Háború: Kína mégis beállhatott Oroszország mögé

Az új világrend már itt kopog az ajtónkban. Ha Kína megvalósítja a terveit és 2050-re létrehoznak egy olyan haderőt, amely képes megnyerni bármilyen háborút, akkor el fog jönni azaz idő, amikor a világpolitikában mindenütt Kínáé lesz az utolsó szó.  

Ám egyelőre még nem tartunk itt. Peking Ukrajna kapcsán kénytelen hintapolitikát folytatni.

Egyik fél mögé se állhatnak be egyértelműen. Ha Oroszországot elkezdik felfegyverezni, akkor elvesztik az értékes gazdasági kapcsolataikat a Nyugattal, viszont politikai értelemben meg érdekük, hogy a „putyini rendszer” ne omoljon össze. A világpolitika színpadán fontos nekik, hogy többen is ellensúlyozzák az USA hatalmát.

Ám egy washingtoni székhellyel működő geopolitikai kutatóintézet, a Silverado Policy Accelerator friss elemzése szerint Peking ha nem is fegyverekkel, de technológiával folyamatosan kisegíti Moszkvát.

Oroszországnak jelenleg nagy szüksége van félvezetőkre.

A háború kezdete óta a behozatal alaposan visszaesett, mivel a chipek beáramlását az Egyesült Államok igyekezett elvágni.  Már csak azért is mert a félvezetők kulcsfontosságúak a háborúban is, hisz nem csak a mobiltelefonokban vagy a laptopokban van rájuk szükség, hanem a precíziós rakétákban vagy épp a modern tankokban is. Félvezetők nélkül nehéz modern háborút vívni.

Kína és a hozzájuk tartozó Hongkong mostanra az elsődleges félvezető exportőre lett az oroszoknak – írja az amerikai kutatóintézet.

A félvezetőkből Moszkva összességében így is kevesebbet kap. Pedig az import épp felívelőben volt az ukrán harcok előtt. Még 2017-ben a félvezetőkből 1,1 milliárd dollár értékben történt a behozatal. Ez a mutató 2021-re elérte az 1,6 milliárd dollárt.

Oroszországban a félvezetők importjának a változása 2019 és 2022 között

Kína és Hongkong félvezető exportja Oroszországba (millió dollár)

Piros vonal: Kína; Kék vonal: Hongkong

Grafikonok forrásai

Míg a szankciók eleinte az oroszoknak meredek visszaesést okoztak a kereskedelemben, "sokan nem figyeltek arra, ami ezután történt, pedig bizonyos ágazatokban, különösen az olyan területeken, mint amilyen a chipeké, fellendülés történt" - mondja Sarah Stewart, a kutatóintézet vezetője.

A félvezető piac nem az egyetlen terület, ahol Kína a Nyugat helyére lépett.

Még múlt tavasszal az ukrán háború kitörése után több nagy okostelefongyártó, köztük az Apple és a Samsung is leállította az oroszországi szállításait. Peking eleinte hezitált, de végül a múlt nyáron már felpörgették a mobil eladásaikat.

Annyira, hogy a kínai cégeknek a tavalyi harmadik-negyedévben már 70 százalékos részesedése volt az orosz okostelefonpiacon.

A kínaiaknak kedvez, hogy a telefonárak alaposan felmentek a háború után. Az Apple és a Samsung egyébként teljesen nem tűnt el az orosz polcokról, mivel vannak olyan harmadik feles szolgáltatók, akik Oroszországban továbbra is árulják a termékeiket. A „nyugati telefonok” többnyire Örményországból és Kazahsztánból jutnak el az oroszokhoz.

Kínai mobiltelefon export Oroszországba

Kék vonal: érték (millió dollár); Szürke vonal: volumen (millió db)

Grafikon forrása