokat. 

A szegedi vándorgyűlést végül egy tévéstúdió helyettesítette, ahol a rendezvény előadóin kívül a stáb volt jelen. A fő témák a járvány okozta problémák és annak kezelése, a járvány helyzetből való kilábalás utáni gazdasági újraindulás.

Igen neves előadóink voltak

emelte ki Pleschinger Gyula. Matolcsy György, jegybankelnök, Varga Mihály, Pénzügyminiszer, Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgatója, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,  Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is előadott. 

A szekcióüléseket már előre felvették és az online vándorgyűlés napján elérhetővé tették.

Az online megjelenés annyira népszerű volt, olyan komoly nézettséget hozott, hogy jövőre mindenképpen továbbra is élni fogunk ezzel a lehetőséggel

jelentette ki az MKT elnöke a podcastban. 

Az idei online közgazdász vándorgyűlés sikerét mutatja, hogy nagyságrendileg tízezren néztek bele, hallgatták meg az előadásokat. 

Idén is készült záródokumentum, amely a korábbi évekhez hasonlóan az elhangzott előadásokból, kerekasztalokból az értékes gondolatokat kigyűjtve, rendszerezve ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében. 

Pleschinger Gyula kiemelte ezek közül a hazai gyártást, az önellátóvá válás támogatását.

Majd hozzátette: valtozatlanul úgy gondoljuk, hogy dicséretes a kormánynak az a törekvése, hogy megszűnő munkahelyek helyett új munkahelyeket teremtsen.

Ezzel együtt azt látjuk, hogy nyilván nehezebb és időigényesebb egy új munkahelyet megteremteni mint egy régit megtartani. Vagyis változatlanul úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne megfontolni azt, hogy az álláskeresési támogatás idejét három hónapról hat vagy akár kilenc hónapra meg lehessen hosszabítani.

Mindezt azért, hogy át legyen hidalva az a munkahely megszűnés és az új munkahely teremtések közötti időbeli lyuk. A közgazdászok úgy vélik, az emberek jelentős részének nincs három-hat hónapnál több tartaléka. 

Szintén a közgazászok véleménye, hogy erősíteni kellene a versenyképességet. Látszik, hogy vannak erre vonatkozóan törekvések, de tovább kell erősíteni, mert ez segíti legjobban a felzárkózást. 

Bár a pandémia sokakat nehéz helyzetbe hozott, de mint Pleschinger fogalmazott: a munkaerőpiac tekintetében nincsenek komoly problémáink. Ennek persze az oktatásban is tükröződnie kell.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről az elnök a podcastban elmondta: magyar gazdaság nem a legjobb éveit éli, a pandémia nagyon komoly negatív hatást gyakorolt, ahogy minden más államra is. Amit a kormány lehetőségei megengedtek, azt igyekeztek jól kihasználni. Ezzel együtt

a visszaesés valószínűleg 5-6 százalék lesz.

A munkanélküliség a harmadik negyedévben egészen jól alakult a tavalyi 3,9 százalékhoz képest idén 4,5-5 százalék volt, ami nem katasztrófális. De a második hullám újabb káros hatással fog járni.

5-6 százalék közé is felmehet átmenetileg a munkanélküliség.

A kormány erőfeszítései miatt a költségvetési hiány nőni fog. Varga Mihály már jelezte, hogy 8-9 százalékos költségvetési hiány várható. Az államadósság tekintetében is sikerül visszatérni a 2010-es állapot környékére, a 70 százalék felső részében várható idén az álllamadósság és a GDP arány tekintetében. 

A jó hír viszont az, hogy a pandémia egy sokkal stabilabb, sokkal erősebb állapotban lévő gazdaságot ért el 2020 idején mint a 2010-es válság idején. 

Volt egy nagyon jó 10 évünk, és különösen az utolsó hárommal lehetünk különösen elégedettek. Ekkor sikerült egy elég masszív alapzatot teremteni a gazdaságnak. Pleschinger Gyula ezért optimista atekintetben, hogy ha a pandémia elmúlik,

a kilábalás sokkal gyorsabb lesz mint volt a 2010-es korábbi válságnál

Ez persze nem azt jelenti, hogy egyes ágazatok ne úsznák meg a nagyon komoly áldozatokat. A turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar nehéz időszakon megy keresztül. Számukra a kilábalás is sokkal nehezebb lesz. Valószínűleg bizonyos struktúraváltásra is sor kerül majd, a válság újrarendezi a piacot. Érdemes lesz a belső piacokra, a keresletre koncentrálni, s a hazai beszerzések is előnybe kerülhetnek. Ami nem azt jelenti, hogy a globalizációnak vége, de ahol lehet támogatni kell a hazait - tette hozzá az elnök.

A közgazdászok most úgy látják, hogy W alakú válság várható, hisz egy második hullámos visszaesés is várható. A vakcina sokat segíthet a gazdaságon is. Pleschinger Gyula várakozásai szerint a jövő év második felétől elkezd helyreállni a gazdaság mindenhol, és 2022 második felére el tudjuk érni a 2019-es szintet.

Videók ajánlása vagy bármi