Sok magyar találmány emiatt bukik el

Elemzések2020. szept 28.Devecsai János

Egy magyar szabadalom bevezetése külföldön, akár pár millió forintba is kerülhet országonként. A borsos árak a hazai társaságokat elijesztik az innovációktól.

Minden idők egyik legsikeresebb gyógyszere a férfi potenciát növelő Viagra eredetileg szívbetegeknek készült. Az hogy miféle hatásai vannak a férfi szervezetre csak a tesztelési fázisban derült ki.

Volt idő, amikor a kék pirula a Pfizer gyártó-vállalatnak évi 2 milliárd dolláros forgalmat termelt. Ám a Viagra aranykora véget ért. Ma már harmad akkora árbevételt sem tud generálni, mint mondjuk hat éve.

Az ok egyszerű: a szabadalma még 2014-ben lejárt. Azóta bármelyik cég hozzáférhet a Pfizer receptjéhez.

Jellemző, hogy amikor a készítmény elvesztette a jogi védettségét, rögtön két tucat gyógyszercég vágott bele a konkurens áruk gyártásába.

A Viagra története annyiból nem egyedi, hogy a szabadalmak 20 év elteltével le szoktak járni.

Mindegy, hogy informatikai, egészségügyi vagy autóipari újításról van szó és az is lényegtelen, hogy a bejegyzésre itthon vagy Kínában kerül sor. Részint a Kereskedelmi Világszervezetnek hála az iparjogvédelem ezen a téren szinte teljesen egységes. Aki bejegyzi a találmányát annak számolnia kell vele, hogy a védett ötlet belátható időn belül közkinccsé fog válni.

Ez persze nem akadályozza meg a feltalálókat abban, hogy az oltalmi idő vége után elkezdjék perelni a vállalatokat, akik az innovációjukat egyébként teljesen jogszerűen használják.

Jó példa erre a Nestlé esete. A Nespresso gépeikhez készült kapszulákat mintegy 1700 szabadalmi oltalom védte.

Miután ezek elkezdtek lejárni és egyre több cég fogott bele a kapszula-gyártásba, a Nestlé több céget is megvádolt a törvények áthágásával.

Az ehhez hasonló fogások nem ismeretlenek a vállalati életben. A nagy cégek könnyedén ki tudják fizetni a perköltségeket, a kisebb konkurensek viszont nem bírják anyagilag a jogi procedúrákat.

Ezért sokuk még a szabadalom lejárta után se meri használni a közkincsé vált innovációt. Így a pereken keresztül legalább a konkurensek egy részét ki lehet ütni.

Bár a szabadalmak rengeteg konfliktust okoznak a cégek között, ettől még nagyon is fontosak. Hisz ösztönzik a kutatás-fejlesztési projekteket. Aki előáll egy újítással az egy ideig az innovációból piaci előnyt kovácsolhat. Másik oldalról a szabályozás nem engedi, hogy a cégek ráüljenek fontos technológiákra és monopólium helyzetbe kerüljenek. Ezért fontos a 20 éves limit.

Magyarán a rendszer papíron igazságos. A gyakorlattal azonban már vannak problémák.

A gyógyszereknél például a szabadalmat még a fejlesztés elején szokták benyújtani. Csakhogy ezután van, hogy még 8-10 év is eltelik mire a készítmény átmegy minden szükséges teszten és bekerül a patikákba.

Vagyis hiába van 20 éves szabadalmi védelem, a termék 10-12 év alatt kell visszatermelje a belé ölt dollár százmilliókat.

A másik problémát a piszkos anyagiak jelentik.

Változó hogy egy magyar szabadalom bevezetése mennyibe kerül külföldön, de az árak általában pár százezer és pár millió forint között mozognak. A Távol-Keleten pusztán a fordítások miatt néhány államban az oltalom megszerzése akár a 3 millió forintot is elérheti.

Hogy ez mekkora probléma azt egy példán keresztül lehet a legkönnyebben megérteni.

Tegyük fel, hogy feltaláljuk a golyóstollat, amelyik sosem fogy ki. Ha a világ összes országában szabadalmaztatni akarnánk az kész anyagi csőd lenne, ezért fel kell mérnünk, hogy hol van egyáltalán még igény a golyóstollakra. Viszont vigyázni kell: ahol nem szerezzük meg az oltalmat, ott a nyilvánosan elérhető szabadalmi leírás alapján mindenféle retorzió nélkül nyugodtan másolhatják a csodatollunkat.

Ha elszámoljuk magunkat és néhány kulcs országba nem tesszük be a lábunkat, akkor a konkurenseink könnyen szárba szökkenhetnek.

Pont azért, hogy a magyar cégek ezen a téren kapjanak egy kis segítséget, egy aktuális pályázati felhívásban

célzottan a szabadalmi eljárásokhoz maximum 7,5 millió forint értékben fel lehet venni állami támogatást.

Sajnos komoly probléma itthon, hogy a hazai vállalatok pont a borsos kiadások miatt van, hogy bele se fognak az innovációba vagy ha már megszületett a nagy ötlet akkor az oltalomra nem akarnak költeni.

A lemaradást mutatja az is, hogy amikor az Európai Bizottság megnézte, hogy melyik ország mennyit költ K+F-re akkor azt hozták ki, hogy nálunk az innovációs mutató értéke az EU-s átlag 66,4 százalékán áll.