Pleschinger Gyula: Jóval kisebb most a kamatteher, és ez számít az adósságbesorolásnál

A tavaly átmeneteileg megemelkedett államadósság-arány sokkal kisebb mértékben fogja vissza a kilábalást, mint 12 évvel ezelőtt. Ez annak köszönhető, hogy sokkal kisebb a magyar állam kamatterhe, mint 2010-ben, kisebb a külföldi kitettség, ami nagyon lényeges szempont például az államadósság hitelminősítői elbírálásakor - mondta el a Növekedés.hu-nak Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja.

A koronavírus-válság megakasztotta az egész világ, így hazánk növekedését is. Pedig a tavalyi év elejére már rég magunk mögött hagytuk a 2008-2009-es válság súlyos utóhatásait.

Így a válság kitörése előtt a 2010-es 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 65 százalékra csökkent, amelyen belül a devizaadósság aránya 20 százalék alá került,

a költségvetési hiány egy százalékra tervezték, a munkanélküliség pedig 3,4 százalékos volt, miközben növekedés 2-3 százalékponttal az uniós átlag fölött volt - fogalmazott.

Miután a járvány hatásainak enyhítésére, a gazdaság működőképességének lehetőség szerinti megőrzésére jelentős összegeket kellett a költségvetésnek költeni, az államadósság az év végére szinte pontosan ugyanarra a szintre emelkedett, mint ahol 12 évvel ezelőtt volt. Első pillantásra ezért úgy tűnhet, ezzel egy egész évtized eredményei nullázódtak le. Erről azonban szó sincs, hiszen nemcsak nálunk, de minden uniós országban jelentősen elszaladt a költségvetési hiány, így

a 9 százalékos magyar adat éppen az uniós átlagnak felel meg.

A GDP arányos államadósság pedig 16 százalékponttal emelkedett, amely fél úton van a fejlett országok 20 és feltörekvők 10 százalékos adata között. 

És igaz ugyan, hogy az eladósodottság mértéke ismét magas, azonban ennek finanszírozása több okból is sokkal kisebb terhet jelent a költségvetés számára, mint 2010-ben. Akkor ugyanis az adósság kamatterhe a GDP 4,1 százalékát tette ki.

Ezzel szemben 2019-ben a 65 százalékos államadósság kamatterhe a GDP  2,1 százalékának felelt meg, a tavalyi év végén mért 81-82 százalékos adósságteher éves kamatvonzata pedig alig valamivel jelent nagyobb terhet, mintegy a bruttó hazai termék 2,3 százaléka.

Ráadásul ez utóbbi a következő években a növekvő GDP és a lejáró adósság lacsonyabb kamatokon történő megújíthatósága miatt várhatóan csökkenni fog.

Pleschinger Gyula kiemelte, hogy mindez egyben azt is jelenti, hogy bár nominálisan magas az eladósodottság mértéke, mégsem jelent akkor korlátott a fiskális politika számára, mint 12 évvel ezelőtt. Tovább javítja ennek esélyét, hogy az alacsony kamatkörnyezet jó eséllyel még éveken keresztül velünk marad, így az adósság megújítása is minden bizonnyal alacsony kamatokkal történhet majd.

Tovább erősíti a gyors újraindítás esélyét, hogy hazánk a többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan a helyreállítási alap 750 milliárd eurós összegének kedvezményezettjei közé tartozik majd.

Előzetes számítások szerint ez hét év alatt 50 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást jelent.És, bár nagyon fontos az államadósság fokozatos és folyamatos csökkentése, azt csak addig szabad erőltetni, amíg vissza nem fogja a kilábalást.
Ahhoz, hogy a várható kilábalás hosszú távon is előnyös helyzetbe hozza Magyarországot, kiemelten kell figyelni arra, hogy a gazdaság újjáépítése már a megváltozott nemzetközi trendekhez igazodjon.

Azaz a zöld és digitális fejlesztéseket kell előtérbe helyezni – ez egyébként a helyreállítási alap támogatásainál is előírás –, illetve kiemelten szem előtt kell tartani a versenyképesség növelését, mert egyébként nincs esélyünk a nemzetközi versenytársakkal szemben - tette hozzá.