Prigozsin lázadásával „mindent vagy semmit” játszik, esélyei csekélyek

A katonai rendészek lőrésekkel ellátott könnyű páncélozott szállítókocsijai, némelyik tetején géppuskával, állnak a moszkvai közlekedési csomópontokon.

Szemtanúk szerint

a hadsereg nehéz-vasai, a T-80-as, T-90-es harckocsik a Kreml körül vontak gyűrűt.

A Kutuzovszkij sugárúton, a mindenkori oroszországi/szovjetunióbeli elnökök, pártfőtitkárok gyakran használt útvonalán katonai járműoszlopok haladását fotózták le péntek éjjel.

Más egységeik a Moszkvát a Don menti Rosztovval, a wágnerista lázadók főhadiszállásával (egyben az OF déli katonai körzete parancsnokságával) összekötő M4-es főút egy 300 kilométeres szakaszán készülnek fel.

A Wagner zsoldoscsapat erői Rosztovban körülzárták az oroszországi hadsereg déli katonai körzetének parancsnokságát, de eddig nem érkezett hír az épületet védőkkel való fegyveres összecsapásról. Prigozsin egyebek mellett azzal fenyegetőzött, hogy 25 ezer harcosát küldi Oroszország fővárosa ellen. 

De van-e ehhez elég ereje? Aligha.

A wágneristák, mint afféle zsoldoshadsereg

elsősorban a városi közelharcra vannak felkészülve, kiképezve.

Nincs elegendő nehézfegyverzetük, nehéztüzérségük, páncélos erejük, legfőképpen nincs légi erejük.

Annak ellenére, hogy korábban Prigozsin nyilvános kunyerálására-zsarolására az oroszországi fegyveres erők készleteiből pótlólagosan nehéztüzérségi lőszerekkel látták el őket, aligha jelentenek komolyabb kihívást katonailag a sok százezer katonából álló oroszországi fegyveres erőknek (hacsak nem állnak át Prigozsin oldalára számottevő erejű kormánycsapatok, amire ez idő szerint kevés esély látszik).

A kormánycsapatok nyilvánvalóan azért zárták le a fővárostól mintegy négyszáz kilométerre az M4-es főút több mint háromszáz kilométeres szakaszát, hogy ott – a lakott területektől viszonylag távol –

szükség esetén nehézfegyverzettel, légierővel, helikopterekkel, taktikai, s ha kell stratégiai nehézbombázókkal pusztítsák el az egyelőre csak fenyegetésképpen jelentkező 25 ezres, egészében véve könnyű fegyverzetű menetoszlopot.

Azaz biztosan bekövetkezne Kijev 2.0,  - a tavaly februári ukrán főváros elfoglalására indított gigantikus oroszországi hadoszlop sorsához hasonló, tragikus végű fordulat, a Vágner-csoport fő erőinek katonai szétverése.

Egyelőre azonban még csak mindkét oldal a fenyegetés-szakaszban van, közvetlen katonai összecsapásról a lázadók és az oroszországi kormányerők között nem érkezett eddig (június 24-én a déli órákig) hír.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat (június 24.) délelőtt tízperces tv-beszédben szólította fel a hazaárulónak bélyegzett Prigozsint, adja meg magát és Oroszország hátába fúródó késként jellemezte a lázadást.

Oroszország élet-halál harcban áll Ukrajnával, s a mögötte álló Nyugattal, ebben a helyzetben tőrdöfésként értek bennünket a történtek

– mondta Putyin. 

Nyilvánvalóan összefügg a kemény hangú Putyin-beszéddel, hogy kevéssé utána tették közzé, hogy Ramzan Kadirov, az Oroszországi Föderáció részeként működő Csecsen Köztársaság elnöke nyilvánosan letette a voksot az első számú oroszországi vezető mellett.

És Kadirov nyomatékul utalt rá, hogy a Vágner zsoldossereg lázadói ellen bevetik a helyi Roszgvargyija kötelékébe tartozó csecsen különleges erőket, az Apti Alautdinov vezette Ahmat különítményt.

Míg a Vágner-zsoldosok elutasították a moszkvai védelmi minisztériummal való együttműködés szerződéses megerősítését, addig az Ahmat elfogadta az ajánlatot. (Nem tudjuk pontosan, hogy hol vannak most az Ahmat erői, de egy részük gyaníthatóan a Bahmut régióban állomásozik.

Onnan Rosztov még egy katonai járműoszloppal is legfeljebb egynapi járóföldre van, azaz az ahmatisták már ott lehetnek a délnyugat-oroszországi város mellett.

Hogy Putyinnak nem érdeke egy kvázi mini-polgárháború, és szeretné a lázadást minél kisebb áldozatokkal, minél csekélyebb köz- és nemzetközi figyelem mellett leverni, azt jelzi, hogy két magas rangú oroszországi katonai vezetőt is arra ösztönzött, szóljanak a lázadókhoz.

”Átvernek benneteket” – mondta rövid, alig több mint kétperces video-üzenetében a pártütőknek Szergej Szurovikin tábornok,

akit csak „a szíriai mészárosként” emlegetnek, s aki az Ukrajna elleni hadműveletek helyettes vezetője. Öt érvelő tézise, amivel a Vágner-zsoldosokhoz fordult, a következő volt:

1. Átveréssel vontak be benneteket a Prigozsin-féle bűnös kalandba,
2. Sokan közületek már belátták tévedésüket, kiszálltak a lázadók soraiból és visszatértek állomáshelyükre (ami vagy igaz, vagy nem),
3. Az oroszországi kormánycsapatoknál már felkészültek a lázadást elhagyó Vágneristák fogadására, támogatására,
4. Kérünk benneteket, hallgassatok a józan eszetekre, vegyétek fel a kapcsolatot a kormányerőkkel, az OF védelmi minisztériuma, vagy a rendfenntartó erők (a rendőrség, a Nemzeti Gárda – a Roszgvargyija) képviselőivel,
5. Ha így tesztek, garantáljuk biztonságotokat.

Hasonló érvekkel operált kétperces video üzenetében a moszkvai védelmi minisztériumhoz tartozó katonai hírszerzés a GRU parancsnok-helyettese, Vlagyimir Alekszejev vezérőrnagy.

Szombat reggel Junusz-bek Jevdokurov tábornok, védelmi miniszter-helyettes tárgyalt – a képek szerint feltehetően Rosztov belvárosában, egy csendes kis parkban – a fenyegetően, agresszívan fellépő Prigozsinnal.

Aki meglehetősen durván beszélt az oroszországi haderőt képviselő miniszter-helyettessel.

Junusz-bek Jevdokurov viszont halk rábeszélő stílusban próbált egyezkedni.

Látható volt, Prigozsin „va banque”-ra játszott, mindent vagy semmit. Felmérte, ha elbukik a lázadás, rá legjobb esetben húsz évnyi börtön, kevésbé szerencsés esetben a moszkvai Ljubjanka földalatti börtöncellájában tarkólövés, vagy egy magas épület sokadik emeletéről a kizuhanás vár.

Nem világos, mire számít Prigozsin, azon kívül, hogy a hadsereg egy részét igyekszik maga mellé állítani

és ultimátumszerűen azt követeli, adják ki neki Szergej Sojgut, az oroszországi védelmi minisztert és Valeríj Geraszimov vezérkari főnököt.

Oroszország belső helyzete ma nem alkalmas egy, az elnök elleni széles tömegmozgalmon alapuló puccsra, felkelésre.

Putyin népszerűsége a lakosság körében egészében véve töretlen.

A közvélemény-kutatással foglalkozó, a hatóságok által „külföldi ügynöknek” (inoagent) titulált Levada Központ mérései szerint 2023 tavaszán a megkérdezettek több mint négyötöde pozitívan ítélte meg Vlagyimir Putyin tevékenységét. 

Az oroszországi belső ellenzék megosztott és feltűnően hallgat.

Nyilván tudja, mekkora csapdába sétálhat bele, milyen aduászt adna ezzel az ellenzéket minden eszközzel gyengíteni igyekvő Vlagyimir Putyin kezébe, ha a Prigozsin-lázadás elbukik.

Az oroszországi elnök Prigozsinnal együtt bekasztniztathatná a vele egyetértő ellenzéki vezetőket is.

És Jevgenyij Prigozsin, akit a Vlagyimir Putyin iránt korábban tanúsított szolgai viselkedése, a Kreml-fogadásokon az étel-italbiztosítási tisztsége miatt „Zsenyának, Putyin szakácsának” tituláltak, minden, csak nem egy olyan név, amely mögé felsorakozna az oroszországi ellenzék zöme.