Sok ország nem fogja felvenni az uniós hitelkeretét

A koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák orvoslására az Európai Unió 750 milliárd eurós keretet biztosít a tagországok számára. A hatalmas összeget részben vissza nem térítendő támogatásként, részben kedvezményes hitelként igényelhetik a tagországok. Ennek részleteiről beszélgettünk Gyenes Zoltánnal, az Európai Bizottság budapesti irodájának szakértőjével.

- Mind a helyreállítási terv, mind a konvergenciaprogram beadásának határideje április 30-a volt, ez azonban indikatív határidő, tehát nem dől össze a világ, ha valamennyit késik egy-egy tagország ezen dokumentumok benyújtásával. Sőt, mi magunk is azt mondjuk, ha néhány napon múlik, hogy valóban megalapozott és jó tervek készüljenek, akkor inkább késsen egy-két hetet a dokumentum benyújtása, de az legyen jó minőségű – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Gyenes Zoltán. Az Európai Bizottság budapesti irodájának szakértője a hitelfelvétellel kapcsolatban elmondta:

miután az Európai Unió adósbesorolása a lehető legjobb (AAA), amikor megjelenik hiteligényével a piacon, akkor a lehető legjobb kamatfeltételek mellett juthat hitelhez. Ez nem jelent különösebb vonzerőt az olyan fejlett uniós országoknak, mint Németország vagy Franciaország, mert azok hasonlóan jó besorolással rendelkeznek, tehát a kamatfeltételeik is hasonlóak.

Nagyon kedvező azonban a gazdaságilag kevésbé fejlett tagországoknak, mint Magyarország, Románia vagy Bulgária, mert adósbesorolásuk sokkal rosszabb. A szakértő arról is beszélt, egyéb szempontok is magyarázhatják, hogy egy tagország nem kéri a hitelt. Például el kívánja kerülni az államadósság emelkedését, többek között az esetleges negatív piaci reakciók miatt. 

Az eddigi információk azt mutatják, lesz számos ország, amely kéri a hitelt, sok ország viszont nem igényli majd, Gyenes Zoltán azonban arra számít, hogy csak nagyon kevés olyan ország lesz, amely a teljes hitelkeretet már most ki fogja használni. 

Kérdésünkre elmondta, hogy a normál hétéves költségvetésen felül a járvány okozta plusz kiadások finanszírozására rendelkezésre áll majd az elkövetkező években a NextGeneration EU 750 milliárd eurós összege, amely 2018 óta – amikori árakon meghatározták a keret nagyságát – évente a kétszázalékos infláció mértékével emelkedik. Ebből a legnagyobb falat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) infláció nélkül számolt 672,5 milliárd eurós összege.

Az Európai Unió a teljes RRF összeget hitelből finanszírozza, annak egy részét azonban vissza nem térítendő támogatásként adja a tagországoknak. Ebből hazánknak 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás jár, illetve 9,7 milliárd eurós hitelkeret állna rendelkezésünkre. Ezen túlmenően még több, mint egymilliárd eurónyi összeg jár a NextGeneration EU 672,5 milliárd euró fölötti összegből más magyarországi programokra. 

Miután a magyar kormány a minapi bejelentése szerint egyelőre nem veszi igénybe a kedvezményes hitelkeretet, 2026-ig folyóáron 7,2 milliárd euróval, azaz mintegy 2500 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az összeg utalásának feltétele, hogy az Európai Bizottság és a Tanács rábólintson a magyar kormány által leadott helyreállítási tervre és megvalósuljanak az abban lévő intézkedések.

A neki járó összeget alapvetően kétféle célra költheti el minden tagország. A közösen meghatározott európai célok teljesítésére fordítható összegekről a jogszabály különösen két területet emel ki: a klímaváltozás miatt szükségessé váló lépésekre az RRF 37 százalékát kell költeni, a digitális átállás finanszírozására pedig a teljes összeg 20 százalékát.

Az összeg másik felét az országspecifikus ajánlások teljesítésére lehet fordítani, amelyeket az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa határozott meg az egyes tagországok számára.

Magyarország esetében többek között

• a szociális területre,
• az oktatásra,
• a szegregáció csökkentésére,
• a beruházások irányára,
• az egészségügyre,
• az antikorrupciós tevékenységre,
• az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására,
• a közbeszerzési anomáliák kezelésére,
• a döntéshozatali eljárások átláthatóságának biztosítására érkeztek ajánlások.

Amennyiben a magyar kormány később mégis igényt tart a 9,7 milliárd eurós hitelkeretre (vagy ennek egy részére), azt oly módon tudja elkölteni, hogy akár a közös európai célok, akár az országspecifikus ajánlások közül kiválasztja azokat, amelyekre nem elegendő a kapott vissza nem térítendő támogatás, és megfelelő intézkedésekkel és ahhoz kapcsolódó mérföldkövekkel és célokkal mutatja be, hogy miként akarja felhasználni a hitelt. A hitelfelvételről a tagországok még 2023 augusztusáig dönthetnek.