Segít-e a hazai cementhiányon, hogy Mészáros Lőrinc boszniai cementgyárat vett?

Az elmúlt években az hírlett a hazai cementpiacon, hogy a magyar üzleti körök nagyon szerettek volna cementgyárat venni. Egy ideig hazai üzleti körökről, később konkrétan a magyar államról hallhattuk, hogy „érdeklődik”.

Kik vannak a hazai cementiparban?

Magyarországon a rendszerváltás idején még öt cementgyár (a beremendi, a bélapátfalvi, a hejőcsabai, a lábatlani, illetve a váci) működött.

Ám aztán mindenféle deal és összevonás, optimalizáció és új indulás után mára a váci és a beremendi cementgyárat a német HeidelbergMaterials és a Schwenk Zement 50–50 százalékos tulajdonában lévő Duna Dráva Cement Kft. (DDC) működteti, míg a királyegyházi (új) cementüzemet a svájci-francia Holcim Magyarország Kft. tulajdonolja.

Ők a legnagyobbak

Őket tehát szívesen kivásárolták volna hazai cégek, vagy maga az állam, ráadásul a tavalyi energiaválság és építőanyag-drágulás miatt a kormány olyan hatósági árintézkedéseket vezetett be, amellyel az önköltség alá szorult volna a cementgyártás, így még hiányjelenségek is jelentkeztek.

Ám a világ legnagyobb cementipari szereplői olyan nagyon könnyen azért nem bírhatók rá olyan üzletre, amit nem szeretnének. Vagyis se a németek, se a francia-svájciak nem mentek el, legfeljebb most nem kerestek, illetve nem is termeltek annyit, mint korábban.

Jön a Talentis

Ha itthon nem sikerült venni, a potenciális érdeklődők körbenéztek. Talán ezért is ment a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. keletre, hiszen amikor az osztrák (nyugati) Asamer Baustoffe AG-vel megállapodott, akkor valójában a Bosznia-hercegovinai Lukavac Cement d.o.o. társaságra vetette ki a hálóját.

A tranzakció ugyan várhatóan csak 2023 végén zárulhat, hiszen még a versenyhatóság jóváhagyásától is függ, de az évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint 1 millió tonna cement kapacitású cég, amely mészkőbányában is tulajdonos, illetve készbeton gyártásával is foglalkozik, alighanem nem azonnal kell. Ugyanakkor az építőanyag lassabb, kereslethiányos időszakában az megnyugtathatja az államot és a piacot, ha van kontroll alatt levő gyár, hiszen talán az a legfontosabb, hogy amikor Paks 2 munkálatai valóban beindulnak, akkor legyenek kapacitások.

A kiszemelt cég annyiban egyébként furcsa szerzet, hogy Szarajevóban, vagyis Bosznia-Hercegovina fővárosában és Banja Lukában,a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában is van gyára, pedig a duális boszniai gazdaságban a szerb és a nem-szerb (bosnyák és horvát) országrész vállalatai eléggé elkülönülten működnek.

Egy hatalmas koncentrált piac a cement

Egy kis globális kitérővel, a világ cementipara az egyik legkoncentráltabb piac. Gigantikus a világ fogyasztása, évente 4,1 milliárd tonna (2022-es adat). Azt vélhetően mindenki kitalálta, hogy ebben az ágazatban nem Magyarország, de még csak nem is Európa a lényeges, hanem a gyorsan gyarapodó és épülő, feltörekvő földrészek, de talán így is meglepő, hogy a világ cementgyártásában több mint 50 százalékos Kína részesedése. Utána jócskán lemaradva jön India, Vietnám, USA, Törökország, Brazília, európai állam nincs is a top 10-ben, csak olyan félig európai, félig ázsiai nagy államok, mint Törökország és Oroszország.

Közel a bányához

Említettük, hogy a boszniai cégnek van mészkőérdekeltsége is, ez ebben az iparágban nélkülözhetetlen, mert annyira drága lenne a két meghatározó cementgyártási alapanyagot, vagyis a súlyos mészköveket, illetve a nehéz agyagot messzire szállítani, hogy akkor nem érné meg gyártani.

Itthon a globális piacvezető, a Holcim és a német HeidelbergMaterials (társtulajdonban) is jelen vannak, ezzel egyébként a világ négy legnagyobb cementgyártójából kettő itt van, a piac második és harmadik helyén két kínai gyártó áll.

Paks 2

Magyarország általában nem egy túl nagy piac, még akkor sem, ha az építőiparnak mostanában jó évei voltak. Viszont most Magyarország is készül azért egy európai léptékkel is jó sok betont igénylő projektre,

a Paks 2-re, amely becslések szerint 2 millió köbméter betont igényel, és ha egy köbméterre 300 kiló cementet számolunk, akkor ez 600 millió kilogramm cement, az 600 ezer tonna, erre azért már érdemes odafigyelni.

Ugyanakkor azt már csak a szakemberek tudnák megmondani, hogy a paksi igényekhez majd illeszkedik-e ez a kapacitás, hiszen ahogyan a cementgyártás, úgy a cementtipológia is eléggé összetett.

Mindenesetre a tervek szerint Pakson lesz egy saját betonkeverő üzem, vagyis a nagy építkezésre nem betont, hanem cementet kell majd beszállítani. És az is biztos, hogy egy nukleáris erőműbe nem akármilyen „átlagos” beton kell, hanem olyan anyag, amely az erős radioaktív anyagokkal szembeni is tökéletesen ellenálló. Ma még minden bizonytalan, valójában az is, hogy a Talentis zöld lámpát kap-e az üzletre, a boszniai cég mennyire tud segíteni a hazai hiányjelenségeken, illetve fog-e tudni beszállítani Paks 2-re, de az egészen biztos, hogy a magyar cementipari tulajdonrésszel eggyel talán kevésbé kiszolgáltatott már a kormányzat.