Repedezik a régi világ: Mit mond erről a 15 meghatározó elemző intézet?  

Az 1929-33-as válság a második világháborúhoz vezetett, a 70-es évek olajválságai pedig megtörték a kommunista rendszereket, kérdés, hogy a mostani válság vajon újabb bglobális konfliktusba torkollik-e.

"Repedezik a régi világ" címmel jelent meg Szepesi Balázs és Aranyi-Aszalós Vivien összeállítása Amerika, Afrika, Ázsia és Európa 15 vezető think tankjének a globális gazdasági és politikai rendszert érintő, legfrissebb elemzéseiről. 

Keresik a kutatók a jövőre nézve a pozitív kicsengést, de nem könnyű ezt megtalálni - mondta a Szepesi Balázs, szociológus, közgazdász a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közgazdasági Iskolájának vezetője szerint az átalakulás jelei, hogy:

• a világ eddigi politikai és gazdasági rendszere felbomlóban van
• a mesterséges intelligencia sok mindent átalakít
• újra megjelenik az erő és a fenyegetés, mint fogalom

Bizonyos értelemben klasszikus válság van.

Ennek a tematikáját támasztja alá:

• energia válság, infláció, kamatemelés, bizonytalanság, társadalmi feszültség
• az érték válság globális átalakulása
• a nemzetközi kereskedelem a politika alárendeltjeként működik
  • biztonságpolitikai célok mentén
  • hatalompolitikai célok mentén
• a „zöld” téma megjelenése
• a protekcionizmus eluralkodása

forrás: összkép.hu

A háború és a gazdaság megítélése

A háborúval kapcsolatban elhangzott: alapvető kérdés, a háború miért és miként alakítja át a világot. Ennek megválaszolása több szempontból is lehetséges:

• nem vagy alig alakítja át, csak túl közel van hozzánk, ezért érezzük súlyosnak
• Oroszország és Ukrajna fontos a világgazdaságban
• Oroszország világhatalmi tényező, és van atomfegyvere

A gazdasági kihívások közül kiemelendő:

• a Covid után jött a válság, a szétzilálódás akkor elkezdődött, a gazdaság globális szervezése háttérbe szorult, a regionalitás jött előtérbe
• a pénznyomtatás hatástalanná vált, 15 éve korlátlanul volt pénz, ez megszűnt

Az 1929-33-as válságból világháború lett, a 70–es évek olajválságaiból a kommunizmus összedőlése következett be, mert csak a kapitalizmus tudott válaszolni a válságra, a kommunizmus nem. Nagy kérdés, ki lesz képes alkalmazkodni az új világhoz.

Magyarország előtt álló kihívások

Magyarország mindenesetre több szempontból is veszélyben van:

• nyitott a gazdaság
• tőkeszegény az ország
• nagyon erős a beszállítói szerepe

Sass Magdolna, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének igazgatója a fórumon kiemelte: a pozitívum a jelenlegi helyzetben, hogy ez egyben hatalmas intellektuális kihívás is.

Mint mondta, nem tudjuk, hogy visszatérünk a régi üzletmenethez, de egyre jobban látszik, hogy ez nem lehetséges. Az új világ biztosan itt van, a választóvíz a 2008-as válság volt. Addig gyors volt a növekedés, majd gyakorlatilag stagnálás következett, amit csak rontott  a Covid, most pedig a háború.

Mit tanulhattunk a 2008-as válságból?

2008 után az USA-ban megindultak a viták, hogy valójában miről szólhat a válság:

• megindult egy deglobalizáció?
• a túlzott globalizáció csökkentése kell?
• minden megy a régiben, csak lelassul?

Egy dologban egyetértettek, hogy változás szükséges, de úgy gondolták, hogy a kapitalizmusnak van egy erős korrekciós képessége.

Az USA gazdaságával kapcsolatban a legbefolyásosabb közgazdászok legfontosabb gondolatai:

• A kapitalizmus és a demokrácia kapcsolata megszakadt. Kína szerepe fontos, mert ez egy új modell. Jelentős szerepe van a középosztálynak a változások megindulásában, mert az egyenlőtlenség növekedése szétfeszíti a régi kereteket.
• A megoldás az alulról építkezés lenne. A súlyosan ható jelenség pedig az, hogy a fehér, nem egyetemet végzett, férfiak élettartama lecsökkent, a kilátástalanságban sok a depressziós, és az öngyilkos.
• A technika fejlődése önmagában problémát okoz, az új innovációk a tőkét díjazzák a munka helyett, és így növelik az egyenlőtlenséget. A termelés, a munka, lokalizáció váltja fel a pénzügyet, a fogyasztást és a globalizációt.
• Kevés a piac szerepe, sok az állami beavatkozás

- A krízis a természetes, a rendes folyamat mindig krízishez vezet, mint ahogy a járvány is mindig jelen van, csak néha nem vesszük észre - mondta Bod Péter Ákos egyeteni tanár, a jegybank korábbi elnöke.

A válságokról szólva megjegyezte, hogy az Európai Unió eleinte gyengébben kezelte a 2008-as válságot, a görög helyzetet majd a Brexitet, de később már jobban teljesített, hatékonyan megoldotta például a koronavírus válságot.

Kiemelte, hogy a nem megoldott európai ügyek között szerepel a migráció, mert ebben a kérdésben ellentétes a tagállamok érdeke.

A teljes szakmai fórumot ezen a linken tekintheti meg.