Sokkal több vízerőmű dolgozik itthon, mint gondolná - Térképen mutatjuk, hol mennyi áramot termelnek
ElemzésekA hazai vízerőművek közül legtöbben csak a két legnagyobbat ismerik, pedig sokkal több van belőlük, mint gondolná, azonban korántsem azokon a folyókon épültek fel, amelyek a legnagyobb vízhozammal bírnak. Manapság fénykorukat élik a megújulók, de régóta termelünk áramot a víz segítségével. Több erőművünk száz évesnél is idősebb ipari műemlék. Térképen a hazai vízerőművek.
A környező országok szinte mind jobb lehetőségekkel rendelkeznek a vízenergia hasznosítására, mint mi, azonban azt fontos kiemelni, hogy még a meglévő lehetőségeinket sem használjuk ki e téren. A három legbővizűbb folyónk (Duna, Tisza, Dráva) közül csupán az egyiken a Tiszán van komolyabb vízerőmű, azon viszont rögtön kettő is.
Bős-Nagymaros óta a nagy vízerőművek itthon tabunak számítanak
Ez főképp a Bős-Nagymarosi vízlépcső több évtizedes kálváriájához kapcsolódó keserű emlékeknek köszönhető. A Szlovákia és Magyarország által közösen építeni tervezett vízerőmű hazánkra eső része végül soha nem készült el, mivel időközben kiszálltunk a projektből, a szlovák fél pedig egyoldalúan elterelte a Duna folyását ezzel súlyos környezeti károkat okozva. Ezek jelentős részét mára sikerült többnyire helyreállítani és rendeződött a helyzet a két ország között, azonban ez az esemény máig behatárolja a vízerőművek hazai építésének a lehetőségeit.
Vízerőművek: előnyök, hátrányok
Pedig alapvetően sok előnye van a vízerőműveknek. Tisztán, károsanyagkibocsátás nélkül képesek elektromos áramot termelni, ráadásul ennek volumene relatíve kiszámítható és viszonylag könnyen szabályozható, arról nem beszélve, hogy fajlagosan olcsó a vízerőművekben előállított áram. Emellett segíthetnek az árvízvédelemben, a folyók vízhozamának a szabályozásában és a mögöttük lévő tározók is sokrétűen felhasználhatóak (ld. Tisza-tó) Negatívumként el lehet róluk mondani, hogy rossz irányba befolyásolhatják a vizek ökoszisztémáját és a duzzasztógát alá eső folyószakaszon csökkenthetik a vízhozamot, legalább a mögöttük levő tározó feltöltésének idejéig, ez azonban egy igazán nagy erőmű esetén akár évekbe is telhet.
15 vízerőmű található hazánkban
Hazánkban jelenleg tizenöt valódi vízerőmű található. Habár ezeken kívül is lehetnek mini létesítmények, amik elektromos áramot termelnek vízenergiából, mint például Miskolcon a helyi vízmű szennyvíztelephelyén is működtetnek egy törpevízerőművet, ami a tisztított szennyvíz áramlásából állít elő energiát, vagy a tapolcai Malomtó partján álló malom lapátkerekei is termelnek áramot az MVM beruházásának köszönhetően, ám ezek és az ehhez hasonló létesítmények ugyan nagyon hasznosak, de annyira kicsik, hogy nem vehetőek valódi vízerőműnek.
Az említett 15 erőműből kettő a Tiszán, három a Hernádon, egy a Körösön, egy a Ráckevei (Soroksári)-Duna ágon, egy a Pinka patakon, és nyolc darab a Rábán található.
A két tiszai óriás a törpék között
Ezek közül a legnagyobb kapacitásúak a Tiszán levő kiskörei és tiszalöki vízerőművek. A Tiszalöki Vízlépcső 1959 óta, a Kiskörei Vízerőmű pedig 1974 óta üzemel. A Kiskörei Vízerőmű esetében külön érdemes kiemelni, hogy annak köszönhetjük a Tisza-tó létét, még a tiszalöki létesítmény jelentőségét az adja, hogy a Keleti és a Nyugati főcsatornák friss vízellátását biztosítja és kiegyenlíti a Tisza vízhozamát.
Tiszalöki vízlépcső; forrás: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
A Kiskörei vízlépcső évente 120 000 MWh elektromos áram termelésére képes, ezzel ez az ország legnagyobb vízerőműve, a Tiszalöki vízlépcső maximális éves kapacitása 73 000 MWh. Mindkét erőmű főképp a környező településeket és ipari létesítményeket látja el árammal. Az elmúlt években napkollektorokat telepítettek a Kiskörei vízerőműre, illetve egy mini naperőművet hoztak létre a tiszalöki vízerőmű területén. Állami tulajdonban állnak.
A vízerőművek termelése viszonylag jól kiszámítható
Ha a vízerőművek elektromos áram termelés mennyiségéről beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy azt főképp csak az aszályosabb évek alacsony vízhozama és az árvizek képesek negatívan befolyásolni, ugyanis áradás idején az erőművek nem képesek áramot termelni.
Tiszalöki Vízerőmű termelésének a változása az árvizes napok számával összevetve. Forrás: Tiszavíz Vízerőmű Kft.
Ebből kifolyólag viszonylag jól kiszámítható a vízerőművek áramtermelése. Ez kitűnik akkor is, ha megtekintjük, a hazai vízerőművek bruttó villamosenergiatermelésének az alakulását az elmúlt húsz évben, ugyanis néhány kivétellel nem láthatóak komolyabb kilengések a grafikonon. A 2014-es év emelendő ki, abban az évben hamar elvonult az ár a folyókon, viszont nem voltak komolyabb aszályos időszakok, e két tényező együttállásának köszönhető a rekord termelés. Az elmúlt öt-tíz évben az erőmű modernizációknak, új erőmű átadásoknak köszönhetően egy nagyon lassú növekedés figyelhető meg a hazai vízenergia alapú áramtermelés volumenében.
A Hernád vize is munkába van fogva
A Hernád vízierőműveiről is érdemes pár szót ejteni. A kesznyéteni vízerőmű a harmadik legnagyobb az országban, de teljesítménye így is csak tizede körülbelül a legnagyobb Kisköreinek. Érdekessége, hogy valójában nem a Hernádon, hanem az említett folyó és a Sajó között épített külön csatornán üzemel. Ma a Hernádvíz Kft. üzemelteti. A másik két erőmű viszont már valóban a Hernádon működik. Ezeket az Alteo Zrt. működteti. Elsősorban nem a termelési volumenük, hanem a koruk miatt érdemes megemlíteni őket, ugyanis a felsődobszai 1911, a gibárti pedig 1903 óta üzemel és az eredeti mára műemléknek számító épületeik is állnak.
Felsődobszai vízerőmű (1911); Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár
A Rábán található a legtöbb vízerőmű
A legtöbb erőművünk a Rábán van, összesen 7 darab, ezek közül kiemelendőaz Ikervári Vízerőmű, amely egyben hazánk negyedik legnagyobbja és az ország legrégebbi vízerőműve. 1896-ban adták át és egy régi malomból alakították ki. A Rábán másik két igen koros erőmű is található, a csörötneki 1919-ben, a körmendi pedig 1930-ban épült meg. Szerencsére mindegyik jó állapotban van.
Három helyen találhatunk még vízerőműveket itthon
A Körös folyón is található egy erőmű Békésszentandráson.
A Pinka patakon található Pornóapáti Vízerőmű a legkisebb a listán szereplők közül és az egyetlen amelyik nem folyón található. Valaha (lassan száz éve) igen sok apró törpe erőmű működött az országnak ezen a részén, de még ha ezek épületei többnyire meg is vannak, sajnos már nem üzemképesek.
A Budapesten levő Ráckevei Duna ágán található Kvassay szivattyútelep és vízerőmű valójában csak időszaki áramtermelésre képes, ugyanis csak megfelelő vízállás mellett alkalmas elektromos ára előállítására, azonban nagyon fontos az árvízvédelmi és vízszintszabályozási szerepe.
Vízerőmű modernizációk, új erőművek átadása az elmúlt évekből
A vízerőműveknek van hazánkban jelene és jövője, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy folyamatosan zajlanak velük kapcsolatos beruházások.
-A legnagyobb most futó projekt a Tiszalöki Vízerőmű felújítása, melynek költsége 5,1 milliárd forintra rúg és 2022 második felére várható az átadása. A vízlépcsőt teljeskörüen rekonstruálják.
-A Hernádon mind a felsődobszai (2016-ban), mind a gibárti (2019-ben) erőművet felújították a közelmúltban, mindkét munka sikeresen elkészült a műemlékvédelmi igényeknek megfelelően.
-A Pinka patakon levő pornóapáti erőmű fejlesztését és kapacitás bővítését is 2013-ban fejezték be.
-2011-2012 között hazánk legrégebbi vízerőművét, az ikervári erőművet is felújították, odafigyelve annak műemlék jellegére.
-A szentgothárdi hazánk legújabb erőműve. 2017-ben adták át, kis vízerőműnek számít, érdekessége, hogy úgynevezett Archimédeszi csigákkal működik, ami egyedülálló hazánkban.
-A békésszentandrási vízerőmű is viszonylag újnak számít, 2013-ban készült el, és a korábbi duzzasztómű kiegészítéseképp épült, hogy áramtermelésre fogják a vizet a Körösön.
Ezek mellett a többi erőmű nagy részét is részben vagy egészben felújították, vagy legalább valamilyen szinten modernizálták a rendszerváltás óta, és a Kenyeri (Nicki) vízerőmű pedig 2008-ben épült meg, így tehát összeségében elmondható, hogy jó állapotban vannak a hazai vízerőművek.
A hazai energiatermelésben betöltött szerepük
Mindent összevetve elmondható, hogy a vízenergia nem tölt be jelentős szerepet hazánk energiamixében. A teljes energiatermelés szempontjából kifejezetten alacsonynak mondható a részesedése. Az összes, hazai megújuló energiaforrásból előállított elektromos áram mennyiségéből sem tesz ki jelentős részt napjainkban, a vízerőművekben előállított villamos energia.
Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a 2000-es évek elején még a megújuló energiatermelésünk átütő része vízenergiából származott, azóta ez az arány drasztikusan csökkent. Ennek nem az az oka, hogy visszaesett volna a vízerőművek energia termelése itthon, hiszen még minimálisan nőtt is a beépített kapacitás. Sokkal inkább arra vezethető ez a jelenség vissza, hogy azóta drámaian megugrott az egyéb megújulók főképp a napenergia felhasználása, ami teljesen eltolta az arányokat.
Érdemes azonban kiemelni, hogy a meglévő kapacitásokkal hosszútávon is tervez a kormányzat, és kis, illetve törpe vízerőművek telepítésére a jövőben is van reális esély, azonban klasszikus nagy vízerőmű épülésére nem sok kilátás van az elkövetkező évtizedben.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 hosszútávon is tervez a vízenergiával
Negatívumaik és hazánkban való relatíve rossz megítélésük ellenére azonban mégis érdemes beszélni a magyarországi vízenergia felhasználásról, a hazai vízerőművek jelenéről és esetleges jövőjéről. Ennek oka egyrészt, hogy bármilyen meglepő, de a rendszerváltás óta nőtt a vízenergia termelése hazánknak (főleg a 2010-es évektől kezdődően) és több új minierőművet is átadtak, illetve a már meglévők jelentős részét is felújították, modernizálták, másrészt pedig, hogy a vízerőművek a Nemzeti Energia Startégia 2030-ban is helyet kaptak és a jelenlegi kapacitások megőrzése mellett, új kiserőművek létesítését is említik benne.
Épp ezért utánajártunk, hány erőmű található ma hazánkban, ezek mekkora szeletet hasítanak ki az energiapiaci tortából és hogyan alakult a termelésük az elmúlt években.
