Pusztító valutaválsággal küzd Afrika legnagyobb gazdasága

Elemzések2024. feb. 22.F. P.

Míg tavaly Törökországot és Argentínát sújtotta hatalmas infláció zuhanó hazai valutaárfolyam mellett, most ez egy olyan országban zajlik, amely jelentős olaj-, és gázexportőr. A problémák egy része meglepően egyszerűen kezelhető lenne.

Afrika legnagyobb gazdasága, Nigéria, a kontinens legnépesebb országa is egyben, 230 millió lakossal. A népességnövekedés ijesztő ütemű, és egyelőre nem látszik, mikor fog lassulni, ráadásul az ország területe nem túl nagy ekkora népességhez: pontosan Magyarorszég tízszerese. Nem kizárt, hogy akár 500 millióan is lesznek, mire megáll a népességnövekedés, és így India és Kína mögött a harmadik legnépesebb lehet az azoknál sokkal kisebb területű ország.

A kincs, amit ki lehetne aknázni

Ha minden jól működne, az ország gazdaságilag menedzselhetné a nagy népességnövekedést, mivel

Afrika legnagyobb olaj-, és gáztartalékaival rendelkezik a Niger folyó deltájánál.

Ha ezt optimálisan kitermelné (pláne, hogy most már a gázt LNG formában korlátlanul el tudja adni, például Európába), akkor, ha jólétet nem is, de egy stabil gazdasági helyzetet lehetne teremeteni, az infrastruktúra és más gazdasági ágak fejlesztésével.

A probléma azonban az, hogy noha az olaj kitermelését a nagy olajmultik végzik, akik igazán értenek ehhez (Shell, Total, ExxonMobil), a jelenlegi vezetékeket, amelyek az olajat a kikötőkbe és a finomítókba szállítják, nem tudják biztonságban tartani, így toljavok csapolják őket, mégpedig olyan mértékben, ami a kitermelés jelentős hányadát érinti. Különös, hogy egy állam nem képes az ilyen jellegű infrastruktúrát megvédeni, bár most azt tervezik, hogy új, nehezebben megközelíthető és jobban védhető vezetékeket építenek.

Felborult egyensúly

Az ország képes lenne napi 2,5 millió hordó olaj kitermelésére de csak 1,6-ot sikerült tavaly elérni. Az állam devizabevételének 90 százaléka az olaj-, és gázexportból származik, a költségvetés bevételének pedig felét adja ez. Az elmúlt években azonban nagyon felborult az egyensúly, az import meghaladta az exportbevételt, mivel a lakosság ellátásában óriási az import aránya.

Az elmúlt években nagyon felborult az egyensúly, ami érthető módon a 2020 olajár-összeomlással kezddődött a járvány első szakaszában. Mivel az olaj kitermelése 25 és 40 dollár közti költséggel zajlik, az erre a szintre eső ár kiszárította a bevételeket. Az ár csak 2021 végére került újra a korábban megszokott magas szintre, sőt, az Ukrajna elleni orosz támadás idején jóval 100 dollár fölé is emelkedett, de addigra Nigéria eladósodott, valutatartalékai lecsökkentek, ezért valuta-, és imporkorlátozásokat vezettek be többféle árfolyammal.

Új elnök, új gazdaságpolitika

Ennek során a dollár iránti kereslet a feketepiacon a magasba hajtotta az árfolyamot, cégül a tavaly májusban megválasztott Bola Tinubu elnök úgy döntött, hogy visszatér a piaci viszonyokhoz: egyesítette a valutaárfolyamokat, majd szabadjára engedte a nemzeti valuta, a naira kereskedését. Nyilvánvaló volt, hogy komoly leértékelődés következik, hisz az importigény jóval meghaladta az exportbevételt.

Ez meg is történt: a valutaárfolyam 70 százalékkal gyengült azóta, ami az inflációt mostanra 30 százalékra növelte. Ez megint csak törvényszerű, hisz az egyensúlynak valahogy be kell állnia, de ez csak akkor segít, ha az egyensúly lehetővé teszi a gazdaság növekedésének megindulását. Ezt nehezíti, hogy az ország el van adósodva, magas a munkanélküliség, áramkimaradások vannak, ráadásul a közbiztonságot sem tudja az állam fenntartani egyes vidéki területeken.

Nagy tervek és lehetőségek

A CNBC szerint a jegybank több lépésben emelni fogja az alapkamatot, hogy fékezze az inflációt és a valuta gyengülését, ez azonban önmagában nem elég, mivel a gazdaság rendkívül egyoldalú: lényegében az olaj-, és gázexport jelenti a gazdaság javát. Ezt ugyan könnyen fel lehetne futtatni, de ahhoz biztosítani kell az infrastruktúra védelmét. Elvileg az olajexport könnyedén megnövelhető 50 százalékkal, és ezt is tervezi a kormány, egyúttal az olajkitermelési költséget is megpróbálják 20 dollárra csökkenteni.

A gázexport ugyancsak visszaesett az elmúlt években, így most

Nigéria a világ cseppfolyósított (LNG) exportjának 4 százalékát adja.

Az éves kitermelés ugyanakkor 57 milliárd köbméterre növelhető, és még mindig igazán jó áron lehet eladni az LNG-t, hisz a mostani, már alacsonynak számító európai ár még mindig nagy profitot biztosít a kitermelők számára.

Ami hiányzik: a biztonság és kiszámíthatóság

Az ország adottságai, a viszonylag stabil olajár és az orosz gáz európai kiesése nagy lehetőséget jelentene a gazdaság rendbetételére, de ehhez a kormánynak biztosítania kellene a stabilitást, a törvényességet, biztonságot. A gazdaság más szegmenseit és fejlődésnek lehetne indítani, ehhez azonban megint csak kiszámítható, biztonságos környezet kell: egy olajországban nem lenne hiány működőtőke-befektetőkben.