Sötét fellegek Európa felett: a közel-keleti konfliktus begyűrűzött a kontinensre

Elemzések2024. nov. 11.Tárik Meszár

Az izraeli és feltehetően arab szurkolók közötti amszterdami összetűzések a Közel-Kelet konfliktusainak európai leképeződését jelentik. Az ellentétes narratívák mélyítik a társadalmi megosztottságot, rámutatva a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépés sürgető szükségességére.

A közelmúltban Amszterdamban történt vandalizmus, mely az Ajax és a Maccabi Tel Aviv közötti mérkőzés után zajlott le, széles körű vitát váltott ki, különösen az izraeli és arab nyelvű sajtóban.

Az események következtében megsérült izraeliek ellátására és hazaszállítására Izrael repülőgépeket küldött, miközben a holland hatóságok számos rendbontót letartóztattak.

A narratívák terén két markánsan eltérő megközelítés rajzolódott ki:

míg az izraeli média antiszemitizmusként, pogromként értelmezte a történteket, addig az arab nyelvű sajtó a palesztin közösség becsületének megvédésére fókuszált. 

Ami az izraeli sajtót illeti, a The Times of Israel egyik cikkében kifejtette, hogy „az elkövetők palesztinbarát jelszavakat kiabálva üldözték, verték és zaklatták az izraelieket”, míg The Jerusalem Post leírta, hogy „zsidóvadászat” történt a holland fővárosban, és „a randalírozók Telegram-csoportokban tervezték meg előre az amszterdami pogromot”.

Az arab nyelvű hírügynökségeknél viszont ettől eltérő narratívák érvényesültek; az Al Jazeera egy cikkében kifejtette, hogy „a Maccabi Tel Aviv labdarúgócsapat szurkolóinak arabok elleni rasszista rigmusai okoztak feszültséget és zavargásokat a holland fővárosban”. Emellett a török Anadolu Agency arab nyelvű oldala is közölt egy cikket az esetről „Az izraeli Maccabi Tel Aviv szurkolói káoszt és vandalizmust okoztak Amszterdamban” címmel.

Ezenfelül egyértelművé vált, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktusok szélesebb körben is mélyítik az európai társadalmak közötti megosztottságot. Erre példaként hozható fel, hogy a Hamász és Izrael közötti háború kirobbanása óta számos tüntetésre került sor Európa nagyvárosaiban, (valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában), amelyek során sokszor rasszista és antiszemita rigmusokat skandáltak. Sőt, a rendőrséggel való összetűzésekre is gyakran sor került.

Az ilyen események hatására erősödnek az etnikai és vallási feszültségek, és az előítéletek is újra felszínre kerülnek.

Az európai országokban jelen lévő zsidó és muszlim közösségek számára ez különösen nehéz időszakot jelent, hiszen a Közel-Kelet konfliktusai érzelmileg is terhelt reakciókat váltanak ki, amelyek a társadalmi békét veszélyeztetik.

Az események következményei túlmutatnak a helyi konfliktusokon: az európai országokban a különböző közösségek közötti bizalom gyengülhet, és a társadalmi polarizáció tovább erősödhet.

A kölcsönös vádaskodás és a média által generált eltérő narratívák újabb indulatokat szítanak, megnehezítve az együttélést és az egymás iránti toleranciát. Az ilyen incidensek emlékeztetnek arra, hogy a globalizált világban a regionális konfliktusok hatásai könnyen átlépik az országhatárokat, és egyre inkább befolyásolják a nyugati társadalmakat.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.