Kína profitált eddig a legtöbbet az orosz-ukrán háborúból

Az orosz-ukrán háború egy évének gazdasági mérlege felemés képet mutat: a hadviselő feleken kívül az egyértelmű vesztes Európa a magas, tíz százalk körüli infláció és a lelassult növekedés miatt.

Az uniós növekedés a tavalyi 3,6 százalék után idén 0,8 százalékos lehet, a recessziót a tagállamok többsége elkerüli. 

Az EU és az euróövezet GDP változása éves alapon összehasonlítva (forrás: Eurostat

 A GDP változás az EU-ban (negyedév, %)

Az USA a tavalyi 2,1 százalékos növekedést - melynek része egy félévig tartó technikai recesszió  - követően idén mindössze 1,4 százalékkal bővülhet.

A növekedés alapját főleg a fogyasztás és a beruházások bővülése, illetve az állami kiadások növekedése adja.

A GDP változása az USÁ-ban 2019-2023 januárig (negyedév, %)

Miközben a két nagy nyugati blokk növekedése lassult, és a japán gazdaság is csak 1,1 százalékos növekedést mutatott tavaly, Kína idén várhatóan 5 - 5,2 százalékos növekedéssel visszatér a dinamikus gazdasági bővüléshez, és idén először fordul elő, hogy Indiával együtt a globális növekedés fele ebből a két feltörekvő országból származik.

A másik nagy nyertes csoport az olajtermelő országoké: Szaúd-Arábia tavaly 8,7 százalékos rekordnövekedést ért el a magas energiaárak miatt.

Fontos kiemelni, hogy a negyedik legnagyobb gazdaság, Japán továbbra is nagyon mérsékelt, 1,1 százalékos növekedést ért el, és tavaly az energiaárak emelkedése eleinte csak mérsékelten gyűrűzött be, de idén januárban már 4,3 százalékos inflációt mértek, ami 42 éves rekordot jelent.

A legnagyobb mértékben a nyersanyag, az energia és az élelmiszerárak emelkedtek, de a japán jegybank alapkamata még mindig mínusz 0,1 százalék.

Háborús hatások

Az orosz gazdaság az IMF becslése szerint 2,2 százalékos recessziót mutatott tavaly, ehhez idén egy 0,3 százalékos zsugorodás jöhet. A veszteség nem is annyira a GDP-ben mérhető, sokkal inkább az elszigetelődésben, a fontos európai energiapiac elvesztésén, melynek pótlása több évet is igénybe vehet. Tény, hogy a szankciók hatása egyelőre nehezen mérhető, hosszabb távon lehet csak megítélni majd, mennyit árthattak az orosz gazdaságnak.

Ezzel szemben az ukrán gazdaság tényleges veszteségei felbecsülhetetlenek, de legalább 30-31 százalékra tehető a GDP zuhanása.

Kínában eközben az olcsóbb orosz energiahordozók behozatala miatt nem alakult ki az a 40  éve nem látott infációs hullám, ami a fejlett gazdaságokat jellemzi.

Miközben az amerikai infláció tavaly 6,5 százalék, az európai 10,4 százalék volt, Kínában csak a járvány utáni nyitás miatt ment fel két százalék körüli szintre az infláció.

Infláció az EU-ban 2022 decemberben (éves összehasonlításban, %)

A tavalyi szerényebb, 3 százalékos bővülés fő oka a járvány miatti lezárás, ez után a kínai növekedés idei megugrása egyrészt a nyitásból következik, másrészt a politikai vezetés sikereket szeretne felmutatni, ezért hitelezéssel és a fogyasztás ösztönzésével is javítják a GDP-adatokat, illetve segítik az exportteljesítményt.

Harmadrészt a fejlett országokhoz képest Kínában alacsony maradt az infláció és a termelési költségek sem szálltak el, ami hatalmas előnyt jelent.

A költségvetési hiányt éppen ezért a GDP 7 százalékára tervezték, ami a tavalyi 8 százalékhoz képest ugyan csökkenés, de mutatja a politikai elit extenzív gazdaságpolitikájának a folytatódását.

A kínai GDP alakulása 2019-2022 (év/év, tradingeconomics.com)

A hitelezés idén 9,5 - 10 százalékkal bővülhet, ami jelentősen segíthet a kereslet visszaesésével küszködő építőiparnak, és a nagy adósságokat felhalmozó ágazati szereplőknek.

Az állami segítség több bajba jutott építőipari óriásvállalat esetében hitel formájában történik, illetve a nagyvállalatokat kisebb részekre szedik, és értékesítik a piacképes részeket, hogy legyen forrás a félbe hagyott beruházások befejezésére. Az építőipar központi megsegítése nagyon is aktuális: tavaly decemberben 46 százalékos visszaesést mutatott az ágazat teljesítménye éves összehasonlításban.

A hitelezés bővülésének üteme Kínában (év/év, tradingeconomics.com)

A növekedésből egy százalékpontot, vagyis már az ötödét adja a belső fogyasztás, amely a kínai középosztály erősödésére utal. Emellett az export lassuló tendenciát mutat a Covid előtti időszakhoz képest. A járvány ellen küzdelemre tavaly 18 ezer milliárd forintot áldozhatott Kína nyugati becslések szerint.

Az olcsóbb energiahordozók miatt Kínában az infláció csak 2,4 százalékra nőtt tavaly decemberben, ez a szám ráadásul már részben tükrözi a nyitás miatti keresletnövekedést. Eközben a termelői árak mindössze fél százalékkal drágultak.

A kínai jegybank alapkamatának változása (%)

Infláció

Mindez azt jelenti, hogy a 6,4 százalékos amerikai és a 8,5 százalékos euróövezeti inflációval összehasonlítva Kína hatalmas előnnyel vágott neki az évnek, és ebben az Oroszországból olcsóbban behozott olaj és gáz is nagy szerepet játszik.

A kínai alapkamat az egyéves hitelekre 3,65 százalék, ami egyértelműen segíti a gazdaság szereplőit.

Az infláció alakulása 2019-2022 (év/év, %)

Az ipari árak 4,5 százalékkal emelkedtek tavaly, ami a fejlett országok ipari árainak emelkedéséhez képest sokkal kisebb drágulási ütem.

Az optimista várakozások a friss beszerzési menedzser indexben is tükröződnek: januárban 54 pontra emelkedett az index a decemberi 41 pontról.

Összességében

• a jóval kisebb inflációs nyomás,
• a bővülő belső fogyasztás,
• az alacsonyabb kamatkörnyezet,
• a mérsékeltebb energiaárak,
• a kormányzati ösztönző gazdaságpolitika miatt

Összességében tehát Kína a nyugati országok alacsonyabb növekedése miatti szűkülő exportlehetőségek ellenére is jó év elé néz idén a dél-kelet-ázsiai térség gyorsabb növekedése, az alacsony infláció, a kedvezőbb energiabeszerzési feltételek és a belső fogyasztást ösztönző politika miatt.