Konjunktúrajelentés: habár lefelé módosították a várakozásokat, így is 4 százalékkal nőhet idén a GDP
ElemzésekMagas infláció sújtja az egész világot, így Magyarországot is. A közép-európai régióban akár a 9-10 százalékot is elérheti az infláció. Épphogy elkezdett a pandémia okozta sokkból kilábalni a világgazdaság, az orosz-ukrán konfliktus máris visszarántotta a növekedés ütemét. Szerte a világban lefelé módosították a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzéseket - tudtuk meg a Kopint-Tárki konjunktúrajelentésének bemutatóján. A magyar GDP várható növekedését is csökkentették 1 százalékkal, de a magyar GDP bővülési üteme még így is meghaladhatja az eurozóna átlagát.
Világjárvány után háború
A világgazdaság épphogy elkezdett kilábalni a koronavírus okozta gazdasági sokkból, újabb probléma ütötte fel a fejét. Az Ukrajnában kirobbant háború előtt még volt rá remény, hogy a világjárvány után a világ nagyrészén normalizálódik a helyzet, de az orosz-ukrán konfliktus meghiúsította a pozitív kilátásokat – hangzott el a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. által készített legfrissebb konjunktúrajelentést ismertető online sajtóeseményen.
A világgazdaságot az egyre erősödő infláció jellemzi, emiatt a jegybankok a világ egyre több országában szigorítanak a monetáris politikájukon, a globális kereskedelem lelassult és újra éledtek az ellátási láncokban a fennakadások.
A hangulatindikátorok, amelyek az év elején még felfelé mutattak mostanra mind negatív irányba fordultak az orosz – ukrán harcok kipattanása nyomán.
Egyes termékekből jelentős a kitettsége Európának
Habár Ukrajna és Oroszország világgazdasági súlya relatíve kicsi, vannak termékek, nyersanyagok, energiahordozók, amiknek ők a fő szállítói, aminek hatására a konfliktus az egész világgazdaságra, de főképp az európai gazdaságra negatív hatással van – tudtuk meg.
Forrás: Kopint-Tárki
A szakértők véleménye szerint ezek a folyamatok visszafoghatják a globális növekedést.
Csökkennek a reálbérek
Jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma világszerte az elszálló infláció, ami fokozatosan megjelenik a fogyasztói árakban is. Ezáltal pedig a fizetések vásárlóereje is csökkenhet globálisan. Válaszlépésként a jegybankok egyre szigorítják a monetáris politikájukat, és kamatemeléseket hajtanak végre, ami viszont rontja a hitelfeltételeket, így átvitten lassítja a növekedést.
Az infláció a világkereskedelemben a keresletet is visszafogja, de ennek ellenhatásaként a pandémia kiújulásától való félelem és az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt megjelent egyfajta készletfelhalmozás is bizonyos ágazatokban.
Összességében ez utóbbi hatás tűnik az erősebbnek, mert ugyan a tavalyihoz képest kissé lassabban, de így is nőhet 6 százalékkal idén a világkereskedelem volumene az előrejelzések szerint.
Elszálló olajár
A háború az energiahordozók piacát is megtépázta. A KOPINT-TÁRKI jelentéséből kiderül, hogy a nyersolaj hordónkénti ára idén akár a 100 dollárt is elérheti. A gázpiacon az ellátási nehézségektől való félelem hatására még ennél is nagyobb a feszültség.
Forrás: Kopint-Tárki
Lassul a GDP növekedés üteme
Az idei növekedésre vonatkozó előre jelzéseket is lefelé módosították a szakértők – tudtuk meg. Az Egyesült Államokban 3, míg Japánban csupán 1 százalékos GDP növekedést jósolnak az idei évre. Az euróövezet kilátásai sem jobbak, így az elemzők az idei évre 2,9, míg a jövő évre 3,1 százalékos GDP bővülést prognosztizálnak. Az eurozónában az infláció is jelentős 5 százalék körüli lehet az idén, azonban a munkaerőpiaci folyamatok kedvezően alakulhatnak. A kínai gazdaság a fentebbieknél jóval gyorsabban nőhet, 5 és fél százalékos lehet a kínai GDP növekménye 2022-ben, ez azonban a tavalyi év 8 százalékot meghaladó bővüléséhez képest így is visszaesést jelent.
9-10 százalékos infláció
Az orosz-ukrán háború a közép-európai térséget sújtja a leginkább. Az úgynevezett EU 13 országokban, azaz a 2004 után csatlakozott 13 országban (Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) a konjunktúra jelentés még így is 3,3 százalékos -tehát az eurozónáét meghaladó- átlagos GDP növekedést jósol, viszont kifejezetten magas, akár 9-10 százalékos inflációval.
Forrás: Kopint-Tárki
Gyorsabban nőtt tavaly a magyar GDP a vártnál
A jelentésben a magyar gazdaságban várható folyamatokra is kitértek.
A tavalyi év a gazdasági növekedési számok tekintetében minden várakozást felül múlt – hangzott el. 2021. utolsó negyedévében már 7,1 százalékos volt a GDP növekedés üteme, ami már a pandémia okozta sokkból való kilábalás utáni gyors növekedésre is engedett következtetni.
Forrás: Kopint-Tárki
A gyors növekedési ütem mellett azonban óvatosságra intenek a külkereskedelmi termékforgalom mutatói, amik hosszú ideje negatívak. Ugyan több tényező is pozitív irányba mutat és a magyar áruexport is nőni kezdett tavaly év végén, de az idei évben a külkereskedelemre a KOPINT-TÁRKI elemzői szerint nem lehet biztos növekedési tényezőként számítani, az áru-külkereskedelem globális volatilitást lekövető ingadozásai miatt.
Csak 1 százalékkal mérsékelték az idei növekedési prognózist
Ugyan a szomszédban kirobbant háború kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra és emiatt csökkenhet a növekedés üteme, a konjunktúra jelentés készítői csupán egy százalékkal mérsékelték az idei növekedési prognózisukat, ami alapján 2022-ben így is 4 százalékos GDP növekedés várható hazánkban. Ennek oka, hogy a magyar GDP növekedés húzóereje eddig is a magánfogyasztás volt, ezt ráadásul a kormány jóléti intézkedései 1200 milliárd forinttal még meg is támogatták. Így a háztartások fogyasztása még az infláció reáljövedelem csökkentő hatásának ellenére is várhatóan nőni fog idén -tudtuk meg.
A konjunktúrajelentés a magánfogyasztás 5,2 százalékos bővülését jelzi előre. Emellett 4,4 százalékos import növekedést és a bruttó állóeszközfelhalmozás 4 százalékos bővülését prognosztizálják.
