Rossz hírt kaphat az MNB - Hamarosan kamatemelés jöhet az eurózónában?
ElemzésekA vártnál erősebb infláció kamatemelésre kényszerítheti az Európai Központi Bankot: a piac elkezdett beárazni két kamatemelést az idei évre. A nagyobb jegybankok szigorodó pénzpolitikájának tükrében a Magyar Nemzeti Bank is lendületesebben szigoríthat a forint megvédése és az infláció leszorítása érdekében.
Az Európai Központi Bank (EKB) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris kondíciókon a kamatdöntő ülésén. A döntést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde ugyanakkor elismerte, hogy december óta erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A hírre megugrott felfelé az euró/dollár árfolyam.
Inflációs kép
Az eurózónában januárban a vártnál lényegesen gyorsabban, 5,1 százalékkal nőttek az árak éves alapon. A magas inflációért döntően az elszabaduló energiaárak felelősök.
Az energiaárak januárban közel 30 százalékkal emelkedtek az euróövezetben. Az áremelkedés ráadásul egyre szélesebb termékkört érint.
Számottevő kockázatként van jelen az orosz-ukrán konfliktus is. A feszültségek növekedése esetén gázhiány léphet fel Európában. Németországban például a kritikus 40 százalékos szint alá, 37 százalékra esett a földgáztározók töltöttsége. Ennek fényében a holland tőzsdén jegyzett gázárak megközelítőleg ötször magasabbak, mint 2021 tavaszán. A magasabb gázárak begyűrűznek mind az ipari, mind a mezőgazdasági folyamatokba. Ez többek között további élelmiszerinflációhoz vezethet.
Az eurózónában másfelől erősödik a munkaerőhiány, ami a bérek dinamikusabb emelkedésével jár együtt. Az euróövezet munkanélküliségi rátája 7 százalékra, avagy történelmi mélypontra süllyedt.
A lakossági fogyasztás tehát erősödni fog, ami felfelé hajtja az árakat, főleg most, amikor a hiánygazdaság korszakát éljük. Mindennek fényében az inflációs várakozások megemelkedtek az euróövezetben.
Jöhet a kamatemelés?
A magasabb infláció rákényszerítheti az Európai Központi Bankot, hogy szemben a korábbi kommunikációjával már az idén kamatot emeljen.
A piac elkezdte árazni, hogy az idei évben két alkalommal is kamatot emelhet az Európai Központi Bank szemben a korábbi kiváró iránymutatásával. Ennek megfelelően a jelenlegi -0,5 százalékos betéti kamatláb -0,25 százalékra emelkedhet az idén.
Az EKB hitelességének csökkenését jól mutatja, hogy a 2 éves német kötvényhozamok emelkedni kezdtek. A rövid kötvényhozamok ugyanis érzékenyen reagálnak a jegybanki kamatemelésekre.
Német 2 éves kötvényhozamok, százalék
Forrás: FT
Az EKB minden bizonnyal a márciusi inflációs előrejelzések birtokában módosíthat a verbális kommunikációján, illetve megágyazhat a későbbi kamatemeléseknek.
Fed
Az Egyesült Államokban jelentős inflációs nyomás uralkodik. Az árdinamika 7 százalékra, avagy 1982 óta nem látott szintekre ugrott. Ennek fényében több befektetési bank szerint a Fed akár 4-6 alkalommal is kamatot emelhet 2022 során.
A Fed szigorodó pénzpolitikája dollár erősítő hatású. A dollár erősödése, ezáltal az euró gyengülése növeli az importált inflációt az eurózónában, ami szintén a kamatemelés irányába tereli az EKB-t.
Miért fontos mindez nekünk?
Ha szigorodik a nagy nemzetközi jegybankok monetáris politikája, akkor a Magyar Nemzeti Banknak is lépnie kell, különben nyomás alá kerül a forint és a kötvénypiac.
A növekedés.hu által megkérdezett kereskedelmi bankok szerint az irányadó kamatszint 4,7-5,0 százalék között tetőzhet hazánkban az idei első félévben.
Ha viszont elkezd kamatot emelni az EKB, illetve lendületesebb emelésekbe kezd a Fed, az növelné a forinton a leértékelődési nyomást. Erre válaszul az MNB a korábban gondoltnál magasabb szintekre emelheti az irányadó rátát.
Ennek következtében növekszik a hazai reálkamat, ami segít a forintot stabil szinteken tartani. Az erősebb forint pedig infláció mérséklő hatású.
Az irányadó ráta megemelése ugyanakkor megdrágítja a finanszírozást, megemeli a hitelek törlesztőrészletét. Ez pedig lassítja a beruházások bővülését és hűti a gazdasági növekedést.
Kötvényvásárlások
Az EKB először a pandémiás kötvényvásárlási programját (PEPP) vezetheti ki március végén – mutatott rá Christine Lagarde jegybankelnök. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a másik kötvényvásárlási programját (APP) az idei második negyedévben 40 milliárd, a harmadik negyedévben pedig 30 milliárd euróra emeli az esetleges piaci kilengések kisimítása érdekében.
Ha azonban az infláció tartósan magas szinteken alakul, akkor megnő az esélye valamennyi kötvényvásárlási program kivezetésének.
