Nincs kecmec: ragaszkodik a kormány a vagyonadó bevezetéséhez!
ElemzésekÚgy tűnik, ragaszkodik a kormány a vagyonadó bevezetéséhez. Mindezt Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter is megerősítette. Közben a Pénzügyminisztérium hivatalosan is közzétette a részletes normaszöveget.
A jogalkotási folyamat legfrissebb állása szerint a hivatalos társadalmi véleményezési határidő lezárult, jelenleg pedig a beérkezett szakmai kritikák alapján a tervezet véglegesítése, illetve a parlamenti benyújtás előkészítése zajlik.
A hivatalos kormányzati csomag és a közzétett törvénytervezet legfontosabb sarokpontjai:
Az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrészre 1 százalék, míg a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalék az adókulcs. A tartozásokkal csökkentett teljes nettó magánvagyon (ingatlanok, készpénz, értékpapírok, céges részesedések) adóköteles. A lakóingatlanokra nincs külön mentesség, a házastársak pedig külön adóalanynak számítanak (saját 1-1 milliárdos kerettel). A hatásvizsgálat szerint nagyjából 15 ezer magánszemélyt és mintegy 2000 bizalmi vagyonkezelőt/magánalapítványt érint az új közteher. A tervek szerint a jogszabály 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyoni állapot határozza meg. Az egyszeri önbevallás és az adó megfizetésének határideje 2027. augusztus 31.
A tervezet jelenlegi formája ellen eddig közel 50 különböző szakmai, gazdasági és civil szervezet emelt szót vagy nyújtott be hivatalos kritikát a társadalmi egyeztetés során. A szervezetek többsége nem magát a közteherelvet vagy a vagyonosabbak nagyobb szerepvállalását utasítja el, hanem a jogszabálytervezet konkrét részleteit, az elhamarkodott bevezetést és a hazai kkv-kra mért negatív hatásokat bírálja
Többek között szót emelt a fizetési kötelezettség ellen:
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
- Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
- Joint Venture Szövetség (JVSZ)
- További ágazati szövetségek.
Ugyanakkor Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint az intézkedés az „igazságos teherviselést” és a társadalmi felelősségvállalást szolgálja, mivel a nagyobb vagyon nagyobb felelősséggel is jár.
A miniszter leszögezte, hogy nem lehet majd elrejteni a vagyont azzal, hogy a családtagok nevére íratják. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön online kalkulátorokkal segíti majd az adóalap megállapítását. Szigorítják a bizalmi vagyonkezelés szabályait is, hogy a nagyvállalatok és magánszemélyek ne használhassák azokat kibúvóként. A kormány a társadalmi felelősségvállalás eszközeként tekint az adóra, ezért az érintettek a vagyonadó 5 százalékát közvetlenül közcélokra ajánlhatják fel.
A vagyonadó a milliárdos magánvagyont terheli, nem a cégeket.A pénzügyminiszter szerint ez ösztönzőleg hat majd a gazdaságra, mert a produktív beruházások felé tereli a tőkét. A kormány várakozásai szerint az új adónem éves szinten 200 milliárd forintos bevételt hoz majd a költségvetésnek.
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés részleteinek bemutatásakor elmondta, hogy a vagyonadóból a kormány óvatos kalkulációja szerint mintegy 200 milliárd forint bevételre számít, de reményei szerint ennél több is befolyhat. A miniszterelnök szerint a cél a vagyoni különbségek csökkentése és a társadalmi igazságosság erősítése.
A hatástanulmányok alapján 800 milliárd forintos plusz bevételt vár a kormány a 2027. január elsején bevezetendő vagyonadóból. Ki kell azonban jelenteni, hogy a Pénzügyminisztérium összességében négy évre vár 800 milliárd forintot, vagyis ez nem az éves hatás, hanem a következő évek "eredője". Azaz az úgynevezett vizsgált időszak négy esztendőre vonatkozik. Legalábbis ez derül ki a kormány oldalán megjelent hatásvizsgálati lapról. A dokumentum szerint a Pénzügyminisztérium készítette el a hatásvizsgálatot. A végrehajtás feltételei között szerepel a NAV ingatlanértékelési modelljének kiépítése, a bevallási nyomtatványok elkészítése is.
Eközben a kormány megvizsgálta a vagyonadó versenyképességre gyakorolt hatásait, és arra jutott, hogy az új adó bevezetése miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások. versenyképessége érdemben nem változik.