Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Raiffeisen: 4 százalékponttal szoríthatták le az inflációt az árstop intézkedések márciusban

Elemzések2022. ápr. 7.HP

Akár 1,5 százalékos költségvetési kiigazításra is szükség lehet, hogy tartani lehessen az idei hiánycélt. A magyar gazdaság az idén 2,5 százalékkal növekedhet. Az árstop intézkedések 4 százalékponttal mérsékelhették az inflációt márciusban. Ha viszont eltörlik az üzemanyagárstop intézkedést, akkor 12-14 százalék közötti infláció is következhet a nyári hónapokban. Az euró/forint árfolyam visszasüllyedhet 365-ig, amennyiben nem súlyosbodik a háború. A jogállamisági vita egyre kevésbé befolyásolhatja a forint árfolyamát. Várhatóan az olajárak sem lesznek tartósan ilyen magas szinteken. A Raiffeisen Bank elemzői tartottak sajtótájékoztatót.

Az amerikai jegybank kénytelen drasztikus kamatemelési ciklusba kezdeni a rendkívül magas infláció miatt. A szigorúbb pénzpolitika visszafogja a gazdasági növekedést.

A tavalyi évben több évtized óta nem látott gazdasági bővülés bontakozott ki az USA-ban, azonban idén jelentős lassulás jön.

Sőt, az amerikai hozamgörbe inverzé vált. Ez azt jelenti, hogy a 2 éves hozamok a 10 éves hozamok felé emelkedtek. A jelenséget a múltban az esetek döntő többségében egy-másfél éves csúszással recesszió követette. A kilátások tehát kedvezőtlenek a tengerentúlon is.

Olajár

Az infláció jelentős része az extrém mértékű energiaáremelkedésre vezethető vissza. A koronavírus után újraéledő világgazdaság következtében jelentősen és gyorsan felpörgött a kőolaj iránti kereslet, amivel a kínálati oldal nem tudott lépést tartani. Ezt a helyzetet fokozta az orosz-ukrán háború – mutattak rá a Raiffeisen Bank elemzői.

Tartósan ugyanakkor nem maradhat ilyen magasan az olajár.

Komoly nemzetközi összefogás indult. Az OECS országok 60 millió hordót kívánnak a piacra dobni, illetve az USA is felszabadítja a stratégiai olajtartalékait.

A várható gazdasági lassulás azonban rövidtávon nem oldja fel a kereslet-kínálati egyensúlytalanságokat az olajpiacon. Az óriási volatilitás és hektikusság a piacokon még jó ideig velünk fog maradni.

Eurózóna

Az eurózónában minden gazdasági terület teljesítménye romlott. Az infláció általános negatív hatást fejt ki. A megugró energiaárak a feldolgozóiparban komolyabb termelékenységi nehézségekhez vezetnek.

A márciusi 7,5 százalék körüli inflációt az eurózónában döntően az energiaárak elszabadulása okozta. A magasabb energiaárak ráadásul kezdenek egyre jobban átszivárogni a szolgáltatói és élelmiszerárakba.

Az energia komponens nélkül is 3,4 százalék az infláció az eurózónában. Ez az érték több mint a másfélszerese az EKB inflációs céljának.

10 százalékról 20 százalékra nőtt az esélye a piacok szerint, hogy az eurózóna az idei első félévben technikai recesszióba süllyed.

Ezt követően egyértelműen mérséklődni fog a növekedési pálya. Lényegében hétről hétre csökkentik az elemzők a növekedési előrejelzéseiket.

A lakossági fogyasztás is gyengül. A fogyasztás reálértelemben vett bővülése megakadt.

Több éves mélypontra estek továbbá a beruházási hajlandóságot mérő mutatók. Egyre nagyobb a bizonytalanság. A logisztikai nehézségek sokasodnak. Jelentős kedvező fordulat a második negyedévben még nem várható – mondták el a Raiffeisen Bank elemzői.

A külkereskedelem sem támogatja a növekedést. A magas energiaárak miatt hosszú idő után deficites lesz az EU külkereskedelmi mérlege.

Európai Központi Bank

A piac szerint öt-hat 0,1 százalékpontos kamatemelést hajthat végre az Európai Központi Bank (EKB).

Emellett a korábbi eszközvásárlási programokat kivezeti az EKB. A kötvényvásárlások megszüntetése szerencsére nem érintette súlyosan az állampapírpiacot, így ezt a mankót el tudja venni a jegybank.

Magyarország

A globális értékláncok töredezettsége csak lassan fog oldódni. A nemrég bejelentett kínai lezárások, járványügyi intézkedések szintén a logisztikai problémák elhúzódását jelzik.

Magyarország 3,4 százalékos exportkitettséggel rendelkezik Oroszország és Ukrajna irányába. Ez az arány magasnak számít a régióban és az eurózónában. A többi visegrádi ország exportkitettsége például átlagosan 2,3 százalék.

Import oldalon, a nyersanyagok és energia terén lényegesen nagyobb a függőségünk.

Az energiaárak és nyersanyagárak többszörösükre emelkedtek egy év leforgása alatt. Egyre többet kell fizetni az energiaimportért. Emiatt a magyar cserearányok újra jelentősen romlanak.

A külkereskedelmi mérlegünk egyenlegében hiány keletkezik az idén. Ezzel párhuzamosan 4-5 százalékos lehet a folyó fizetési mérleg hiánya.

Árstop intézkedések

Márciusban 4 százalékponttal szoríthatták le az inflációt az árstop intézkedések a Raiffeisen Bank becslései alapján.

Az árstop lépések a legutóbbi kormányzati jelzések szerint akár hosszabb ideig is velünk maradhatnak. Egy ilyen forgatókönyv kedvezően befolyásolná az inflációs képet.

Ha viszont eltörlik az üzemanyagárstop intézkedést, akkor 12-14 százalék közötti infláció is következhet a nyári hónapokban.

Rögzített rezsidíjak, költségvetés, GDP

Nagyjából ezermilliárd forintos többlet kiadással járna a költségvetésnek, ha a jelenlegi piaci árak mellett jutnánk földgázhoz. Ehhez jöhet még hozzá az MNB várható vesztesége.

Ahhoz tehát, hogy tartani lehessen a 4,9 százalékos idei hiánycélt, jó eséllyel 1-1,5 százalékpontos kiigazításra lesz szükség az államháztartásban.

A növekvő kiadási oldal mellett a gazdasági növekedésünk is lassabb lehet.

A hazai gazdasági növekedés a korábban gondolt 4,5 százalék helyett 2,5 százalék körül alakulhat. Jövőre várhatóan nem lesz recesszió, 2 százalék körüli lehet 2023-ban a GDP bővülési ütemünk.

A hiánylefaragó intézkedések minden bizonnyal hűteni fogják a növekedést. Emiatt is elemi érdeke a magyar kormánynak, hogy az uniós pénzekhez hozzáférjen. A Raiffeisen Bank elemzői szerint a világgazdaság nem fog súlyos válságba belefutni.

Forint

Ha nem eszkalálódik az orosz-ukrán háború, akkor az év végéig fokozatosan visszasüllyedhet 365 irányába az euró/forint árfolyam – vélik a Raiffeisen Bank elemzői.

Új kockázati tényezőként ugyanakkor megjelent a jogállamisági vita Brüsszel és Budapest között. A fejlemények negatívan hatottak a forintárfolyamra. Előretekintve azonban a hazai fizetőeszközre egyre kisebb hatással lehet a procedúra.