Régóta óta nem látott mélyponton a H&M – Vége lehet a fast fashion korának

Elemzések2020. júl. 5.D.J.

A világ második legnagyobb divatlánca, a svéd H&M a májusban véget ért negyedévben 620 millió eurós mínuszba került. Több mint tíz év után ez volt az első negyedév, hogy a társaság nem tudott nyereséget felmutatni.

A laza járványügyi szabályozással Svédország hiába próbálta megvédeni a gazdaságát. A visszaesés mértéke náluk előreláthatóan hasonló lesz, mint a többi skandináv országban. A kis- és nagyvállalatok egyaránt bajban vannak. A világ második legnagyobb divatlánca, a svéd H&M a májusban véget ért negyedévben 620 millió eurós mínuszba került.

Több mint tíz év után ez volt az első negyedév, hogy a társaság nem tudott nyereséget felmutatni.

A kérdés most az, hogy az ágazatuk a fast fashion egyáltalán a járvány után újra magára tud-e találni? Ez a szektor eddig is sok kritikát kapott. Ugyanis az olyan cégek, mint a Zara, a Gap vagy a H&M attól lettek sikeresek, hogy látszatra prémium kategóriás, de viszonylag olcsó ruhákkal árasztották el a világ üzleteit. A portékáik nem igazán időtállóak. Vagy tönkremennek vagy hamar kimennek a divatból, emiatt viszont az ágazat rengeteg szemetet termel.

Részint hála a fast fashion-nek csak az USA-ban évente mintegy 15 millió tonna ruhát dobnak ki az emberek.

A termelés akkora léptékben zajlik, hogy a készletek egy részét végül, mivel nem tudják eladni, meg kell semmisíteni. Pár éve egy dán TV-s stáb, akik a H&M-nél több alkalmazottat is megszólítottak azt állították, hogy az egyik dán erőműben a cég évente 12 tonna ruhát éget el. De az ágazati vállalatok a beszállítóik miatt is kaptak már kritikát. Egy munkajogokkal foglalkozó amerikai szervezet a Global Labor Justice két éve számolt be arról, hogy a nagy multinacionális társaságok ázsiai partnereinél van, hogy fizikálisan bántalmazzák a dolgozókat. A H&M egyik beszállítójánál például azért vertek meg egy nőt, mert nem tudta teljesíteni az előírt kvótát. A nagyvállalatokra az se vet jó fényt, hogy miattuk a ruhaipar évente mintegy 850 millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe.

A legnagyobb fast fashion vállalatok

Cégnév Ország

Utolsó éves forgalom (mrd dollár)

Inditex (Zara) Spanyolország 31
H&M Svédország 24
Fast Retailing Japán 20
GAP USA 16
Forrás: Fast Retailing

A fast fashion cégek a jelek szerint igyekeznek reagálni a kritikákra. A H&M például bejelentette, hogy a működésük 2040-re teljesen zöld lesz. Vagyis a tervek szerint a működésük során csak és kizárólag megújuló energiát fognak használni. Ennyivel azért nem mindenki elégszik meg. Sokan a termelés ütemét is visszafognák. Az egyik ágazati szakértő Sofie Willmott szerint a járvány hatására az eddigi őrült tempó le fog lassulni. Ennek a H&M vagy a Zara lehet, hogy nem örülne viszont a luxus-divatmárkák nagyon is vágynak a tempóváltásra.

A Gucci kreatív vezetője Alessandro Michele például azt mondta, hogy nem szeretné ha a továbbiakban is bekorlátozná őket a „sebesség zsarnoksága”.

Az biztos, hogy a fast fashion ellen dolgozik, hogy napjainkban egyre népszerűbbek a használtruha kereskedéssel foglalkozó portálok, mint amilyen a Rebag is. Emellett ma már több cég is van, amelyik kifejezetten szembe megy a divatpiacot uraló rohanással. Az American Eagle Outfitters például a napokban indított el egy olyan új márkát Unsubscribed néven, amely évente mindössze két kollekcióval fog jelentkezni. Csak összehasonlításképp: volt olyan esztendő, amikor a Zara több mint 20 kollekcióval állt elő.

A fast fashion-t azonban korai lenne még temetni.

A H&M-nél jelezték, hogy a június jobban sikerült, mint ahogy számítottak rá. Míg a második negyedévben 50, addig a hatodik hónapban már csak 25 százalékos volt a visszaesés a korábbi évhez képest.